Meghosszabbított fekete-tengeri gabonakorridor, brazil rekordtermés-kilátások, csapadékhiány miatti aggodalmak az USA-ban, az öt érintett európai uniós tagország esetében az ukrán import fennmaradó tilalma – csak hogy néhány jelentősebb eseményt kiemeljünk az elmúlt hónap gabonapiaci árakra hatást gyakorló tényezői közül.
Kukorica
Hosszas egyeztetéseket követően az ukrán áruk tengeri kikötőkön keresztüli kiszállítását biztosító megállapodást a felek július 18-ig változatlan feltételek mellett fenntartják. Ez csupán újabb 60 napos prolongálást jelent, amely intervallum valójában a megállapodás megkötésével kapcsolatos kétségek és az ellenőrzések folyamatos csúszásai miatt kialakult torlódás levezetésére lehet elegendő. A rendelkezésre álló rövid határidő az újabb üzletek megkötése esetében magában hordozza a teljesítés ellehetetlenülésének esetleges kockázatát, ráadásul az új termés várható érkezése többé-kevésbé egybeesik a fenti lejárati dátummal, tovább növelve az ukrán áruk tényleges, kiszállítható mennyisége körüli bizonytalanságot.
Az Európai Unió Bizottsága által május 2-án bevezetett importstop-rendelkezés jövőjéről folytatott találgatások június 5-tel ismét nyugvópontra jutottak, miután a Bizottság meghosszabbította az öt Ukrajnával határos tagország (Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Románia és Szlovákia) felé irányuló kivitel tilalmát a búza, a kukorica, a repce és a napraforgó esetében. A végrehajtási rendeletből kikerült a korábban megkötött szerződések teljesítésének lehetősége, így az érintett országokba történő import korlátozása a fenti termények esetében teljes körűvé vált. Az uniós rendelet megjelenésével párhuzamosan, a kötelező jogharmonizációnak eleget téve a jogszabályt a magyar kormány is átvette, és beillesztette a nemzeti szabályozásba.
Az elmúlt időszakban a szakmai sajtót főként a fenti hírek dominálták, így némileg háttérbe szorultak a globális terménykilátásokkal kapcsolatos aktuális információk, elemzések, holott a kínálat várható alakulása döntően befolyásolja az árak mozgását.
A brazil terméskilátásokkal kapcsolatos hírekben változatlanul felmerül a rekord lehetősége, lassan tényként kezelhetjük, hogy a világ egyik legnagyobb kukoricaexportőre a másodvetésű (safrinha) kukorica betakarítását követően tekintélyes árualappal léphet a piacra. Hasonlóan bizakodóak a Dél-afrikai Köztársaságban, ahol lassan befejeződik a betakarítás, és az eddigi eredmények kiemelkedően jól alakulnak. A dél-afrikai ország a kontinens egyik legnagyobb kukoricatermelője, kedvező volumenek esetén exportárualappal is megjelenhet. Bár az Európai Unióban az előzetes adatok alapján valamelyest csökkent a kukorica vetésterülete (8,5 millió hektár vs. 8,9 millió hektár), a kedvezően alakuló időjárásnak köszönhetően az állományok jól fejlődnek, így a termésvárakozások a tavalyi év tükrében közel 12 millió tonnányi többletről szólnak.
Jelenleg egyedül az argentin termés mennyisége marad el a korábbi években megszokott eredményektől. Az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) júniusi adatai szerint várhatóan csupán 35 millió tonna kukoricát takarítanak be a dél-amerikai országban, ez az adat az előző évi teljesítménnyel párhuzamba állítva 15 millió tonnányi visszaesést mutat. Az Egyesült Államokban a vetések jól sikerültek, azonban az elmúlt hetekben az USA kukoricaövezetében (Corn Belt) nem esett érdemi csapadék, így a piaci szereplők egyre nagyobb figyelmet szentelnek az időjárás alakulásával kapcsolatos híreknek.
