…nem véletlenül: forintban számolva évente 1600 milliárdos hasznot hajtanak nekünk a méhek és más beporzók. Már a legnagyobb, köztük nemzeti bankok is kezdenek ráébredni, hogy a mezőgazsaság mellett a pénzügyi ágazat is érdekelt a biodiverzitás e szegmensének megvédésében. És hamarosan mindez a gazdákat is érinti.
Egyelőre sci-fi, hogy pótolni lehet a méheket
Már közhely, hogy ha a méheket és más beporzókat is hagyjuk kipusztulni, akkor vagy lehetetlenné, vagy extrém drágává válik a legalapvetőbb élelmiszerek előállítása is. Vannak ugyan kísérletek drónokkal való beporzásra, de ez egyelőre sci-fi kategória, és sok probléma van velük. Az ökoszisztéma-szolgáltatás azoknak a látható és láthatatlan javaknak és szolgáltatásoknak a gyűjtőfogalma, amik – mezőgazdasági kontextusban – termeléssel, ökológiai, biológiai szabályozással hasznot hajtanak az agráriumnak. A legjobb példa erre pont a beporzók, akiket alig látunk, mégis védelmük, szolgáltatásaik hatalmas, pénzben is kimutatható értéket teremtenek. Az ENSZ pár éve új statisztikai szabványt fogadott el (SEEA-EA), amivel számszerűsíthető az ökoszisztéma-szolgáltatások értéke. A SEEA-EA alapján végzett számítások szerint a beporzók például mintegy 4 milliárd eurós (mai áron 1600 milliárd forintnyi) anyagi hasznot hajtanak az embernek évente. Ugyanakkor környezetvédők szerint a mezőgazdasági területek körülbelül 50%-a nem nyújt megfelelő életkörülményeket a beporzók számára.
A biológiai sokféleség csökkenése nemcsak ökológiai, hanem jelentős pénzügyi kockázatokat is hordoz. Az Egyesült Államokban például évente 50 milliárd dollár értékű termény függ a beporzók, például a méhek munkájától. Egyes állatfajok kipusztulása, például a madaraké, a kártevők elszaporodásához vezethet, ami csökkenti a terméshozamot, növeli az élelmiszerárakat, és veszélyezteti a gazdák hiteleinek fedezetét, valamint a biztosítók kockázati kitettségét. Ezek a tényezők összességében pénzügyi stabilitási problémákat okozhatnak.
Már a bankoknak, tőzsdének is szempont
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) felismerte ezeket a kockázatokat, és az OECD-vel közösen egy úttörő projektet indított a biodiverzitás csökkenéséből eredő pénzügyi kockázatok felmérésére és kezelésére. A projekt célja egy felügyeleti keretrendszer kidolgozása volt, amely segíti a központi bankokat a természeti kockázatok azonosításában, priorizálásában és értékelésében. A központi bankok szerepe kulcsfontosságú a természeti kockázatok kezelésében. A projekt eredményei alapján az MNB képes azonosítani a biológiai sokféleséggel kapcsolatos pénzügyi rendszerszintű kockázatokat és sebezhetőségeket, ami elengedhetetlen a rendszerszintű problémák célzott megoldásához.
Az MNB mellett más pénzügyi intézmények is lépéseket tesznek a biodiverzitás megőrzése érdekében – írja a Telex összefoglalója. A Danske Bank például a skandináv régió 100 legnagyobb vállalatának biodiverzitás kockázati kitettségét vizsgálja, különös tekintettel az agrár-, erdészeti és hajózási szektorokra. A JP Morgan a vízgazdálkodás és vízbázisok ellenálló képességének jövőjéről készített jelentést, hangsúlyozva a víz stratégiai jelentőségét. A Bank of America pedig éves jelentéseiben nagyobb hangsúlyt fektet a biodiverzitás témájára, és célul tűzte ki, hogy 2030-ig 1,5 billió dollárt mozgósít a fenntartható pénzügyi célok elérése érdekében.
ESG
A gazdákat mindez – az agrotechnológiai vonatkozásokon, vagyis például a beporzás hatékonyságán túl – például az ESG kapcsán érinti már a közeljövőtől. Az ESG (Environmental, Social, Governance – vagyis Környezeti, Társadalmi és Vállalatirányítási rendszerek) az utóbbi években a vállalatok, így a gazdaságok számára is egyaránt megkerülhetetlen szemponttá válik. Az ESG olyan fenntarthatósági keretrendszer, ami meghatározza majd a vállalkozások működést és a befektetési döntéseket, mert pályázatoknál, bankhiteleknél, támogatásoknál alapvető kritérium lesz a környezetvédelmi teljesítmény, átláthatóság.
