A szakképzési hozzájárulásról

Mi az a szakképzési hozzájárulás?

A szakképzési hozzájárulás egy olyan járulékforma, melyet minden cégnek be kell fizetni az adóhivatal részére.

Az állam ezt a járulékot fordítja az országban más forrásokkal együtt a szakképzésre.

A törvény, amely ennek a hozzájárulásnak a fizetését szabályozza, azt is megengedi, hogy az adott cég az általa befizetett összeg egy részét saját munkavállalóinak képzésére használja fel.

Kik kötelezettek a szakképzési hozzájárulás fizetésére?

Szakképzési hozzájárulásra kötelezett a belföldi székhelyű:

gazdasági társaság, kivéve a Szt.2) 2. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti központi képzőhely, továbbá ugyanezen törvény 2. § (5) bekezdésének a) és d) pontja szerint szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaság, kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság, valamint Ftv.3) 121. §-a szerinti intézményi társaság.

(A hozzájárulásra kötelezettek kivételként megfogalmazott csoportját a jogalkotó 2009-ben pontosította, a felsorolás jelen szöveggel 2010. január 1-jétől hatályos.)

Az előzőekből következően a kivételként felsoroltak között nem szereplő nonprofit gazdasági társaságok is alanyai a szakképzési hozzájárulásnak.

szövetkezet, kivéve a lakásszövetkezetet, az iskolai szövetkezetet és az iskolai szövetkezeti csoportot (azonban a szociális szövetkezet alanya),
állami vállalat, tröszt, tröszti vállalat, erdőbirtokossági társulat, vízgazdálkodási társulat – a vízi közműtársulat kivételével -, egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat,
ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda,
a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó,
2010. január 1-jétől az egyéni vállalkozásról és egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni cég.

Szakképzési hozzájárulásra kötelezett továbbá a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.

Az a hozzájárulásra kötelezett, aki adófizetési kötelezettségének átalányadó megfizetésével tesz eleget, szakképzési hozzájárulással kapcsolatosan nem keletkezik bevallási és elszámolási kötelezettsége, fizetési kötelezettségét az átalányadó megfizetésével teljesíti.

(Ugyanakkor az az átalányadózó, aki gyakorlati képzést szervez, s ezzel kapcsolatosan költségei merülnek fel, visszaigénylési lehetőséggel nem élhet.)

Nem kell szakképzési hozzájárulást megfizetni:

a büntetés-végrehajtásnál a fogva tartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetnek,
az egészségbiztosítási szervvel szerződést kötött nem költségvetési szervként működő egészségügyi szolgáltatónak a közfeladat ellátásával összefüggésben őt terhelő társadalombiztosítási járulék alapja után,
az egyéni vállalkozó saját társadalombiztosítási járulékalapja után, azonban értelemszerűen az általa foglalkoztatottra tekintettel őt terhelő társadalombiztosítási járulék alapja után igen,
a közhasznú, a kiemelkedően közhasznú nonprofit gazdasági társaság a Tao. 2) 6. számú melléklet E) fejezete alapján megállapított kedvezményezett tevékenység ellátásával összefüggő, a társaságot terhelő társadalombiztosítási járulék alapja után.

A szakképzési hozzájárulás alapja:

2009. január 1-jétől változott a szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározása.

A jelenleg hatályos szabály alapján a szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő társadalombiztosítási járulék alapja.

Abban, hogy a szakképzési hozzájárulás alapjaként meghatározott társadalombiztosítási járulék alapjaként mit kell értenünk, a törvény 19. § 6. pontja segít eligazodni.

„6. társadalombiztosítási járulékalap: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 1) 4. §-ának k) pontjában, 20. §-ában, 27. § (1) és (4) bekezdésében, 28. §-ában, továbbá a 31. § (1), (4)-(6) bekezdésében meghatározott járulékalap, ide nem értve a Tbj. 21. §-ában meghatározott bevételeket, a felszolgálási díjat, a borravalót és a tanulószerződésben meghatározott díjat;”

Ahhoz tehát, hogy pontosan meg lehessen állapítani, hogy a foglalkoztatottak tekintetében „ki után kell” szakképzési hozzájárulást fizetni, elkerülhetetlen a Tbj. hivatkozott paragrafusainak megismerése.

A felsorolt szakaszok alapján általánosságban megfogalmazható, hogy a foglalkoztató az általa foglalkoztatott biztosítottak után köteles szakképzési hozzájárulást fizetni, hiszen a Tbj. 20. § (1) bekezdése a foglalkoztató által a biztosítottjai után fizetendő társadalombiztosítási járulékalapot határozza meg.

