Továbbra is „szomjas a mezőgazdaság”? még a termőföldek felszínközeli rétegei is nagyon szárazak – írja az agrometeorológiai elemzés.
Az elmúlt bő egy hétben érkező csapadék döntően hazánk keleti és délkeleti térségeit érintette, miközben az ország túlnyomó részén csak jelképes mennyiségű eső hullott. A Dunántúl nagy részén és az Alföld középső területein mindössze 0,5–3 mm eső esett, míg keleten 5–15 mm közötti mennyiséget mértek. Bár ez a délkeleti térségek őszi vetéseinek kifejezetten jót tett, országos szinten nem változtatott azon, hogy a 30 és 90 napos csapadékösszeg jelentős elmaradást mutat a sokéves átlaghoz képest. Ez azt jelenti, hogy az őszi-téli talajfeltöltődés valójában még el sem kezdődött – áll a HungaroMet minapi jelentésében.
A talajnedvességi viszonyok továbbra is rendkívül kedvezőtlenek. A felszínközeli réteg a középső országrészben nagyon száraz, ami már a frissen kikelt növények fejlődésére is hatással van. A 20–30 cm-nél mélyebb talajréteg az északi és nyugati országrész kivételével országszerte száraz, így a növények gyökérzónájában sincs elegendő nedvesség. A fél méternél mélyebb talajréteg pedig szinte mindenhol kritikusan száraz, hiszen tavasz óta alig jutott mélyebb vízutánpótlás a talajba.
Ez a rétegződő szárazság különösen nagy kockázatot jelent az őszi vetések számára. A repce és az őszi kalászosok nyugaton és északon még jó állapotban vannak, mivel arrafelé a felső talajrétegek kellő nedvességet kaptak ősszel, és az enyhébb idő is támogatta a fejlődést. A délkeleti térségekben a hétvégi eső ideiglenes javulást hozott, segítve a növények megerősödését tél előtt.
A középső országrész viszont kritikus helyzetben van: a talaj mélyebb rétegeiben lévő vízhiány miatt a vetések gyökérzete nem tud kellően kifejlődni, ami visszaveti a tél előtti kondíciót és növeli a kifagyás veszélyét. Mivel szeptember és október nagy részében jelentősen kevesebb csapadék hullott a szokásosnál, az állományok nagy része eleve száraz, poros talajba került, különösen az Alföldön.
A következő időszakban érkező csapadék enyhítheti ugyan a problémát, de az aktuális hiány akkora, hogy tartós, több hullámban érkező esőkre lenne szükség a talajrétegek mélyebb feltöltődéséhez. Ha ez elmarad, az őszi vetések növekedése továbbra is egyenetlen és kockázatokkal teli marad, különösen a középső, délkeleti és alföldi területeken.
forrás: HungaroMet
Agrárágazat Tudástár: Talajnedvesség-hiány – Hosszan tartó csapadékhiány esetén a felső és mélyebb talajrétegek egyaránt kiszáradnak, ami rontja az őszi vetések gyökérfejlődését és növeli a tél előtti stresszt.
