A mezőgazdasági irányítók harmada már 65 éves vagy idősebb, valamint 10-ből mindössze 3 nő. A korosztály öregedő, a nemek aránya pedig még korántsem egyenlő a hazai mezőgazdaságban. Jó hír viszont, hogy a képzettséggel rendelkezők száma már jelentős ideje emelkedik.
Hamarosan elérkezhet a tömeges generációváltás időszaka
2020 és 2023 között folytatódott a gazdaságok irányítóinak idősödése. Amíg 2020-ban a 65 éves és annál idősebb irányítók aránya 35% volt, addig 2023-ra ez a szám 37%-ra emelkedett. Az 55–64 éves korcsoportba tartozik az irányítók 23%-a, amely arány csökkenő tendenciát mutat. A 45–54 éves korcsoportba szintén az irányítók 23%-a tartozik, azonban ez a szám növekvő tendenciájú. A 35 év alatti gazdálkodók aránya 2020-ban és 2023-ban is 4,9% volt.
„Az idősödő mezőgazdasági irányítók magas száma arra enged következtetni, hogy belátható időn belül egy új generáció léphet a jelenlegi döntéshozók körébe. Ezzel pedig a jól működő hagyományos gazdálkodást még inkább kiegészítheti a fiatalabb szemlélet” – mondta Fülöp László agrármérnök, a Vitafer Hungária Kft. ügyvezetője.
Azoknak a gazdaságirányítóknak az aránya, akik mezőgazdasági képzettség nélkül vezetnek gazdaságot, már 2010-től csökken. 2023-ban a mezőgazdasági képzettséggel rendelkezők aránya az irányítók körében 45%-volt, ami egy javuló tendencia a korábbiakhoz képest. Azonban még így is mezőgazdasági képzettség nélkül vezetnek több mint 100 ezer gazdaságot, ami nem kis szám.
A növénytermesztő gazdaságok arányának emelkedésével ezek a számok szinkronban vannak. Az állattartókhoz képest a növénytermesztő tevékenység esetén a felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők nagyobb részt képviselnek. Nőtt azonban a legfeljebb középfokú végzettséggel rendelkező irányítók aránya is, ez 2023-ban meghaladta a 34%-ot.
A fiatal generációk és a magasabb szakmai ismeretek új módszerek elterjedését is támogathatják
A precíziós gazdálkodás, a mesterséges intelligencia és drónok alkalmazása csak néhány olyan viszonylag új terület, amely hamarosan a mezőgazdaságban is még inkább teret kaphat. Emellett pedig a fenntarthatóbb működés, legyen az ökológiai és ökonómiai, a továbbiakban szintén fajsúlyos szerepet kaphat.
„A magas terméseredmény és a kiváló minőségű termesztés elősegítéséhez pedig új termékek és szolgáltatások kipróbálása, majd akár hosszú távú alkalmazása mellett is elköteleződnek a fiatalabb gazdák. Ennek részeként olyan szuszpenziós lombtrágyák is elterjedhetnek a gazdaságokban, amelyek nemcsak költséghatékonyan, de akár ökológiai gazdálkodásban is alkalmazhatók” – tette hozzá a Vitafer Hungária Kft. ügyvezetője, aki azonban kiemelte, hogy nem elegendő a megfelelő termékeket megtalálni, azok kijuttatási idejéről és módjáról is fontos megfelelő információt beszerezniük a gazdáknak.
Átalakulóban a birtokszerkezet is
2023-ban a gazdaságok 7%-a nem használt mezőgazdasági területet, míg 15%-a 1 hektár alatti területet művelt. Továbbra is a legjellemzőbbek az 1–5 hektár közötti területek, a gazdaságok egyharmadára jellemző ez a birtokméret. A teljes mezőgazdasági terület egyötöde a 200 és 500 hektár közötti földhasználóknál található, bár ezek a gazdaságok a teljes gazdaságszámnak csak az 1,9%-át teszik ki. Az elmúlt három év alatt mind a gazdaságszám, mind a használt terület változásában a 10 és 1000 hektár közötti kategóriák mindegyikében pozitív előjelű változások történtek. A legjelentősebb növekedés a 100 és 200 hektár közötti kategóriában figyelhető meg, ahol mind a gazdaságszám, mind a terület nagysága 19%-kal több lett 2020-hoz viszonyítva. Az 1000 hektárnál nagyobb területet művelő gazdaságok száma és az általuk használt terület nagysága is 20%-kal csökkent három év alatt.
2020 és 2023 között a stagnáló, átlagosan 14,7 hektáros gyepterület kivételével minden művelési ágban emelkedtek az átlagos birtokméretek. 2023-ban a mezőgazdasági terület átlagos nagysága meghaladta a 28 hektárt, amely a 2010. évinek a kétszerese, de a 3 évvel ezelőttinél is 5,3 hektárral nagyobb.
A szántóterületek átlagos mérete közel 30 hektár, míg a gyümölcsösöké 3,4, a szőlőé 2,3 hektár. 2020 óta a szőlő kivételével valamennyi művelési ág esetében emelkedett a birtokméret mediánértéke: a mezőgazdasági terület esetében 2,6-ről 4,3 hektárra, a szántóé 4,0-ről 5,1-re, a gyümölcsösé 0,5-ről 0,8-re, a gyepterületé 2,6-ről 3,0-re nőtt, míg a szőlőé 0,3 hektár maradt.
Növekszik a 65 év felettiek által használt terület 2010 óta folyamatosan emelkedik a 65 éves és annál idősebb irányító vezette gazdaságok által használt mezőgazdasági terület, melynek 2023-ban már 29% volt az aránya. Az ilyen gazdaságok által használt terület nagysága megközelíti az 1,5 millió hektárt, ez a tíz évvel korábbinak több mint kétszerese. A 40 év alatti, fiatal gazdálkodók által használt terület részesedése a teljes területből már csak 11%. A területek 60%-át, több mint 3 millió hektárt a 40–64 éves korcsoportba tartozó irányítók használják.
A mezőgazdasági területet közel azonos, 41, illetve 37%-os arányban használják a legfeljebb középfokú és a felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkező gazdaságirányítók. A felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkező irányítók által használt mezőgazdasági terület nagysága 2010 óta összességében 6,1 százalékponttal csökkent, 2023-ban 1,9 millió hektár volt. A legfeljebb középfokú mezőgazdasági képzettségű irányítók által használt terület nagysága megközelíti a 2,1 millió hektárt, aránya pedig a teljes területből 41%. A mezőgazdasági képzettséggel nem rendelkező irányítók által használt terület 1,1 millió hektár, aránya a tíz évvel korábbi 25-ről21%-ra csökkent.
Források: KSH (Agrárium, 2023, előzetes adatok),
Vitafer Hungária Kft.,
Károly Róbert PR & Marketing
