Németországban hasonló kérdést feszegetnek, mint itthon. Az elmúlt évek gazdaságilag rossz helyzete, az inputanyagárak emelkedése és erőltetett környezetvédelmi célok miatt sok helyütt felmerült, hogy baj lesz a nitrogénműtrágyák csökkentéséből. Szakértők szerint a mostani minőségibúza-hiányban ez is szerepet játszhat.
Kevés nitrogén, gyengébb beltartalom
Németországban attól tartanak, hiánycikké válhat a minőségi búza (hazánkat érintően erről ebben a cikkben írtunk). Úgy vélik, emögött a szigorodó műtrágya-szabályozás – illetve más országokban a nitrogénműtrágyák alacsonyabb mértékű kijuttatása – áll, ami miatt a növények nem kapnak elegendő tápanyagot a kívánt beltartalom eléréséhez. Ludwig Striewe agrárkereskedelmi szakértő szerint sok búzaállomány egyszerűen nem kapott elég nitrogént, így bizonyos nyersfehérjék szintje nem éri el a kívánt mértéket, azaz nem elég jó az általános minőség. Úgy véli – és ezzel nyilván számos más közép-európai megfigyelés azonosul – idén a minőségibúza-tételek legfeljebb 30-40%-ban lesz 13% vagy nagyobb százalékarányú fehérje. Johann Meierhöfer, a Német Gazdák Szövetségétől (DBV) szintén kapcsolatot lát az alacsonyabb beltartalom és a műtrágya-szabályozás között. Felidézi, hogy 2017 óta a gazdálkodók jelentős erőfeszítéseket tettek a nitrogénfelhasználás csökkentésére, bizonyos régiókban csak 6 kg/ha a mérleg többlete. Ám ha közben a termesztési körülmények jók, és az állományok éhesek, akkor gyorsan nitrogénhiányossá válnak, ez pedig meglátszik a nyersfehérje-arányokon.
Nemcsak a kenyér és a takarmány miatt fontos!
A szakma szerint a fehérje a jövőben is a búza minőség-meghatározó jellemzője marad. A fehérje végső soron nem csupán a takarmány- és sütőipar szempontjából fontos. Ha Európa lemond arról, hogy magas beltartalmi jellemzőjű malmi búzát termesszen, akkor marad a takarmánybúza mint piaci termény. Ez azonban – tekintve a globális túlterelést, az olcsó orosz tömegárut – akkor mennyiségben eladhatatlan lesz, mint amennyit az európai gazdák előállítanának belőle. Különösen úgy, hogy a (nyugat-)európai állattartás volumencsökkenése miatt is mind kisebb a felhasználási igény.
Ugyanakkor a búzának nemcsak a nyersfehérje RP-tartalmáról van szó, hanem a beltartalmi összetevők más arányairól is. Márpedig arra is vannak jó példák Németországban és más kelet-európai búzatermő régiókban, hogy a gazdálkodók szerződés alapján olyan fajtákat termesztenek, amelyek nem a legmagasabb RP-értékkel rendelkeznek, de különösen előnyös összetevői mintázattal rendelkeznek. Az ezzel járó műtrágya-megtakarítás pedig valóban pozitív hatással van a gazdálkodó költségeire (és a környezetre is).