A fentieket összegezve a Nemzetközi Gabonatanács (International Grain Council – IGC), a G20-ak mezőgazdasági miniszterei által létrehozott Mezőgazdasági Piaci Információs Rendszer (Agricultural Market Information System – AMIS) és az USDA aktuális riportjaiban közzétett adatok szorosan korrelálnak egymással: a 2023/2024-es gazdasági évben a globális kukoricatermés jelentősen emelkedni fog. Az előző szezonnal összehasonlítva, a 60–70 millió tonnás többletkibocsátás mellett a várható termés mennyisége újból meghaladja a felhasználás mértékét, így prognosztizálható a fordulókészletek emelkedése. A kínálat várható alakulása mellett a globális élelmiszer-inflációt megragadó mutató, a FAO élelmiszerindexe (FAO Food Price Index) – bár csökkenő trendben mozog – még mindig magas havi értékeket mutat, melynek következménye a kereslet mérsékelt növekedése, egyes piacokon akár stagnálása vagy esetleges csökkenése. Sajnos nem kell messzire tekintenünk akkor, ha csökkenő élelmiszer-fogyasztásra keresünk példát: a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint Magyarországon 2022 júniusa óta – a megelőző év azonos időszakának adataival összehasonlítva – folyamatosan csökken az élelmiszer és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem forgalma. A hazai fogyasztás jelentős mértékű visszaesése több áttételen keresztül jelenik meg a gabonafélék keresletének alakulásában. Az exportőrök aktivitása visszafogott: egyrészt az elmúlt időszak kiviteli szabályozása (exportbejelentési kötelezettség) jelentős bizonytalanságot hagyott maga után, másrészt a tradicionális exportpiacokon szintén tetten érhető a kereslet visszaesése, így a vevők megfelelő kínálat esetén az olcsóbb forrásokat részesítik előnyben. Az exportőrökhöz hasonlóan a belföldi szereplők kereslete is jelentősen elmarad a korábbi években tapasztalható szintektől. A fentiekben részletezett inflációs okok és a technikai recesszióba csúszó hazai gazdaság következménye a kukoricát felhasználó állattartók és feldolgozók termékei iránti csökkenő kereslet, s mindez történik úgy, hogy a termelési költségek jelentős növekedési üteme érdemben nem lassult.
Búza
Némileg ellentmondásosak a várható globális búzaterméssel kapcsolatos aktuális prognózisok: míg az USDA a legutóbbi, júniusi riportjában tovább emelte (790 millió tonnáról 800 millió tonnára) a várhatóan betakarításra kerülő búza mennyiségét, addig az IGC előrejelzése szerint csupán 783 millió tonna termés várható a 2023/2024-es gazdasági évben. Bár az utóbbi egy korábban kiadott elemzés (május 18.), az alacsonyabb adatok az ausztrál – az El Nino jelenség okozta szárazság bekövetkezésének nagy valószínűsége – és az amerikai – bizonyos területeken tapasztalható aszályközeli állapot – termés körüli bizonytalanságokra reflektálnak.
Mindazonáltal, ha egy kevésbé kedvező forgatókönyv válik is valóra, a kínálat nagyságrendbeli változásának esélye kifejezetten alacsony. Az EU-ban – Spanyolországot leszámítva – különösen jó termés ígérkezik, a Bizottság (EU Commission – Crops market observatory) előrejelzése alapján az idei évben betakarított mennyiség közel 6 millió tonnával, 131 millió tonnára emelkedhet.
A hazai termés várható mennyiségével kapcsolatban egyre többen beszélnek rekordról. Tény az, hogy az idei évben lehullott csapadék mennyisége önmagában hordozza a jó termés lehetőségét, hiszen az eddig esett 300–400 mm a búzának bőségesen elegendő.
A betakarítás közeledtével a búza piacán megjelentek a vevők. Jellemzően az exportőrök aktívak, akik az előző évekkel összehasonlítva – párhuzamosan a nemzetközi és európai trendekkel – lényegesen alacsonyabb árakat indikálva próbálják újraindítani a búza kivitelét. Az eladók egyelőre több esetben még hezitálnak, azonban a várható nagy volumen miatt előfordulhatnak a logisztikai szűk keresztmetszetek miatti „kényszer-” értékesítések is.
Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató
