Súlyos károk, halálos ájulás, dráguló liszt az aszályban

Kisebb és rosszabb termés, halállal járó ájulás a kánikulában, kényszer-lehalászás a halastavakon, egymást érő hőhullámok, 4,4 fokos nyári átlaghőmérséklet-emelkedés. Még soha ilyen meleg nem volt, mint idén, és már ez a nyár sem kivétel, hanem szó szerint előrejelzés volt a mezőgazdaságra váró időjárási kihívást tekintve.

Már az államháztartást is égeti a történelmi forróság

A hónap közepén összesen 6 vármegyében kellett hármas fokozatú figyelmeztetést kiadni a rendkívüli és tartós meleg miatt. A Homokhátság szántóin a tavaszi vetésű kultúrák termésének legalább a felét(!) elvitte az aszály. Az extrém időjárás miatt rossz minőségű lett az idei búzatermés a Gabonaszövetség szerint. Több helyen súlyos aflatoxin-fertőzéstől tartanak az amúgy is gyenge-közepes kukoricatermést illetően. Gyengébb lett a napraforgó– mellett az alma– és a bodzatermés is. Az ország középső részén az állattenyésztés is bajban van: Bács-Kiskun vármegyében egész lucerna- és gyepterületek kiégtek. Az állóvizeket is súlyosan érinti a szárazság és a forróság: a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. balatonföldvári tóegységénél kényszerhalászatot kellett elrendelni  a tó kritikusan alacsony vízszintje miatt.

Mint az Agrárágazat is összegezte nemrég: idén 350 milliárdos vagy afölé emelkedő kár sújthatja a mezőgazdaságot az aszály és forróság miatt. A magyar agrárkibocsátás tavaly 4,3 billió, azaz 4300 milliárd forint volt. Ebből az idei aszályban (és kisebb részt más időjárási eredetű káreseményben) elveszített termésből adódó 350 milliárdos kiesés jelentős. Ez egyben azt is jelentheti, hogy idén az agrárium sem fog javítani a magyar GDP romló trendjén, mint tavaly.

Itthon halált is okozott a 4,4 fokos átlaghőmérséklet-növekedés

Magyarországon az idei első hét hónap hőmérsékleti átlaga több mint 4,4 fokkal volt magasabb az iparosodás előtti 1871–1900-as átlaghoz képest – idézi a G7 gazdasági portál a HungaroMet tanulmányát. Július volt időjárása alapján az elmúlt 154 év legszélsőségesebb hónapja, és ez a hónap egyszerre volt az eddigi legmelegebb, miközben extrém száraz is volt.

A forróság természetesen a növénytermesztés és az állattartás mellett az embert sem kíméli. A melegnek tulajdonítható halál- és balesetek száma a klímaváltozással egyre nő. A WHO szerint a hőstressz az időjárással összefüggő halálozások vezető oka, mely súlyosbíthatja az olyan mögöttes betegségeket, mint a szív- és érrendszeri problémák, a cukorbetegség, az asztma, de jelentősen megnöveli a balesetek és egyes fertőző betegségek kockázatát is. Ráadásul a kánikulában fennáll a hőguta veszélye is, mely súlyos esetben életveszélyes is lehet. Sajnos a szélsőséges hőség gyakrabban fordul elő a klímaváltozás miatt, így fontos, hogy minél többször felhívják az emberek figyelmét a meleg hőmérséklet okozta kockázatokra, problémákra. Július végén a Bács-Kiskun megyei Kelebián egy postás elájult, és órákig feküdt eszméletlenül a tűző napon, mire járókelők rátaláltak – az életét már kórházban sem tudták megmenteni. Kelebián egyébként 40,7 Celsius-fokot mértek, ami csaknem egy fokkal magasabb az előző rekordnál, amit 1946-ban jegyeztek fel Kaposváron – írta akkor a HungaroMet Facebook-posztja. A júliusi a leghosszabb és legintenzívebb magyarországi hőhullám volt a Másfélfok.hu szerint.

Jön a liszt- és kenyéráremelkedés

Legkésőbb a 2022-es, ugyancsak történelmi aszály után már semmi kétség nincs afelől, hogy nem drámai kivételekről, hanem trendről van szó. Nemcsak a talajt erodáló esők, hanem az ilyen nyári hőstresszes időszakok, a tavaszi fagyok és az őszi aszályok – egy szóval az időjárási szélsőségek is egyre gyakrabban jönnek. A Kárpát-medence különösen kitett a klímaváltozásnak, így a jövőben ehhez kell alkalmazkodnunk. És nemcsak az exportra szánt gabonák, állatok miatt, hanem a belföldi ellátás szempontjából is. A Gabonaszövetség gabonafeldolgozói tagozatának elnöke bejelentette, hogy több ipari szereplő máris emelte az átadási árat. Lakatos Zoltán szerint ez átlagosan 10 százalékos áremelést jelent augusztustól.