Leleményes szakmabeliek összefogtak az élőállat-szállítmányozásban dolgozókkal, hogy ne csak elméleti, hanem empirikus, gyakorlati tapasztalatokat szerezzenek. Miután állatvédők nyomására az EFSA szigorítaná az élőállat-szállítás szabályait, itthon kísérletekkel ellenőrizték, jobb-e az állatoknak a tervezett változtatatás…
Nem szakmai alapú
Minderről a Baromfi Terméktanács (BTT) elnöke számolt be a Portfolio Agrufuture 2025 konferencián. Csorba Attila emlékeztetett, az EFSA mint tudományos tanácsadó testület jelentős változásokat készít elő az Európai Unió az állatjóléti szabályozásban. Az ágazatban érintett szakemberek szerint ugyanakkor a tervezetről érezhető, hogy szakmai alapú, hanem állatvédelmi és politikai elveket tükröznek bizonyos részletei. A tervezett változtatások például előírnák az állatszállítási sűrűség drasztikus csökkentését. A jelenlegi 10 csirke helyett például csak 2 volna egy rekeszben szállítható, bizonyos szállítóegységekben 30%-kal kellene csökkenteni az állatok számát.
A tágabb tér sérülésekhez vezetett
Hazai termelők közreműködésével végzett összehasonlító vizsgálatok azonban azt mutatják: a kisebb sűrűség nem növeli, hanem csökkenti az állatok komfortérzetét és épségét. A lazábban elhelyezett madarak szállítás közben könnyebben megsérülnek, mivel fékezés vagy kanyarodás hatására felborul az egyensúlyuk, összeütköznek egymással, végtagsérüléseket és bevérzéseket szenvednek el.
Mindezt a szó legszorosabb értelmében gyakorlatban tesztelték a BTT és szállítmányozók szakemberei két, egy kisebb és nagy volumenű kísérletben, hosszú távú kamionos szállítások során. A vizsgálat kimutatta, hogy ha 30%-kal kevesebb madár szállítható egy kamionban, annak drasztikus költségnövekedés és megnövekedett környezeti terhelés a következménye. Ez máris ellentétes az EU kibocsátás-csökkentési, fenntarthatósági törekvéseivel. Az új rendszer ráadásul nemcsak a szállítóeszközök cseréjét tenné szükségessé, hanem az egész vágóhídi infrastruktúra újragondolását is – ami milliárdos beruházásokat jelentene a termelők számára, miközben kérdéses, hogy az állatok tényleges jólétén javítana-e.
Laikus elvárások akadályozzák a tudományos érvek érvényesülését
A felmérés rámutat arra is, hogy az állatjóléti szabályozások mögötti döntéshozatalt gyakran nem a gyakorlati tapasztalatok és tudományos eredmények, hanem fogyasztói elvárások, politikai szándékok és állatvédő szervezetek ideológiai megfontolásai alakítják. A kutatás vezetői szerint azonban az állatvédelemnek is tudományos bizonyítékok alapján kell működnie.
A konferencián elhangzottak szerint az eredmények alapján már készül a nemzetközi tudományos publikáció is. A magyart követően spanyol szakemberek hasonló megállapításokra jutottak saját vizsgálataik során. A kutatók célja, hogy objektív, összehasonlítható adatokkal segítsék a döntéshozókat az ésszerű és működőképes szabályozások kialakításában. A valóban tudományos, szakmai alapú döntés iránti igényt pregnánsan jelzi, hogy mintegy 1350(!) módosító javaslat érkezett a szóban forgó tervezethez.
Piaci hátrányt is jelent
Az Európai Unióban az EFSA (Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság) és az Európai Bizottság 2023–2024-ben kidolgozott tervezete foglalkozik az élő állatok, így a baromfik, különösen a csirkék szállítási sűrűségének szabályozásával. Az új javaslat célja az állatjóléti szempontok erősítése a szállítás során, különös tekintettel a maximális utazási időkre és a helyigényre. Az EFSA-javaslat korlátozná-szabályozná a szállítási időt, speciális szabályokat írna elő a magas hőmérsékletű körülmények között történő szállításra, az ápolatlan vagy fiatal állatokra vonatkozóan.
Mint arról tavaly beszámoltunk, Nagy-Britanniában hasonló, szigorú szabályozást – pontosabban tiltást – terveztek és vezettek be az élőállat-szállításban. Ott is hatalmas társadalmi-gazdasági vita övezte a példátlan intézkedést, miután ez nyilván komoly piaci hátrányt jelent az iparágnak.
