Megszűnhetnek állattartó gazdaságok és feldolgozók, vidéki munkahelyek, ha nem sikerül stabilizálni a száj- és körömfájás járványtól közvetetten érintett szektorokat. A fertőzött régiókban hetente 10 ezerrel nőhet az eladatlan, feldolgozatlan állatok száma.
100 ezer felett heti 10 ezerrel nő az eladatlan sertések száma
Miközben az elmúlt hetekben a hatóságok, a szakpolitika és a közvélemény egyaránt a ragadós száj- és körömfájás (rszkf) járvány elleni védekezéssel foglalkoztak, a hazai álltartók jelentékeny hányada kilátástalan helyzetbe került. A járvány miatt életbe léptetett exportkorlátozások, a mostanra két megyényi területet érintő szállítási és vágási korlátozások is súlyos veszteségeket okoznak az ágazat szereplői számára – írja a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) közleménye. A korlátozások miatt az elmúlt hetekben közel 100 ezer egészséges, mégis eladhatatlan sertés ragadt bent és halmozódott fel a telepeken. Ez a szám ráadásul heti kb. 10 ezerrel példánnyal nő. A szarvasmarhatelepek vágásra szánt állatai ugyancsak nem jutnak el a vágóhidakra. Lassan az állatok elhelyezése is lehetetlenné válik, a gondozásuk, takarmányozásuk pedig horribilis költség az állattartóknak.
Gazdaságok, feldolgozók, vidéki munkahelyek szűnhetnek meg
Az első járványkitörés óta közel 30 ország léptetett életbe beviteli korlátozásokat a magyar állati termékekkel szemben. Ezek többsége valamilyen formában jelenleg is érvényben van, ellehetetlenítve, de legalábbis erősen korlátozva a magyar áruk exportját. Az intézkedések miatt nagy mennyiségű tejtermék, hús, és élő állat külpiaci értékesítése hiúsul meg, így a ’túltartás’ a járványkitörésektől távol dolgozó gazdákat is sújtja. Az élelmiszer-feldolgozó vállalatok is elhelyezési problémákkal küzdenek, ennek nyomán egyre vontatottabb az alapanyagot jelentő tej és vágósertés átvétele. A probléma lassan az egész országban kezelhetetlenné válik. Az április 17-én bejelentett újabb járványkitörés tovább súlyosbítja a helyzetet. Az 5. megbetegedés végképp elbizonytalanítja a külpiaci partnereinket, így a hatósági export korlátozások esetleges feloldását követően is bizonytalanná válik a hazai élelmiszerek külpiaci értékesítésének újraindulása. A legfontosabb feladat a kapcsolatfelvétel és a magyar élelmiszerek külföldi fogyasztóinak megnyugtatása, a bizalom visszaszerzése lenne, ám az élelmiszer-termékpályákat destabilizáló állami intézkedések hozzájárulnak számos vidéki gazdaság és több tízezer vidéki munkahelyet veszélyeztetéséhez. A MOSZ arra kéri Nagy István agrárminisztert, hogy álljon ki a magyar gazdálkodók mellett, lépjen fel az árlenyomó, gazdaellenes törekvésekkel szemben, és segítse az ezek miatt kilátástalan helyzetbe kerül állattartókat. Az érdekvédelmi szervezet szerint érdemi és azonnali kormányzati segítség nélkül a vidéki gazdaság és a falusi foglalkoztatás alapját jelentő termelő vállalkozások roppanhatnak meg.
Az érintett gazdaságok segítséget kapnak
Mint nemrég megírtuk, a járványban érintett állattartók állami kártalanításban részesülnek, továbbá egy évre felfüggesztik a telepek tulajdonosai hiteleinek tőke- és kamattörlesztését, a munkások fizetését az állam átvállalja az állami bérgarancia terhére. A hitelmoratórium azon gazdaságokat érinti, amelyeket a ragadós száj- és körömfájás megelőzése vagy megfékezése érdekében 2025-ben hatósági járványügyi intézkedés (pl. fogékony állatok felszámolása, zárlat vagy korlátozás) alá vontak.
Ugyanakkor már április elején felmerült, hogy bár a húsvéti szezonban a juhágazatot sikerült megóvni a kiskérődzők pestisétől, e szegmens mellett érintetté válik a sertéságazat is. Győr-Moson-Sopron területéről az állatokat kiszállítani csak a legközelebbi vágóhídra, közvetlenül vágás céljából lehet. Ezért a következő legnagyobb feladat a sertéságazat működésének biztosítása, ugyanis a térségben hetente 10 ezer hízó keletkezik, ám csaknem egy hónapja nincs kiszállítás, ezért ott majdnem 40 ezer állat halmozódott fel – írtuk már április 8-án.
