A robotok már kopogtatnak az agrárium „ajtaján”

Az automatizáció már régóta jelen van az agráriumban, még úgy is, hogy a legújabb technikák és technológiák sokéves késéssel érkeztek más ágazatokhoz képest a szektorba. Napjainkban a legújabb innováció termékei a mezőgazdaságban is elérhetőek. Más kérdés, hogy költségérzékeny ágazatként az újdonságok elterjedése lassabban halad. Az ágazaton belül számos olyan feladat van, amelyek elvégzéséhez a robotok nagy segítséget jelentenek-jelentenének.

Dinamikusan fejlődő piac

Még a legmerészebb álmok sem vetítenek elő olyan, közeli jövőképet, amelyben a robotok tömeges megjelenéséről lenne szó az agráriumban. Azonban kétségtelen tény, hogy a legmodernebb technológiák egyre nagyobb szerepet töltenek be a mezőgazdaság fejlődésében és az élelmiszer-előállítás nagyságának növelésében. Egyes becslések szerint az ágazat területén alkalmazott robotok világpiacának értéke öt év múlva várhatóan meghaladja a 4,7 milliárd dollárt. Ráadásul ehhez egy igen látványos, évente közel 25 százalékos piacbővülés társul (forrás: globenewswire.com).

A mezőgazdasági robotok terjedésének fő okaként három okot szoktak megnevezni, mégpedig a népesség dinamikus szaporodását, a fokozódó élelmiszerigényt és a mezőgazdaságimunkaerő-hiányt. A növénytermesztés területén a robotok jelenleg főként vezető nélküli traktorok és önjáró munkagépek formájában jelennek meg. Vélhetően ez a tendencia fogja a közeljövőt is jellemezni. Az agro-robotok alkalmazásának tekintetében világviszonylatban Észak-Amerika tölt be domináns szerepet. Ezért nem meglepő, hogy a robotok előállítása ugyancsak az észak-amerikai térségre összpontosul.

Természetesen a világ más tájain sem szeretnének kimaradni a robot-üzletágból, így például Európában is találhatunk gyártóüzemeket és önálló fejlesztéseket.

Miben segíthetnek a gazdáknak?

A robotok alkalmazásának már hagyománya van a mezőgazdaság különböző területein (fejőrobot, takarmánykiosztó robot, stb.). Ma már az ilyen jellegű innováció nem korlátozódik az előbb említett – főként az állattenyésztéshez kapcsolódó – területekhez. A szántóföldi növénytermesztéstől a szőlőtermesztésig és az élelmiszeriparig számos területen folynak előrehaladott fejlesztések – vagy éppen már dolgoznak is a robotok.

A robotok azzal, hogy magukra vállalják a mezőgazdasági műveletek, főleg a betakarítás utáni feladatok elvégzését, nagy segítséget nyújtanak mind a gazdák, mind az élelmiszer-feldolgozó vállalatok részére, a termelékenység és a termékminőség tekintetében. A szezonális, nagy intenzitást igénylő munkák során az egész napi, megállás nélküli működés is fontos előnyt jelent. A robotok világában is létezik egyfajta „felső osztály”, mégpedig a kobotoké.

Mi a különbség a robotok és a kobotok között?

Jelentős eltérés van a gépek kapacitási, biztonsági és programozási jellemzői között, amelyeket ismernie és értenie kell annak, aki a termelési folyamatai automatizálásának lehetőségeit mérlegeli. A legmeghatározóbb különbség a kobotok és a robotok között az, hogy a kobotokat emberekkel történő együttműködésre tervezték, a robotokat pedig arra, hogy az emberek helyett dolgozzanak. A különbség a méret és a helyigény tekintetében is megmutatkozik. Amíg a hagyományos robotok nagyméretűek, és nagy munkaterületet foglalnak el, a kobotok kompakt és kis helyen is elférő szerkezetek.

Mire számíthatnak a magyar gazdák?

