A repce Genezis termékekre alapozott tápanyag-ellátási technológiája

A repce NPK trágyázása

A repce termőhelyre igényes, nagy tápanyag szükséglettel bíró olajipari növényünk. A megfelelő mennyiségű és minőségű termés alapfeltétele az okszerű őszi és tavaszi trágyázás.

Az ősz folyamán egyaránt szüksége van mindhárom makro tápelemre (N, P, K), melyeket a talajvizsgálati eredmények alapján juttassuk ki. A nitrogén a korai növekedéshez a lombozat fejlődéséhez, valamint a fehérjék szintéziséhez szükséges. A foszfor számos sejtépítő vegyületben van jelen, meghatározó a termésképzésben valamint korai fejlődési időszakban (gyökérképzésben játszott szerepe miatt). A kálium nagymértékben javítja a növények vízfelhasználását, valamint stressz- és fagytűrő képességét. Nyár végén a magágy készítés, vagy az azt megelőző talajműveléssel adjuk ki a foszfor és kálium teljes mennyiségét, valamint a repce számított nitrogén igényének 30-40%-át, de maximum 30-40 kg-ot! Őszre elsősorban foszfor- vagy káliumhangsúlyos műtrágyát válasszunk. Vigyázzunk, a nitrogén nagyobb mennyiségben kijuttatva az állomány „túlnövéséhez”, a tőlevélrózsa stádium elhagyásához vezethet, ezért túladagolását kerüljük, ellenkező esetben fennállhat a téli kiritkulás veszélye.

A repce kénigényes növény! A kén fontos szerepet játszik a zsírsavak szintézisében, ezáltal növelve a termés olajtartalmát. Emellett elengedhetetlen a klorofill képződéséhez is. A kéntartalmú káros anyag kibocsátás jelentős hazai csökkenésével erősen korlátozottá vált a talajok természetes kénpótlása. A növény a vegetáció alatt a talajból mintegy 40-70 kg ként von ki, ezért már az ősz folyamán gondoskodjunk a pótlásáról. A repce tápanyagellátása során használjunk kéntartalmú műtrágyákat.

A repce a kén mellett kalciumigényes növény is, így időnként szükség van a talajból kivont mész pótlására. Ennek során évi 50 kg/ha CaO kijuttatása javasolt lehetőleg az elővetemény alá. A másik meghatározó mezoelem a magnézium, amely a fotoszintézisben, a fehérjék szintézisében és az energiaháztartásban egyaránt fontos. Pótlása komplex műtrágyákkal, vagy Genezis Pétisó alkalmazásával – mely 7%-ban CaO-t, 5%-ban MgO-t tartalmaz – megoldható.

A repce tavaszi nitrogén-, kén- és mikroelem-trágyázása

A kora tavaszi vegetáció megindulásától a nitrogénfelvétel egyenletesen nő a virágzásig, a virágzás alatt hirtelen növekszik, és az érés alatt stagnál. Ez a tény mindenképpen indokolja a tavaszi nitrogén fejtrágya megosztását. A tavaszra számított hatóanyag mennyiség (N) 50-60%-át március elején, a fennmaradó részt pedig a repce zöldbimbós állapotánál juttassuk ki a területre. Mivel a mag szárazanyagtartalma, ezen keresztül a várható termés mennyisége a becő fotoszintetikus aktivitásától függ, világos az összefüggés a nagy terméshozam és a nitrogéntrágyázás között. Ennek kapcsán különösen aszályos évjáratban megnő a lombtrágyázás jelentősége. A növényvédelmi munkákkal egy időben elvégzett mikroelem lombtrágyázás hatékony és olcsó eszköze a termésbiztonság védelmének. Ne feledjük, hogy a repce érzékeny a bór hiányára. Ez a mikroelem a virágok termékenyülését, a kötődést segíti elő. Pozitív hatást gyakorol a gyökér fejlődésére is, ezért akár őszi kijuttatása is indokolt lehet. Tavasszal a bór pótlása szintén az aktuális növényvédelmi munkákkal egy menetben történhet.

További információkért keresse munkatársainkat:

Nitrogénművek Zrt.
8105 Pétfürdő, Hősök tere 14.
www.nitrogen.hu
www.genezispartner.hu