A repce túlélése ősszel

A repce vetésterülete évről évre változik, nagyságát az előző évek hozamai és felvásárlási árai nagymértékben befolyásolják. Az idei őszön a repce vetésterülete csökkent, de a régi repcések megmaradtak ennél a növénynél.

A sikeres repcetermesztés alapja az egészséges, megfelelő tőszámban kikelt őszi állomány, amelynek alapfeltétele a jó kelés, a gyommentesség, a károsítóktól megvédett növényzet és a megfelelő növényfejlettség a jó átteleléshez és a tavaszi induláshoz.

A kórokozók okozta veszteségek jelentősek lehetnek, nagyon legyengíthetik már az őszi állományt. Az őszi időszakban fontos veszélyforrást a fómás levélfoltosság fertőzése jelenti. A sűrű gabona-repce vetésforgó az elmúlt évtizedben erőteljesen növelte a kórokozó gazdasági jelentőségét. A kórokozó már ősszel fertőzi a kis repcenövényeket, és a meleg ősz folyamán és az enyhe teleken folyamatos szaporodásra és fertőzésre képes. Ennek elsődleges eredménye a legyengült őszi állomány, ami fokozza a kifagyás veszélyét, a későbbiekben a fertőzés következtében a repce jelentős levélfelületet veszít, ami súlyos terméscsökkenést von maga után. Ennek megakadályozására már 6–8 leveles korban meg kell védeni a repcét, és erre kiválóan alkalmasak azok a széles hatásspektrumú gombaölőszer-hatóanyagok, amelyeket a repce regulátorozására használunk (tebukonazol, metkonazol). Így a repce őszi regulátorozásakor tulajdonképpen megoldjuk a fóma elleni védekezést is. A repce kelése után a növényállomány nagyon sok esetben heterogén, nem egyöntetű. A 6-8 leveles növények mellett a 2-4 leveles növények is megtalálhatóak. A növényvédelmi védekezések időzítése miatt kívánatos ezt a heterogén repceállományt azonos fejlettségű növényállománnyá alakítani. A repceállománynak egyöntetűen, ősszel 8-10 leveles, jó kondíciójú tőlevélrózsás állapotban, erős gyökérzettel kell a télbe mennie, hogy túlélje a telet, és tavasszal egyszerre tudja megkezdeni az erőteljes növekedést. A gombabetegségek elleni védekezés és a repcenövények ideális őszi fejlettségének biztosítására már jól bevált technológia a regulátorként használt gombaölő szerek és az Amalgerol együttes használata az őszirepce-állományokban.

Az Amalgerol használata következtében a tápanyagfelvétel megnő, a növények erőteljes növekedésnek indulnak. Az Amalgerol olyan nyomelemeket tartalmaz, amelyek a talajból már hiányoznak, és kis mennyiségben ugyan, de nélkülözhetetlenek a növények számára (wolfram, vanádium, szelén stb.). Megtalálhatóak benne olyan növényi hormonok (auxin, giberrelin), amelyek révén a repcenövényeket a készítmény erőteljes növekedésre serkenti. Ha az Amalgerolt regulátor készítményekkel együtt juttatjuk ki a repcére, a regulátor készítmények megakadályozzák a repce hosszanti növekedését, így az Amalgerol hatására a repcenövények robusztusabbá válnak, a kisebb növények utolérik fejlettebb társukat, így az állomány egyöntetű lesz. A repce vastag, erőteljes levélzetet fejleszt, szinte úgy néz ki, mint egy nagy káposzta. A gyökér és a gyökérnyak megvastagszik, ami növeli a télállóságot, és egy erőteljes gyökérzettel segíti az esetlegesen száraz tavaszon a tápanyagfelvételt és a növekedés megindulását. Az Amalgerol-kezelés hatására a növények gyökerén élő mikorrhiza mennyisége meghétszereződik. A mikorrhizák szimbiózisban élnek a növények gyökereivel, és mintegy azok „meghosszabbított karjai”, sokkal messzebbről képesek a vizet és a tápanyagokat a gyökér számára biztosítani. Az őszirepce-állományok az Amalgerol hatására jobban átvészelik a száraz időszakokat is.

Az Amalgerol dózisa ősszel repcében 3 l/ha, mely mellé javasolt a tebukonazol vagy a metkonazol hatóanyagú regulátor készítmények egy időben történő kijuttatása, a repce 6-8 leveles állapotában.

Rosszul kelt, gyenge repceállományok esetén a regulátor készítmény kijuttatását tavaszra kell halasztani, és az állomány fejlődését gyorsítani kell Amalgerol 3-4 l/ha dózisának alkalmazásával.

Hechta Kft.
www.hechta.hu