Fontos azonban a 4. § k) pontjának pontos ismerete is, hiszen nem a létszám, hanem a járulékalap arányában fizetteti a jogalkotó a szakképzési hozzájárulást.

Tehát nem egyszerűen a kifizetett bérek válnak annak alapjává, hanem a béren kívül például a munkáltató által biztosított adóköteles természetbeni juttatások is, tekintettel arra, hogy járulék alapjának azok is részét képezik (például, ha a munkáltató a magáncélú telefonhasználatot nem térítteti meg munkavállalóival, az adóval növelt adóalap is a szakképzési hozzájárulás alapjává válik).

Abban az esetben, ha a foglalkoztatott megbízási szerződéssel válik biztosítottá, vagy például gazdasági társaság felügyelő bizottságának tagja a részére kifizetett tiszteletdíj alapján, mindkét esetben szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség keletkezik.

A 2008. december 31-éig hatályos szabályokkal ellentétben a gazdasági társaságok „főfoglalkozású” tagi jogviszonyban álló tulajdonosai után mindenképpen keletkezik szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettség.

Mekkora a hozzájárulás mértéke?

A hozzájárulás mértéke a munkavállalók bruttó bérének 1,5%-a.

Ezt évente két részletben kell megfizetni. Az első féléves részletet (előleget) június 30-áig, a második féléves részletet pedig december 31-ig.

Fontos, hogy eddig az időpontig be is kell, hogy érkezzen a pénz a képző számlájára.

Ha már befizette az első féléves előleget, a második félévben is felhasználhatja a teljes évi összeget, mivel az év végi bevallásnál korrigálhatja ezt a tételt.

Mekkora összeg fordítható képzésre?

Az 50 fő alatti vállalkozások esetében a befizetendő szakképzési hozzájárulás 60%-a fordítható képzésre.

Az 50 fő fölötti vállalkozások esetében 33%.

Amennyiben a képzés díján felül marad még felhasználható járuléka, akkor a képzés idejére kieső munkabért is elszámolhat.

Szükséges-e önrész a hozzájárulás összegéhez?

Igen. Ha egy cég fel szeretné használni a teljes, képzésre fordítható összeget, akkor általános képzés esetén 40% önrészt kell hozzátennie. Ugyanez egy speciális képzés esetében 75%.

Milyen képző cégnél vagy intézménynél lehet felhasználni?

A szakképzési hozzájárulást olyan képző cégeknél és intézményeknél lehet felhasználni, akik rendelkeznek Intézményi Akkreditációval és a Munkaügyi Központ által regisztrált képzési programokkal vagy OKJ-s képzésekkel.

Hogyan kell igazolni, hogy képzésre lett felhasználva az összeg?

A képző céggel vagy intézménnyel szolgáltatási szerződést kell kötnünk a kiválasztott képzésre.

A szerződésnek van egy 1. és 2. számú melléklete. A képzés részletei és a képzésre fordított pénzösszeg részletezése ezeken a mellékleteken van feltüntetve.

A mellékleteket kell minden esetben a hozzájárulás felhasználását követő következő év február 25-ig beküldeni az illetékes Munkaügyi Központba.

Hogyan kell eljárni a dokumentációkkal kapcsolatban?

A képzésről a képző cég elkészíti a felnőttképzési törvény által előírt felnőttképzési dokumentumokat.

Ezek a dokumentumok két példányban készülnek.

Az egyiket a képző cégnél, a másikat a képzésen részt vett cégnél kell gondosan megőrizni a szolgáltatási szerződéssel együtt.

Ezeket a dokumentumokat az állami intézmények utólag ellenőrizhetik.

Szakképzési hozzájárulás összefoglalva:

Mértéke 1,5%.
Adó alapja a TB járulék alapjával azonos
A kötelezettségből:

szakképző intézménynek maximum 60% adható,
felsőfokú oktatási intézménynek maximum 30% adható,
saját dolgozó képzésére változatlanul (mikro-és kisvállalkozás esetén) 60%, egyéb szervezet esetén 33% adható.

Összesen a kötelezettség 60%-a adható:

az I. félévi kötelezettség átadást 06.30-ig, a II. félévit 12.31-ig pénzügyileg kell teljesíteni
Az APEH felé a kötelezettségből legalább 40% befizetendő. A bevallási és befizetési kötelezettség határideje: I. félévi 07.15-ig, II. félévi illetve éves elszámolás a tárgyévet követő 02.25. A bevallást a 1101-es nyomtatványon kell teljesíteni.
EVA-sok változatlanul a minimálbér 2x után fizetik a szakképzési hozzájárulást, amely legalább 2.340.- Ft/hó/fő összegű.