A szimbiotikumok hatása a bélflórára

A mikrobiális mikroflóra a születést követő első napokban alakul ki. A negyedik naptól kezdve szignifikánsan emelkedik a baktériumok száma. A születés után két héttel stabilizálódik a bakteriális növekedés. A főbb kihívásokat a környezet jelenti azáltal, hogy megbonthatja a mikroflóra egyensúlyát.

Az antibiotikumok hozamfokozóként való alkalmazása közegészségügyi probléma. A baktériumok hatékonyan fenntartják az antibiotikumokkal szembeni ellenállásukat. A baromfiágazatban általános eljárás, hogy elhagyják vagy lecserélik az antibiotikumokat, amely tovább súlyosbítja a problémát, mivel egyszerre több gyógyszerrel szemben rezisztens baktériumok megjelenéséhez vezet.

Egyes E. Coli, Clostridium, Staphylococcus, Blastomyces, Pseudomonas és Salmonella fajok jelenléte nemkívánatos a bélflórában. Diszbiózis során a bél mikroflórájának egyensúlya eltolódik, és megváltozik a mikroorganizmusok összetétele. Ez számos állapotban jelentkezhet, ilyenek például a tartós víz- vagy takarmánymegvonás, a stressz és fertőzések (vírus-, baktérium-, gomba- és protozoafertőzés), amelyek a bélflóra egyensúlyának eltolódásához, így a nemkívánatos mikroorganizmusok elszaporodásához vezet. Diszbiózis során a nem kívánatos mikroba populáció csökkenti a tápanyagok felszívódását, növeli a nyálkahártya vastagságát és a takarmány áthaladásának sebességét az emésztő traktusban. Ez károsan hat a gazdaállat tápanyagigényeire és növeli a bélhámsejtek érési ciklusát, miközben csökkenti a bélbolyhok magasságát és a kripta mélységét.

A bél üregében lévő mikroba populáció verseng a gazdaállattal az olyan tápanyagokért, mint például a hexózok, aminosavak, zsírsavak, vitaminok és az emésztésből származó tápanyagok. A diszbiózis okozta egyensúly-eltolódás következtében biogén aminok (kadaverin, hisztamin, putreszcin), ammónia és gázok keletkeznek, amelyek súlyosan károsítják a nyálkahártya egységét és a bélrendszert.

A jótékony flóra (például a Lactobacillus és az Enterococcus) fölénye és fennmaradása akkor állapítható meg, ha a mikroorganizmusok rögzülnek a bélhámszöveten és szaporodásuk mértéke gyorsabb, mint a bél perisztaltika általi leválásuk mértéke. A jótékony flóra egy része szabadon, a bélnyálkahártyától függetlenül is megtalálható.

A bélpatogén fertőzések által kiváltott főbb védekezési mechanizmusok az ép bélnyálkahártya, amely valódi akadályt képez, a hatékony immunrendszer és az egészséges probiotikus populáció, amely kitapad a bélhámra, így megelőzi a kórokozók megtelepedését.

Az emésztőtraktus mikroorganizmusok által kiváltott károsodásának egyik legjellemzőbb mechanizmusa az, hogy a baktériumok kitapadnak a bélfal hámsejtjeihez és kölcsönhatásba lépnek azokkal. Ez a mechanizmus a Gram-negatív baktériumokra (pl. Szalmonella) jellemző, amelyek úgynevezett csillós felszíni struktúrával rendelkeznek. Ezek a struktúrák teszik lehetővé a felszínükön lévő lektinek és a bélhámsejt receptorai közötti kapcsolatot.

Számos mikroorganizmus esetében a bélhámhoz való kitapadás elengedhetetlen a fennmaradáshoz és fejlődéshez. Így kerülik el, hogy a perisztaltika eltávolítsa őket. A kórokozók bélben történő megtelepedésének megakadályozására az egyik mód a bélhámsejt receptorainak telítése, amelyet a legtöbb probiotikum is végez.

A probiotikumok olyan mikroorganizmusok, amelyek képesek gyorsan szaporodni és adaptálódni a legtöbb állat bélrendszerében, így képesek megakadályozni a nem kívánatos baktériumok kitapadását az emésztőtraktusban.

Előfordul, hogy a naposcsibék emésztő traktusában lévő mikroorganizmusok közötti érzékeny egyensúly nem nyújt megfelelő védelmet a nem kívánatos kórokozók ellen. Szükség van egy olyan védelmi stratégiára, amely lehetővé teszi a gazdaállat és a mikroorganizmusok közötti, mindkét fél számára előnyökkel járó szimbiotikus kapcsolatot.

Az újonnan kikelt ipari csibék nem kerülnek kapcsolatba a tojást tojó tyúkokkal, mivel egy tiszta, higiénikus környezetbe helyezik őket, ahol kicsi az esélye a védelmi bélflóra gyors fejlődésének, és így a kórokozókkal szembeni sikeres küzdelemnek. Az első napok kritikusak, nagy a kockázata az olyan alomban előforduló kórokozók általi fertőzéseknek, mint például a Clostridium, Szalmonella és E. Coli. Ezért a probiotikummal való takarmány-kiegészítés hasznos intézkedés.

Jótékony flóra hiányában és a számukra kedvező feltételek mellett ezek a káros mikroorganizmusok gyorsan szaporodnak az emésztő traktusban, és negatívan hatnak a madár egészségi állapotára.

Probiotikumok alkalmazásával a hasznos baktériumok újra elszaporodnak az emésztőrendszerben, megfékezik a kórokozókat és korlátozzák szaporodásukat. Ez különösen fontos olyan terhelések után, mint például a drasztikus takarmányváltás, éhezés, szélsőséges hőmérséklet, vagy az olyan elváltozások, mint egy baktérium, vírus vagy mikotoxinnal szennyezett takarmány által okozott bélgyulladás.

A probiotikumok és prebiotikumok kölcsönhatása (szimbiózis)

A szimbiózis stabilizálja a bél-környezetet és növeli a jótékony, tejsavat termelő baktériumok számát, így kedvez az eubiózisnak. A probiotikus baktériumok és a prebiotikumok alkalmazása biztosítja az eubiózist és az egészséges bélrendszert, így megakadályozza a kórokozók elszaporodását.

A szinbiotikumok képesek módosítani az immunválaszt, így fokozva a gazdaszervezet falósejtjeinek számát és aktivitását. Ez nagy jelentőséggel bír a madaraknál, ahol az emésztőtraktus az általános, nem specifikus immunitás kialakulásáért leginkább felelős szerv.

A madarak nem rendelkeznek nyirokcsomókkal, a nyirokszervek, azaz a Peyer-plakkok, a mandulák és a Fabricius-féle tömlő a bélrendszer mentén elszórva találhatók. Ezek a nyirokszövetek érzékenyek az emésztőrendszerben jelenlévő antigénekre, például a probiotikumokra.

A baromfihús minőségére és az állati eredetű ételek termelésére egyre szigorúbb szabályozások vonatkoznak. Az élelmiszer-biztonsági előírások megkövetelik a takarmány és az élelmiszertermelési technológiák közötti integritás szintjének növekedését. A probiotikumok és prebiotikumok együttes használata természetes módon stabilizálja a bélflórát, támogatja az állat egészségét, javítja az állatok teljesítményét és ezzel az állattenyésztés gazdaságosságát.

Filipe Ribeiro

Baromfi specialista

BIOMIN GmbH