Valóban a drónok jelentik a mezőgazdaság jövőjét?

A jelenleg elérhető számos, intelligens mezőgazdasági technológia közül a legismertebb a precíziós növénytermesztés, melynek legmodernebb eszközei a pilóta nélküli repülőgépek, közismertebb nevükön a drónok. A mezőgazdasági dróntechnológia fejlesztése két irányra bontható. A kiértékeléshez és döntéshozatalhoz szükséges monitoring és adatbázisépítés gépei speciális érzékelőkkel felszerelve, autonóm módon hajtják végre távérzékelési feladataikat, míg a beavatkozást, vagyis a területpontos kijuttatást már más, szintén feladatspecializált permeteződrónok végzik.

A választ kicsit jobban megvilágítja egyfelől a technológiára épülő folyamatok ismerete. Az első lépés mindig az adatgyűjtés, azaz a monitoring, melyet a megfelelő szoftveres feldolgozás, szakember – a legtöbb esetben növényorvos – bevonása mellet a kiértékelés, majd az izolált területen a precíziós beavatkozás követ. A folyamat bár jelentős mértékben automatizálható, a terület elhelyezkedésétől és a szolgáltatók rendelkezésre állásától függően annyi időbe is telhet, ami két permetezés között egy szőlőterület esetében akár feleslegessé is teszi a technológia alkalmazását.
A logisztikai lehetőségek mellett a technológia hatékonyságát jelentősen befolyásolja a feldolgozási lánc legfontosabb eleme, vagyis a monitoring során alkalmazott érzékelőberendezések képességei. Mint ismeretes, a drónokkal végezhető felmérések kulcseleme a növényekről visszaverődő fény, mégpedig a látható és a nem látható tartományban. A legtöbb magyar szolgáltató az NDVI-index alapján igyekszik a területre vonatkozó információkat kinyerni. Az NDVI-index számítás azonban csak a látható RED, valamint a nem látható infra tartomány két pontjának különbségiből számol, ráadásul mindkét tartomány esetén elég széles sávból veszi az adatokat. Ha a növényekből visszaverődő fény alapján szeretnénk információhoz jutni, akkor azonban számolni kell a fényt befolyásoló tényezőkkel is (napszak, évszak, időjárási körülmények), ám erre az NDVI nem képes, s emiatt kijelenthető, hogy a precíziós monitoringnak nem lehet eszköze. Az igazán pontos felméréseket ma már drónokra szerelhető keskenysávú, multispektrális kamerákkal végzik!


MicaSense RedEdge-M érzékelő

Illusztrációinkon Győr-Moson-Sopron megyei búzatábla RGB, NDVI képe, valamint a RedEdge szenzor által rögzített Klorofill-térképe látható.


MicaSense RedEdge-MX érzékelő + DJI Matrice 210 drón

A permeteződrónok munkavégzésének ugyanakkor a legnagyobb problémája a technológia, az automatizáció előnyéből fakad: a leghatékonyabb kijuttatást csakis autonóm módon lehet megoldani, egy-egy terület menedzsmentjéhez is szükséges a rendszer programozása, mely mindenképpen szakértelmet – és némi rutint is – igényel.

Ebben nyújt segítséget a magyar gazdálkodók számára a Duplitec Kft. szakértő csapata, amely ingyenes képzéseivel igyekszik a technológia iránt érdeklődők számára, gyakorlati példákon keresztül bemutatni a rendszerben rejlő lehetőségeket. A havi rendszerességgel megtartott budapesti képzéseket követően a cég szakértői egyesével felkeresik azokat a gazdaságokat, ahol a technológia hatékonyan bevezethető, s a gazdaságok igényeinek ismeretében, azok területén mutatják be testreszabott távérzékelési és kijuttatási megoldásaikat. A cég ingyenes képzéseire az alábbi weboldalon tud jelentkezni:

www.duplitec.hu/regisztracio.

fejlesztés mezőgazdaság növény növényvédelem permetező precízió szenzor technológia