Agrárgazdasági elemzések

Március 18-án lejárt az ukrán gabona kikötőkön keresztüli exportját lehetővé tevő korridorról szóló megállapodás. Míg a piaci szereplők többsége akár egy éves hosszabbítással lenne elégedett, az orosz fél csupán 60 napos prolongálásra vonatkozó ajánlatot tett.

Kukorica

A határidő közeledtével egymásnak adták a kilincset az exportmegállapodás érintettjei a különböző tárgyalási helyszíneken, annak érdekében, hogy ne történjen újabb fennakadás a globális gabonaellátási láncban az ukrán export korlátozása vagy az esetleges kiesése miatt. E sorok írásakor minden fél számára megnyugtató megállapodás még nem született, ugyanis a hosszabbítás időtartamára vonatkozó javaslatok élesen eltérnek egymástól.

Bár a mezőgazdasági termények kereskedelme nem képezi a szankciók részét, a nemzetközi fizetési rendszerekhez való csatlakozás ellehetetlenülése Oroszország gabonaexportja számára számos nehézséget okoz, melyek megjelennek egyrészt a forgalmi adatokban, másrészt az árazásokban.

Az orosz fél 60 napos hosszabbításra tett javaslata a határidős szerződések megkötésének lehetőségét praktikusan elvágja, a prompt üzletek kapcsán is felmerülhetnek kétségek, hiszen az ukrán árut szállító hajók áthaladása a Boszporuszon az orosz ellenőrzések elhúzódása miatt nagyon lassú, nem ritka a 30–50 napos várakozás. Ebben a kontextusban a 60 napos hosszabbítás valójában jelentősen lassítaná a fekete-tengeri exportdinamikát, mely rövid távon egyértelműen a gabonaárak emelkedését eredményezheti. Amennyiben egy kedvezőbb forgatókönyv valósul meg, tehát akár 120 napra vagy hosszabb periódusra sikerül a feleknek megállapodniuk, a kukoricaárak mozgása újból belesimulhat a középtávon megfigyelhető trendbe.

Az ukrán export esetleges lassulása akár jelentős esemény is lehetne, hiszen a nemzetközi tőzsdei jegyzések február közepe óta meredek esésbe fordultak, a chicagói tőzsde (CBOT) front havi kukoricajegyzése közel 10%-kal, a párizsi tőzsde (MATIF) 12%-kal került lejjebb. Némi korrekciót az amerikai Silicon Valley Bank március 10-én bekövetkező csődje hozott. A történtek nyomában felsejlő esetleges újabb, a 2008-as évhez hasonló pénzügyi krízis kialakulásának réme a globális áru-, tőke- és pénzpiacok szinte mindegyikét intenzív mozgásokra késztette, tehát a kukoricaárfolyamok valójában nem a piac fundamentális tényezőinek hirtelen megváltozására reflektáltak.

A fenti eseményekre azért sem tekinthetünk a kukoricapiac változásaira adott válaszként, mert a kínálati oldalon továbbra sem látható érdemi elmozdulás. Az árak egy hónapja tartó csökkenésének hátterében a kereslet beszakadása húzódik. A globális gazdaság dinamikájának lassulása és a jelenséggel együtt járó bizonytalanság, továbbá a magas és ragadós infláció az alacsonyabb várható felhasználás irányába mutat. Európai és ezen belül magyar sajátosság az is, hogy a takarmánygyártók receptúráiban egyre nagyobb arányban alkalmaznak kalászosokat a kukorica helyett, tovább mérsékelve a keresletet és ezzel az EU importkitettségét.

A belföldi kukoricakereskedelem gyakorlatilag tetszhalott állapotba került. Vélhetően a meredeken csökkenő ipari és takarmánycélú felhasználás, illetve az exportigények teljes hiánya rányomta a bélyegét az év első 3 hónapjának piaci aktivitására, gyakorlatilag eltűntek a vevők.

Tovább nehezíti a készletek értékesítését a különböző tételekben változatlanul jelentős arányban előforduló aflatoxinfertőzöttség. A kifejezetten magas, tehát 20 ppb (parts per billion) szint feletti eredményekkel rendelkező áru értékesítési lehetőségei meglehetősen korlátozottak, jellemzően biogázcélú felhasználás jöhet szóba.

Sok találgatás és különböző előrejelzés látott napvilágot a várható, 2023-as kukorica-vetésterülettel kapcsolatban. A piaci szereplők egyöntetű véleménye az, hogy az idei évben a kukoricával elvetett terület jelentős csökkenésének lehetünk tanúi, nem ritka a 800 ezer hektárnál alacsonyabb predikció sem, amely még egy jó termés esetén is csupán 6–6,5 millió tonnás termésmennyiség betakarítását vetíti előre.

Búza

Megjelentek a búza globális fizikai piacán az első új termésű ajánlatok, különösen az orosz és ukrán eladók közöltek árakat júliusi, esetleg augusztusi teljesítéssel. Nem meglepő, hiszen Oroszország jelenleg is hatalmas készletekkel rendelkezik, a tavalyi, egyes források szerint 100 millió tonnát meghaladó terméssel szemben az exportaktivitás elmaradt a várttól, így a jellemzően 2 hónapnál távolabbi periódusokra nem árazó orosz exportőrök elkezdték jegyezni az új termést.

A kukoricához hasonlóan a búzapiacán is csökkenő trend volt megfigyelhető az év első hónapjaiban. A kedvezőbb kínálati viszonyok mellett tapasztalható egyfajta átsúlyozás a búzafelhasználás irányában a kukorica rovására, és különösen tetten érhető a jelenség az Európai Unióban.

A szokásosnál erőteljesebb kereslet mutatkozik a közel-keleti országok részéről, vélhetően itt is a kedvezőbb árazás mozgatja a vevőket, és itt az orosz eladók tűnnek versenyképesnek, míg az EU-származású tételek rendre lemaradnak a tenderekről. Ennek ellenére a folyó szezonban az unió összesített exportaktivitása jónak mondható, fordulónapra vélhetően meghaladja a 2021/2022-es gazdasági év eredményeit. A kukorica esetében említett inaktivitás a búza belföldi piacára is igaz. A malmok jellemzően megvásárolták a szükségleteik döntő hányadát, ráadásul a csökkenő fogyasztás és az import liszt beáramlása miatt ezek a készletek hosszabb fedezettséget biztosítanak. A vetések jó képet mutatnak, amennyiben kellő mennyiségű csapadék érkezik tavasszal, a nagy vetésterületből fakadóan tekintélyes mennyiségű búza kerülhet betakarításra, amely volumen akár az árakat is nyomás alá helyezheti.

Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató