A termőföldek árának emelkedése bő évtizede töretlen, tavaly 9 százalékkal emelkedett. A termőföld hektáronkénti ára 2010-hez képest 2018-ra összességében átlagosan két és félszeresére emelkedett, derül ki a NAV ingatlanforgalmi adatbázisát feldolgozó legfrissebb OTP Termőföld Értéktérképből.
A termőföldek átlagára a 2017. évi 1,199 millióról tavaly 1,312 millió forintra emelkedett hektáronként, ami 9 százalékos áremelkedést jelent. A legjobban (28 százalékkal) Veszprém megyében emelkedtek az árak. Somogy és Komárom-Esztergom megyében is 15 százalékot meghaladó mértékű volt a drágulás, csökkenés (4 százalék) egyedül Nógrád megyében volt.
A legdrágább megye tavaly ismét Békés volt, 1,818 millió forintos átlagos hektárárral, s még Tolna, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron és Fejér lépte át a másfélmilliós szintet. 2018-ban már csak három megye hektáronkénti ára maradt egymillió forint alatt: Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Zala, mondta Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank vezető elemzője.
Művelési áganként vizsgálva az árak alakulását, 2018-ban legnagyobb mértékben a kert-gyümölcsös és a szőlőterületek drágultak.
A termőföld évtizedes kitekintésben stabilan növeli az árát. Érdekes a lakáspiaccal összevetni, hogy amennyiben egyszerűen értéknövelő befektetésként vizsgáljuk, melyik szegmens hogy teljesített az elmúlt években. Egy hektár, 2010-ben vásárolt termőföld összességében átlagosan két és félszeresére növelte az árát 2018-ra. Ugyanezen idő alatt egy átlagos lakás nagyjából felével drágult, mutatott rá Valkó Dávid. Az OTP Jelzálogbank legfrissebb Termőföld Értéktérkép elemzése itt elérhető.
