A bioszén segíthet a gazdálkodóknak a nulla üvegházhatásúgáz-kibocsátás elérésében. Világszerte több mint 200 helyszínen végeztek kísérleteket a természet alapú szénmegkötő technológia mezőgazdasági kibocsátásra gyakorolt hatását vizsgálva. Az eredmények ígéretesek voltak.
A szerves hulladékból készült bioszén különösen sikeres a dinitrogén-oxid-kibocsátás csökkentésében.
A bioszén akkor keletkezik, amikor a biomasszát, például a növény és a termésmaradványokat, oxigén igény nélkül, 200-400 °C-ra fel, a pirolízis néven ismert eljárás során. A folyamat során, a szerves hulladék, termikus úton lebomlik szilárd szénmaradványra, amit bioszénnek neveznek. Ez az anyag a fosszilis szén tulajdonságaihoz hasonló tulajdonságokkal rendelkezik.
A szén stabil szilárd formában történő tárolása megakadályozza a lebomlást. A talajban több száz vagy ezer évig is megköthető. Amikor a gazdálkodók egyszerűen a táblán hagyják a növényi maradványokat lebomlani, a maradék szénnek csak körülbelül 10-20 százaléka kerül vissza a talajba. Bioszénné alakítva és a szántóföldre történő kijuttatásával körülbelül 50 százaléka stabil formában tárolódik. A dinitrogén-oxid, a metán és a szén-dioxid a legjellemzőbb olyan gázok, amelyek a Föld légkörének felmelegedését okozzák. A bioszén alkalmazásával a gazdálkodók a forrásnál csökkenthetik a kibocsátást, miközben javíthatják a talaj tartós szénkészletét. A kutatók azt találták, hogy a bioszén használata átlagosan körülbelül 18 százalékkal csökkenti a dinitrogén-oxid és a metán kibocsátását pedig három százalékkal.
A bioszén szántóföldhöz való hozzáadása lezárja a tápanyaghurkot és növeli a C megkötését, potenciálisan szén-negatív körforgást alakítva ki. A bioszén magas C-tartalma (60–80%) és C-megkötési potenciálja miatt számos tanulmány fókuszába került, amelyek bebizonyították, hogy életképes eszköz az éghajlatváltozás mérséklésére. A megkötött C hosszú ideig a talajban marad. A bioszén vonatkozásában bizonyított, hogy megváltoztatja a dinitrogén-oxid (N2O) gáztermelésért felelős fő mikrobiális N-átalakító folyamatokat. Ez a N2O gáz kibocsátásának csökkenéséhez vezet. Ennek a gáz 298-szor nagyobb súllyal járul hozzá a globális felmelegedéshez, mint a szén-dioxid (CO2) esetén. Ezt a súlyszámot felmelegedési potenciálnak is nevezik. Egyébként a dinitrogén-oxid a nitrogénkörforgás terméke, így természetes módon is bekerül a légkörbe, csakúgy, mint a szén-dioxid és a metán. Baktériumok lebontó hatására szabadul fel az óceánokból, az esőerdőkből és a talajból. A bioszén szélesebb körű, mezőgazdasági elterjedésének jelenlegi korlátja a viszonylag magas ára.
Czékus Mihály