A magyar gazdák az agro-robot témában a jövőben leginkább a Naïo Technologic névre hallgató, toulouse-i székhellyel rendelkező francia kisvállalat nevével fognak találkozni. Ez a cég kis szériaszámmal (évi 100-150 db) gyártja agrobotjait. A tervek szerint a francia cég termékei a hazai piacon is elérhetőek lesznek.

Egy Naïo agrobot beszerzése jelenleg tőkeigényes beruházás, ugyanis a viszonylag kis darabszám miatt a legegyszerűbb mezőgazdasági robot is 26 ezer euróba, tehát nagyjából 7-8 millió forintba kerül. Ez azt is jelenti, hogy pályázati források nélkül csak kevés gazdaságba tudnak eljutni. Várhatóan a jövőben a gyártási volumen növekedésével csökkenni fog az előállítás önköltsége, ami majd az eladási árra is kedvező hatással lehet. Ma még távolinak tűnik az az idő, amikor olyan mértékben elterjednek a világban a robotok, mint ahogyan azt a különféle sci-fi filmekben láthatjuk. Az agráriumban még később fog bekövetkezni ez a változás, hiszen a legújabb technológiákat mindig a hightech cégeknél állítják elsőként csatasorba, és csak ezután következnek a további gazdasági szektorok. Viszont tagadhatatlan tény, hogy az agrárium lemaradása az új technológiák alkalmazásának vonatkozásában egyre csökken. Így nem nevezhető igazán futurisztikusnak az a kijelentés, miszerint a robotok már bekopogtak az agrárium „ajtaján”.

A robotok elterjedése valóban veszélyezteti a munkahelyeket?

A robottechnikával foglalkozó fórumok visszatérő és többnyire heves vitát kiváltó témája a robotok elterjedése kontra veszélyben a munkahelyek kérdése. Jelen írás keretei között nem vállalkozhatunk a döntőbíró szerepére. Ezért inkább csak néhány tényszerű megállapítást osztunk meg az olvasókkal.

A robotok elterjedése számos ipari ágazatban megállíthatatlan. Az agrárium sem lesz képes hosszabb távon kívülállóként szemlélni ezeket a folyamatokat. Különösképpen azért nem, mert majd a mezőgazdaság is profitálhat a különböző technológiai újítások bevezetéséből, használatából. Méghozzá azért, mert a mesterséges intelligencia fejlesztésével az emberi tapasztalatot kívánó, munkaerő-igényes ágazatok is egyre inkább robotizáltak lehetnek. Ugyanakkor a munkaerőpiacra gyakorolt hatások még korántsem egyértelműek. A robotok egyértelműen képesek hozzájárulni a termelékenység növekedéséhez. Ráadásul ennek pozitív foglalkoztatotti hatása is lehet. Azokban az ágazatokban, ahol a termelékenység növekszik, jellemzően a bérek is emelkednek. E bérek vásárlóereje megjelenik aztán a gazdaság többi szektorában, növelve a keresletet. Épp ezért, bár a technológiai haladás, a termelékenység bővülése csökkenti az adott ágazat foglalkoztatását, a többi ágazatban a tovagyűrűző, másodkörös hatásokon keresztül emeli a foglalkoztatást.

A robottechnika bevezetése jótékony hatásának tekintik azt is, hogy amikor a gépek átveszik a monoton, unalmas, valamint a veszélyes munkákat, az alkalmazottak olyan feladatokra koncentrálhatnak, amik több kreativitást és komplexitást igényelnek, így több értéket tudnak teremteni a vállalatok számára.

A robotok szélesebb körű elterjedésének egyik gátja a magas beruházási értékük. A magas piaci ár magyarázata az, hogy a robotok a gyártóktól kis szériás (így magas önköltségű) eszközökként kerülnek ki. A tömeggyártás hozhatná meg az árak kedvező alakulását. A magyar agráriumban egyelőre semmiképpen nem érdemes azzal számolni, hogy a gazdaságokat ellepik az agro-robotok, valamint hogy emiatt tömegével szűnnének meg a munkahelyek.

Czékus Mihály