Agrárgazdasági elemzések

A globális gabonapiacokon hónapok óta tapasztalható árcsökkenés árnyékában kezdődik meg az északi féltekén a tavaszi kultúrák vetése. A piaci szereplők a várható termésmennyiségével kapcsolatban kifejezetten optimisták, ez az optimizmus azonban már kevésbé hangsúlyos az árak jövőbeli alakulását firtató kérdésekre adott válaszokban.

Kukorica

A nagy elemzőházak közül egyelőre csupán a Nemzetközi Gabona Tanács (International Grains Council – IGC) előrejelzésében szerepelnek a 2023/2024-es szezonra vonatkozó adatok, az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának (USDA) szokásos havi riportja (WASDE) májusban mutatja be a következő gazdasági évre vonatkozó projekcióit. Mindazonáltal akár az eddig elérhető adatokat, akár a nem hivatalos piaci visszhangokat vesszük górcső alá, konszenzus alakult ki az előző évihez képest legalább 50 millió tonnával nagyobb kukoricatermés várakozásról, amely ismét 1,2 milliárd tonnás globális termést feltételez.

Úgy fest tehát, hogy a kínálatra vonatkozóan már vannak elképzelések, azonban jóval komplexebb feladat a kukorica globális keresletének középtávú alakulására előrejelzést adni, hiszen a felhasználást érdemben befolyásolja a világgazdasági konjunktúra alakulása. Lényeges elemek lehetnek azok a faktorok, melyek formálják az előttünk álló gazdasági év várható teljesítményét, ilyenek többek között az inflációval kapcsolatos folyamatok, a fogyasztási szokások vagy akár az ipari feldolgozás volumene.

Némileg visszatekintve a folyó, 2022/2023-as szezonra, a várható termésben érdemi változás kevésbé várható, az északi féltekén már egy ideje tényadatokról beszélhetünk, a tekintélyes brazil termésvárakozások sem fognak jelentősen mozogni. Összegezve, a kukorica globális pozíciója – bár változatlanul szűkösebb a búzáénál – kedvező képet mutat, ezt árazza a piac is: a chicagói tőzsde (CBOT) 2023. májusi és decemberi lejárata között kialakult vékánkénti 100 dollárcentes diszkont további lefelé irányuló árelképzeléseket, -várakozásokat jelez.

Míg az EU tradicionális kukoricaimportőrei, köztük Spanyolország, Olaszország és Hollandia változatlan intenzitással vásárol Ukrajnából, a magyar, a lengyel, a szlovák és a román miniszterelnök, valamint a bolgár elnök közös levélben kérte-tájékoztatta Ursula von der Leyen bizottsági elnököt arról, hogy haladéktalanul szükségessé vált valamilyen behozatalt korlátozó vagy piactámogató intézkedést foganatosítani a felsorolt országokban megnövekedett import „piactorzító” hatásának ellensúlyozása érdekében. Ezt követően a lengyel és az ukrán fél megállapodott a Lengyelországba irányuló import leállításában, csupán tranzittevékenység folytatható az ukrán–lengyel határon keresztül. Április elején a román gazdák tüntettek, Nagy István agrárminiszter pedig április 15-én közzétett nyilatkozata alapján átmeneti jelleggel megtiltja az Ukrajnából származó vagy onnan érkező gabona és olajos magvak, valamint több más mezőgazdasági termék importját Magyarországra. A korlátozás jelen állás szerint 2023. június 30-ig tart.

A magyarországi kukoricapiac változatlanul csendes, érdemi vevői szándék, különösen a tavalyi termés esetében csupán esetleges. Ez a kereslet is csupán az alacsony aflatoxintartalmú árura korlátozódik. Jelenleg nincs széles körű, megnyugtató megoldás a magas toxintartalmú tételek piacról történő kivezetésére, így a feldolgozók és kereskedők fokozódó aggodalommal tekintenek az előttünk álló szezonra, miután ezek a tételek akár később is előkerülhetnek, sőt, akár előfordulhat az új terméssel történő összekeverés is, mely gyakorlatilag befertőzi a reményeink szerinti egészséges 2023-as termést.

E sorok írásakor (április 17.) vélhetően mindenki, akinek szándékában áll az idei évben kukoricát vetni, már startra kész. Az időjárási körülmények, különösen az előző évivel összehasonlítva sokkal kedvezőbbnek mondhatók: a talajok téli csapadékkal való feltöltöttsége lényegesen jobb, a március és április hónapokban érkezett csapadék szintén hozzájárult a vetések optimális környezetének megteremtéséhez. A kérdés változatlanul az, mekkora kukoricaterülettel kalkulálhatunk a 2023-as évben. Erre rövidesen fény derül, hiszen május elejére-közepére a tavaszi kultúrák vetésével a gazdák akár végezhetnek is.

Búza

Nehéz az előző hónapok eseményeitől eltérő tartalmú hírrel szolgálni, ugyanis a búza globális kereslet-kínálati viszonyai változatlanul kiegyensúlyozott képet mutatnak: a 2022/2023-as szezon termésmennyisége közel azonos, vagy meghaladja a várható felhasználást, így a fordulókészletekben érdemi változás nem körvonalazódik, marad a magas, 36% körüli készletfelhasználási arány (stocks to use ratio).

Egyedüli aggodalom az áru piacra jutása kapcsán merül fel; itt érdemes megemlíteni az ukrán gabonakorridor körüli bizonytalanságot. Egyelőre nincs megnyugtató válasz azzal kapcsolatban, mi történik májusban, az orosz fél által jelzett 60 napos határidő letelte után. Ezt a kockázatot a tőzsdei árazások is tükrözik, a CBOT határidős jegyzései a távolabbi lejáratok esetében rendre magasabb árakat mutatnak. Az EU várható termésével kapcsolatban optimisták az elemzők, vélhetően a tavalyinál nagyobb, 130 millió tonna körüli betakarított mennyiséggel kalkulálhatnak a piaci szereplők, ami változatlanul tekintélyes exportárualapot biztosít a közösség számára.

A kukorica esetében már említett kedvező időjárási körülmények igazak a hazai búzavetésekre is. Az állományok kifejezetten jó állapotban vannak, és amennyiben az időjárás továbbra is kegyes lesz hozzánk, a nagy vetésterületből fakadóan az idei évben akár jelentős búzaterméssel is számolhatunk.

Kevésbé jól látható a kereslet jövőbeli alakulása; a magas infláció és a beszakadó kiskereskedelmi forgalom súlyos nyomot hagyott a búza belföldi felhasználásában. A tavalyi készletszintek magasak, így rövid távon kevésbé látszódik egy érdemi áremelkedés lehetősége. Miután a különböző lokális, így a hazai gabonapiacok is mélyen beágyazottak a nemzetközi piaci környezetbe, ennek következményeként egy nem várt globális vagy akár európai esemény rapid változást hozhat a jelenleg trendszerűen csökkenő árakban. A búza behozatalát is megtiltja a múlt héten az Agrárminisztérium által közzé tett szabályozás, így Ukrajnából hazánkba a következő hónapokban nem érkezik gabona, ahogyan Lengyelországba és Szlovákiába sem, így a hazai készletek kerülhetnek előtérbe.

Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató