Mindig azt hallottuk, hogy víznagyhatalom vagyunk, és most itt az aszály. Igaz, hogy ebből az évszázadból még sok van hátra, és a végén tudjuk megmondani, hogy ez az idei aszály csak jelzés volt, vagy jönnek még keményebb évek.
A víz az úr?
A víz egyszer belvizet okoz, máskor, a hiányában aszály jelentkezik. Érdemes lenne elgondolkodni, hogy a tavaszi csapadékból miként lehetne minél többet a határokon belül tartani. A talajműveléssel nagyon sokat lehet segíteni, de kárt is lehet okozni. A több évtizedes, nagy intenzitású talajműveléssel le lehet rombolni a talaj szerkezetét, elégetni a humuszt, így a talaj nedvességmegtartó képességét tesszük tönkre.
A talajélet intézi…
Sok mindent lehet találni az interneten. Például olyan videókat is, ahol az őszi szántást úgy végzik el, hogy a traktor tengelyig megy vízben a barázdában. Mi ez, ha nem a talaj tönkretétele? Lehet látni olyan bemutatókat, a legmodernebb TLT-meghajtású géppel, ahol a tocsogós talajt művelik. Néhány éve hallottam egyik gazdától: „Minél több a lóerő, annál nagyobb hibákat lehet véteni”. A tocsogós talajt nem szabad művelni, ott kell hagyni, és megvárni, amíg művelhető állapotba kerül. Ha késő ősszel lejött a kukorica, és nedves a talaj, akkor majd elintézi a természet. Lesz a következő évben olyan talajállapot, amikor fel lehet lazítani. Az alkalmazott technológiában kell egy kicsit váltani, amit érdemes már most elkezdeni!
Alap a Talaj Roadshow
A sivatagok környékén is termelnek. Igaz, kisebb terméseket várnak, de meg lehet csinálni. A földeket olyan állapotba kell hozni, hogy minél könnyebben tudjunk különböző kihívásokra reagálni. Ezért volt jó a Phylazonit-Axiál közös rendezésű: „Alap a Talaj Roadshow”. Az ország különböző régióiban hasonló talajművelési hibákra is bukkanhattak az érdeklődők. Sok helyen nagyon elporosítjuk a földet, két frakció uralkodik: a rög és a por! A NoTill lehet egy megoldás? Ne végezzünk talajművelést? Igen, csak ehhez is olyan talaj kell, hogy a növények tudjanak fejlődni. Az intenzív, forgatásos talajművelésről egyből NoTill-re átállni… meg lehet csinálni, de nem lesz egyszerű. Ezt is meg kell tanulni. Többen felteszik a kérdést: „Ilyen nagy melegben, a szárazság közepette végezzünk-e tarlóhántást?”. Sokan elhagyták az idén is ezt a műveletet. Szerencsére az egyik bemutató helyszínén meg tudtuk nézni, mi történik akkor, ha a tarlót ultrasekélyen műveljük vagy nem csinálunk vele semmit. Az alacsony tarló úgy viselkedik, mintha kis kémények lennének a talajban, vagyis az összes nedvességet kiviszi a föld felső rétegéből.
A NoTill lényege
Talajművelés: csak annyi, amit a vetőgép végez. A Horsch Avatar egy ilyen direktvető gép. NoTill ide vagy oda, azért a talajfelszínt karban kell tartani! Ez azt jelenti, hogy legyen egyenletes a felülete, ugyanis egyenetlen felületen nem lehet pontos mélységtartás mellett vetni. Ezenfelül a talaj tömörödését is meg kell szüntetni, hogy a víz vertikálisan tudjon közlekedni. A vetőgép nagy csoroszlyanyomással rendelkezik, így a felszínen levő szármaradványt át tudja vágni, és a műveletlen talajfelszín alá juttatja be a vetőmagot.
A talaj növényi szárral való borítása áldás is és egyben átok?
A NoTill parcellákon alapból magas, ill. nagyon magas tarlót kell hagyni, mert minél több nódusz van a meghagyott tarlón, annál kevésbé fogja kipárologtatni a talajt. A vetésforgó mondja meg, hogy mit mi után vetünk, azonban itt is több lehetőséggel kell tervezni, és az időjárási körülményeknek megfelelően a legoptimálisabban folytatni.
A növénykórtani szempontokat is figyelembe kell venni! Egyre többen egészségesebb élelmiszert szeretnének fogyasztani, ezért a szűk, ill. a „helytelen” vetésforgók következtében nagyobb mennyiségű növényvédő szert kell felhasználni, ami, ha a határértékek alatt is, de sokszor a növényekben fellehető, és sajnos ezt mi elfogyasztjuk.
Amennyire egészséges a talaj, annyira lesz egészséges a nemzet.
Szász Zoltán
+36-30/743-0302
