A legnépszerűbb hazai sajtféleség, a Trappista sajt pontos definiálását tartja szükségesnek a szakma: ne csak termékcsoport-szinten (oltós alvasztású, érlelt, félkemény sajt) legyen besorolva, mint jelenleg, hanem legyenek meghatározva a felhasználható összetevők, az alakja, mérete, az összetételi kritériumok. Ezen túl a Magyar Élelmiszerkönyv tartalmaz majd egy részletes érzékszervi követelményrendszert is.
Oltós alvasztású, érlelt, félkemény sajt
Az Agrárminisztérium irányítása alatt működő Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság még 2019-ben kiegészítette az MÉ I. kötet tejtermékekről szóló előírását a Trappista sajtra vonatkozó fejezettel.
A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács – a fogyasztói tudatosság emelkedésére és a jó minőségű élelmiszerek iránti egyre nagyobb társadalmi igényre hivatkozva – időszerűnek tartja a Magyar Élelmiszerkönyv (MÉ) bővítését egy új, részletesebb fejezettel, mely a hazai tejipar egyik meghatározó termékét, a Trappista sajtot definiálná termékszinten.
A jelenlegi meghatározás a Trappista sajtot csak termékcsoport-szinten (oltós alvasztású, érlelt, félkemény sajt) említi, ehhez kapcsolódóan adja meg a követelményeket. A szakma szerint az új szabályozásnak ezen túl kell mutatni, termékszinten kell körülírni a jellemzőket, amelynek ki kell terjednie a felhasználható összetevőkre, a sajt alakjára, méretére, összetételi kritériumokra, illetve egy részletes érzékszervi követelményrendszert is fel kell állítani.
Fogyasztói bizalom
Az új szabályozással a fogyasztók egyértelmű és tisztességes tájékoztatást kaphatnak a megnevezésen keresztül is a minőségről és a beltartalmi értékekről.
A hazai gyártású Trappista sajt hagyományosan korong alakú, ezért a hasáb alakú Trappista sajt – melynek döntő többsége import eredetű – csak szeletelt vagy reszelt formában, valamint több összetevőből álló élelmiszer alapanyagaként lesz csak forgalomba hozható.
A pontos definíció segítségével elősegíthető a Trappista sajt iránti fogyasztói bizalom visszaszerzése és megtartása.
Évente 60-65 ezer tonna sajt érkezik Magyarországra
Ezen mennyiségekből a KSH adatai szerint évente 37 ezer tonna eshet a félkemény kategória alá. Az AKI PÁIR adatai szerint 2021-ben 19 558 tonna, míg egy évvel korábban 17 611 tonna Trappista sajtot értékesítettek belföldön a hazai feldolgozók.
Az új szabályozással az importált félkemény sajtokról – melyeket gyakran nehéz lekövetni, hogy azok Gouda, Edami, Trappista jellegűek, vagy csak „nagy-lyukúak” – sokkal tisztább képet fogunk kapni. A kategóriák közötti átjárás megnehezedik, de választ kaphatunk például majd arra is, hogy miként érkezhet Lengyelországból és Németországból annyi – náluk kevésbe elterjedt, alig ismert – Trappista sajt.
Felszálló ágban a hazai Trappista-termelés
Az elmúlt időszakban több – egyedi kormánydöntéssel vagy a Vidékfejlesztési Programból támogatott – hazai Trappista sajt gyártó feldolgozói kapacitás újul meg, illetve bővül ki, ezzel is erősítve a hazai mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek körét.
Rendkívül büszke lehet a magyar tejágazat arra, hogy a 2022. év 1-8. havi belföldi értékesítési adatai (AKI PÁIR) alapján egy év alatt 8%-kal, míg a 3 évvel korábbi adathoz képest 55%-kal bővült a Trappista sajt előállításunk.
Forrás: Tej Terméktanács/Sajtóközlemény
Összeállította: Barna Ferenc
