Trichogammák és a drónok – egy új korszak a biológiai növényvédelemben

A pilóta nélküli légijárművek mezőgazdasági térhódításának köszönhetően egyre több területen vethetjük be a drónokat. Ugyanis nemcsak monitoring, illetve permetezés céljából alkalmazhatunk dróntechnológiát, de biológiai növényvédelmi célú használatra is lehetőség nyílik. Habár biológiai növényvédelmet – a szabályozott körülmények betartásának elérése érdekében – elsősorban a zárt termesztéstechnológiában (pl. üvegház) alkalmaznak, ma már a szántóföldi kultúrák biológiai növényvédelme is megoldható.

A Trichogamma peteparazitoidok (legszélesebb körben ismert két faj: Trichogamma ecanescens, Trichogamma pintoi) nagyon kis méretűek, mindössze fél mm-es nagyságúak, melyeket a lepkekártevők (Lepidoptera) legfontosabb természetes ellenségeként tartanak számon. A Trichogamma fajok a darazsak nemzetségébe tartoznak, amelyek mindegyike tojásparazitoid. A darazsak elsősorban lepkék (Lepidoptera), de bogarak (Coleoptera), legyek (Diptera), poloskák (Hemiptera), egyenesszárnyúak (Orthoptera), szitakötők (Odonata), más darazsak (Hymenoptera), fátyolkák (Neuroptera) és tripszek (Thysanoptera) tojásait is parazitálhatják. Az eddigi kísérletek alapján azonban legnagyobb hatékonysággal a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) és a gyapottok-bagolylepke (Helicoverpa armigera) hernyói ellen használhatók, mely kártevők az egyik legnagyobb gazdasági kárt okozzák!

A pete parazitálása folyamán a nőstény darazsak a kártevők tojásaiba fúrják tojócsövükkel saját petéjüket, amelyekből kikelve a lárvák felélik a kártevő lárva teljes táplálékát, ezzel megakadályozva annak további fejlődését.

A parazitoid darázs körülbelül 7–14 nap alatt éli fel a lepketojások tartalmát, majd bebábozódik, és kifejlett darázsként kirepül onnan, majd további peték parazitálását folytatja. A drónos technológiát megelőzően a kapszulákat egy kártyára erősítve helyezték a növényekre.

A kukoricamoly és a gyapottok-bagolylepke károsítása

A kukoricamoly hernyói kezdetben finoman hámozgatnak a kukorica levélzetén, majd kisebb lyukakat rágnak azokon. Később a címer alatti szárrészbe behatolva károsítják a szöveteket, ezzel pedig gyakran jellegzetes címertörést is okozva. A hernyó felülről lefelé haladva károsítja a szár belsejét. A folyamatos rágások következtében tönkremennek a szállító edénynyalábok, emiatt akár el is törhet a szár, és a tápanyagszállítás is megszűnhet. A felülről lefelé történő rágás során a csőhöz érve annak berágásával is súlyos károkat okoznak. A kártevő jelenlétére a nagy mennyiségű rágcsálék (ürülék) is utal.

A gyapottok-bagolylepke hernyója a kukoricamollyal ellentétben kifejezetten a generatív (termést hozó) részeket károsítja, kukorica esetében tehát a csövön lévő szemeket fogyasztja. Fontos hangsúlyozni, hogy mivel a gyapottok-bagolylepke erősen polifág (soktápnövényű), károsítása rendkívül sok növénykultúrában megfigyelhető (pl. napraforgó, paradicsom, paprika, borsó, bab), ezekben az esetekben is kizárólag a termést károsítja.

Mikor időszerű kijuttatni a Trichogamma fajokat?

A biológiai védekezés legfontosabb alappillére a folyamatos állománymegfigyelés, és az információk birtokában az időben hozott megfelelő szakmai növényvédelmi döntés. Mivel a Trichogamma fajok természetes egyedszáma a környezetben viszonylag alacsony, felszaporításuk és kijuttatásuk a célzott kártevő gyérítésére csak akkor lehet eredményes, ha a kártevők növekvő számban vannak jelen a növényállományban, illetve a fejlődésükhöz szükséges megfelelő környezeti tényezők adottak. A Trichogammák fejlődési üteme (amíg a pete kifejlett darázzsá fejlődik) nyáron kb. 12–14 nap, míg ősszel ez kb. 24–28 nap is lehet.

Kijuttatásának időzítése

A Trichogamma fajok kijuttatásának időzítését minden esetben a csapdafogások eredményeire alapozva kell megállapítani. Ideális a kijuttatás, amikor a csapdákban növekvő egyedszámban fogjuk a kártevőket, azaz még a rajzáscsúcsot megelőzően, ugyanis ezután a kártevő nőstények már megkezdik a tömeges tojásrakást. A kukoricamoly esetében biszex csapdák (táplálkozási attraktánsokkal, amely nőstényeket és hímeket is fog), míg gyapottokbagolylepke esetében elsősorban feromoncsapdák (csak hímeket fog) kihelyezésével célszerű dolgozni. Mivel a célkártevők több nemzedékes fejlődéssel rendelkeznek, érdemes több alkalommal is, kb. két-három hetente megismételni a kezelést.

Drónok és a Trichogammák

A technológia gyors fejlődésének köszönhetően ma már elérhetővé vált olyan drón is az ABZ Drone palettáján, amely speciális, a Trichogamma labdacsok kijuttatására alkalmas egységgel rendelkezik. Így az olykor pontatlan kézi kijuttatást teljes mértékben felválthatja a légi kijuttatás, amely sokkal nagyobb hatékonyságot garantál, ráadásul percek alatt képes több száz hektár biológiai kezelésére. Az ABZ Innovation által fejlesztett L10 Pro permeteződrón egy speciális Trichogamma szórórendszerrel kiegészíthető.

Gila-Rácz Dalma
ABZ Drone Kft.