A magyar vadaknak nem kellett politizálniuk

Azt mindenki tudja, hogy a kelet- és közép-európai rendszerváltások a korrupt tőkefelhalmozás, a társadalmi káosz és a környezet, így a vadgazdálkodás átmeneti anomáliáit is magukkal hozták. Egy nemrég készült izgalmas tanulmány szerint Magyarország sikerrel vette az akadályt, de ezt nem minden szovjet utódállam mondhatja el…

Állatok a viharban

A Szovjetunió felbomlásával Kelet- és Közép-Európa is elindulhatott a normális társadalmi-gazdasági viszonyok irányába, ugyanakkor a mező-, erdő- és vadgazdálkodás igen bizonytalan időszak elé nézett az 1990-es évek elejétől. Egy Közép- és Kelet-Európa 9 országát érintő tanulmány – melynek egyik társszerzője dr. Csányi Sándor, a Szent István Egyetem VadVilág Megőrzési Intézetének igazgatója – azt vizsgálta: hogyan hatott az átalakulás a legfontosabb térségbeli nagyvad-populációkra.

Nekünk sikerült

A főbb megállapítások – amelyeket részletesen várhatóan az Agrárágazat április végén megjelenő Állattartási Különszámában számában ismertetünk részletesen – azt mutatják, országonként igen eltérő volt a vadvilág megőrzésének folyamata. Ahol a rendszerváltás után gyorsan sikerült a józan reformokra áttérni, ott nőtt, ahol tartós volt a káosz és jogi-erkölcsi bizonytalanság, ott a vadak populációi gyors csökkenést mutattak. Ennek hol a szabályozatlan vadászat, hol a felhagyott művelt területek nagy aránya volt az oka. Magyarország a sikeres országok közé sorolható: legfontosabb vadfajaink megőrizték stabilitásukat.

Szerkesztőség (forrás: Szent István Egyetem Médiaközpont)