A magyarság számára már a honfoglaláskor is fontos szerepet töltött be a marhahús, a szarvasmarha tenyésztés, illetve kereskedelem. A magyar szürke marha a középkorban még Közép-Európa legkiválóbb hústermelője volt. A dicső korai magyar évek jelen pillanatban már múlté, új fajták kerültek a középpontba és a XX-XXI. században hazánk nem szerepel a húsáért tenyésztett szarvasmarha termelő országok ranglistáján.
Ma a legelterjedtebb húsfajták a Limousine, Charolais, Aberdeen angus, Hereford, Blonde d''Aquitaine és a Fehér-kék belga. Az amerikai kontinensen a legnevesebb ezek közül az Angus, aminek tenyésztése tradicionális és az éttermek is nagy betűkkel hirdetik, ha a szakács e fajta húsát szolgálja fel steak, vagy hamburger formájában.
Adatok és arányok a világban
A világ marhahús termelése 2010-ben 56,5 millió tonnára becsülhető hasított meleghúsban számolva. A legnagyobb termelő országok az amerikai kontinensen találhatóak, ahol a „cowboy” élet a kultúra részévé fejlődött. A világ legnagyobb termelője az Egyesült Államok, aki egymaga a piac 21%-át birtokolja, termelése több mint 11,8 millió tonna. Brazília áll a második helyen 9,29 millió tonnával, majd a 27 tagú EU 8 millióval a harmadik a világ rangsorában. E három „ország” önmaga kiteszi a világ termelésének több mint felét.
Az Egyesült Államok még egy statisztikát vezet, méghozzá ő a világ legnagyobb importőre is. Éves szinten több mint 1,3 millió tonnás behozatallal rendelkezik, míg a második legnagyobb importőr Oroszország „mindössze” 780000 tonnát vásárol. A harmadik a sorban Japán 678000 tonnával. Világviszonylatban a sorrendben a következő ország az EU-27 490000-rel, majd Mexikó 335000-rel, Vietnám 300000-rel, Dél-Korea (295000), Kanada (290000) és Egyiptom (175000).
A legnagyobb exportáló ország Brazília 1870000 tonnával, mely országot Ausztrália (1,35 millió tonna), USA (0,837), India (0,7), Új-Zéland (0,517) követ az első ötben.
Brazília 2000-ben még csak 7-8%-kal rendelkezett a globális export piacból. Az elmúlt tíz év alatt nagy erővel nőtte ki magát a világ vezető hústermelő gazdaságává. 2007-ben külpiacokra értékesített mennyisége már a 30%-os világpiaci részesedést közelítette meg. Tendenciájának a világgazdasági válság vetett véget. 2008-ban 24%-ra, míg 2009-ben 21%-ra esett vissza részesedése, de az idei évre már újból erős növekedés figyelhető meg. A világ termelése még nem rázkódott helyre a válság óta. Az idei évben is kevesebb lesz a termelés, mint tavaly, vagy két éve, de Brazília mégis növelni tudja az exportját.
A gazdasági válság hatása
A marhahús keresletét és egyúttal kereskedelmét is nagymértékben befolyásolja a világgazdasági helyzet. Az USA-ban – és a világon is – a válság kirobbanása óta jelentősen esett a marhahúsfogyasztás. Ennek fő oka, hogy a marhahús a legdrágább hús. A munkanélküliség rekordokat döntött, az emberek spórolni kezdtek és elfordultak a marhahústól az olcsó baromfi felé. A lassan érezhető visszarendeződés még nem fordította meg a trendet és egyelőre az idei szezonban is csökken a marhahús iránti kereslet. Amennyiben a gazdasági mutatók stabilizálódnak és javulásnak indulnak, a kereslet szintén követni fogja azt, és újból erősödni fog a fogyasztás.
Logikusan gondolkodva arra a következtetésre lehet jutni, hogy a legnagyobb szarvasmarha állománnyal a világon az Egyesült Államok rendelkezik, hiszen ő a legnagyobb hústermelő. Gazdasági erejét szintén megmutatja, hogy a világ lakosságának mindössze 5%-ával rendelkezik, 20-25%-át termeli a marhahúsnak és a világ termelésének 17%-át el is fogyasztja. A világon azonban a szarvasmarhák számát tekintve „csak” 10% körüli értékkel részesedik. A legnagyobb állatállománnyal Indiában található. Ennek nyilván tradicionális okai is vannak, hiszen „szent” állatról van szó, akinek a kedvéért még az autósok is megállnak. Indiában közel 282 millió állat él, ami a világ populációjának több mint 28%-a. A világ szarvasmarha állománya egyébként közel 1 milliárd. Brazília nem véletlen került a hús exportáló országok élére. Állománya 187 millió feletti, mellyel megelőzi a harmadik helyen álló Kínát, ahol közel 140 milliós a populáció. A további sorrend USA (96,7 millió), EU-27 (87,7), Argentína (51), Ausztrália (29).
Az Európai Unióban a marhahús szektor meghatározó szerepet tölt be. 14%-os világpiaci részesedése mellett a termelés értéke 10%-át teszi ki az Unió mezőgazdasági termelési értékének. Ennek ellenére az adatok csökkenő tendenciát mutatnak az utóbbi 10 évben, melynek egyik fő oka a betegségek és EU-s regulációk voltak. Történelmi szemszögből nézve az EU az exportáló országok táborába tartozott. A 2003-as esztendő azonban ezt megfordította és azóta az import magasabb a kivitelnél. Fő okai a csökkentett termelés és az EU szabályozási rendszerei. A jelenlegi előrejelzések szerint 2014-ig a termelés további 6%-kal fog csökkeni, míg az import eléri majd a 750000 tonnát is. Ez jelentős mértékű átalakulást eredményez igen rövid távon belül.
Hazai lehetőségek
Magyarország az elmúlt évtizedek alatt inkább a tejtermelésre helyezte a hangsúlyt és ezzel tulajdonképpen kiesett a marhahús világpiacából, pedig a nyugat-európai kereslet ellátásába akár újból, nagyobb mértékben is becsatlakozhatna, hisz az EU nagy mértékű importra szorul és a behozatal mennyisége az elkövetkező években csak tovább nő. A lehetőségek a hazai termelés fejlesztésére nyitottak, mi több a válságok mindig a piacok átcsoportosítását hozzák magukkal.
Tömösi Attila
