Agrárgazdasági elemzések

Míg rövid távon továbbra is az ukrán tengeri exportot lehetővé tevő korridor sorsa, közép- és hosszú távon a különböző elemzői forgatókönyvek alapján körvonalazódó várakozások mozgatják a piacokat.

Kukorica

Nem csillapodnak a hullámok a korridor körül. Október 29-én az orosz fekete-tengeri flotta ellen végrehajtott dróntámadást követően Moszkva bejelentette, hogy kilép az ukrán gabona tengeren keresztüli exportját lehetővé tevő megállapodásból, majd négy nap elteltével az orosz sajtóhírek szerint megfelelő garanciákat kapva Ukrajnától, ismét visszalépett. A megállapodás november 19-én lejár, hosszabbítási szándékukról egyelőre az ukránok és a törökök nyilatkoztak. Mindeközben az orosz fél az ENSZ-hez fordult, kérve a szervezet segítségét az ellehetetlenült műtrágya- és gabonaexport helyreállításához. Bár ezeket a termékeket direkt szankciók nem sújtják, fizetési és biztosítási okok miatt az aktuális gazdasági év teljesítménye jelentősen elmarad Oroszország szokásos exportvolumenétől.

A korridoron keresztül zajló export mennyisége az Ukrán Gabonaegyesület (UGA) adatai szerint november elejére meghaladta a 10 millió tonnát, a volumen közel felét a kukorica tette ki. Ehhez hozzáadva azt a hozzávetőlegesen 4 millió tonna árut, amely közúton és vasúton hagyta el Ukrajnát, az látható, hogy bár az előző évek aktivitásához képest jelentős az elmaradás, a háború ellenére tetemes mennyiségű ukrán áru került a világpiacra.

A bizonytalanságok ellenére az árak kukorica esetében „kisimultak”, a volatilitás némileg csökkent mind a chicagói (CBOT), mind a párizsi árutőzsde (MATIF) kukoricajegyzései esetében. Sőt, a távolabbi határidők árazásában nem jelenik meg prémium, közel azonos árszintet kell fizetni a fronthavi jegyzések vásárlásáért, mint a CBOT esetében a 2023. júliusi vagy a MATIF esetében az augusztusi lejáratokért. A 2023-as termés diszkontja közel 10%, tehát az új termés kapcsán a jelenlegi várakozások némi piaci optimizmusról tanúskodnak.

Ne felejtsük el azonban, az aktuális árak továbbra is történelmi magasságokban ingadoznak, így a fent említett, új termésre adott korrekció a MATIF esetében e sorok írásakor még mindig 300 EUR feletti árat jelent novemberi teljesítésre. Az elmúlt időszakban lényegesen kevesebb szó esett Kína gabonapiaci aktivitásáról. A gazdaság látványos lassulása, a sertéspestis miatti keresletcsökkenés, továbbá a jó termés eredőjeként csökkent a kínai import kukorica volumene. A kialakult status quo azonban megváltozhat, amennyiben Kína váratlanul vásárlóként jelenik a meg a piacon, könnyen felfelé korrigálhatja a globális, különösen a jelenleg sem olcsó dél-amerikai exportárszinteket.

A betakarítás vége felé közeledve az Európai Bizottság aktuális adatai szerint az unió termése változatlanul 55 millió tonna körül alakul, mely az elmúlt 5 év átlagához képest 20%-os csökkenést jelent. Következésképp a korábban prognosztizált 20 millió tonna feletti importmennyiség továbbra is szükséges lehet a kereslet kielégítése érdekében, melynek fő forrása bizonyosan Ukrajna lesz.

Az Európai Unióhoz hasonlóan Magyarországon is egyre kevesebb a lábon álló kukorica, a vetésterület háromnegyede már betakarításra került. A hozamokban sajnos érdemi változás nem következett be, és bár változatlanul nehéz pontos prognózist adni a végleges termés mennyiségről, egyre több szakmai szereplő 3 millió tonna alatti idei kukoricaterméssel kalkulál.

Tovább nehezítik a helyzetet a minőséggel kapcsolatos aggodalmak, a különösen száraz, aszályos évjáratok velejárója lehet a nagymértékű aflatoxinfertőzöttség. Az eddig rendelkezésre álló laborvizsgálatok eredményei alapján úgy tűnik, az idei évben ezzel is meg kell birkóznunk, hiszen az állatállománynak, különösen a tejelő szarvasmarháknak magas aflatoxintartalmú takarmány nem adható.

Az import oldaláról változatlanul erőteljes aktivitás tapasztalható, a KSH szerint júniust követően havonta átlagosan 100 ezer tonna körüli kukorica lépi át a magyar határt Záhonynál. Bár a belföldi felhasználás bizonyosan csökkenni fog, egyrészt a visszafogottabb feldolgozói, másrészt az alacsonyabb takarmánycélú kereslet miatt, a kieső termés ellensúlyozása érdekében akár másfél millió tonnányi import kukorica is érkezhet Magyarországra a következő, 2023-as termés betakarításáig. A belföldi árakban nem történt érdemi változás az előző havi piaci helyzethez képest: a környező országokkal összehasonlítva az eladók magasabb árakon értékesítenének, míg a vevők vagy a kedvezőbb árazású importlehetőségeket vizsgálják, vagy egyelőre várakoznak. Ráadásul az október első dekádját követően erősödő trendbe forduló EUR/HUF jegyzés az import áru további, forintban kifejezett árcsökkenését eredményezte.

Búza

A kukorica esetében már említett fekete-tengeri gabonaexport-korridor körüli bizonytalanságok a búza tőzsdei jegyzéseit is „megrángatták”, először erőteljes emelkedés, majd a jegyzések intenzív csökkenése követte az Oroszország visszalépésével átmenetileg nyugvópontra került megállapodást. Az a ritkán látott jelenség is bekövetkezett, hogy november első felére a MATIF búza- és kukoricajegyzései összeértek, így a két termény közel azonos árakon forog a legnagyobb európai árutőzsdén. Felmerülhet a kérdés, vajon melyik termény túlárazott vagy alulárazott a másikhoz képest? A jelenlegi helyzetet szemlélve egyszerű választ adhatunk, elég csupán az idei termésmennyiségeket górcső alá vennünk: míg búzából az unióban átlagos-jó termést takarítottak be (az Európai Bizottság jelentése szerint cca. 128 millió tonna), a fent említett 55 millió tonna körüli kukoricavolumen rég nem látott alacsony termést jelent, így némileg érthető, miért csúsztak össze a jegyzések.

A búza globális piaca sem mutat érdemi változást az előző hónapokhoz képest. Bár a fordulókészletek szintje az elmúlt években rendre csökkent, a kukoricánál változatlanul kedvezőbb a készlet- (termés és a készlet) felhasználás aránya, így, annak ellenére, hogy az árak akár rövid távon is képesek kifejezetten nagy amplitúdóval mozogni, a búza piaca kevésbé tűnik turbulensnek.

Még nincs végleges adat a magyarországi vetésterület alakulásáról. Egy bizonyos, a vetési szándék az előző évekhez képest emelkedett, a kérdés csupán az, hogy ennek megfelelően történt meg a legfontosabb kenyérgabona vetése, vagy esetlegesen „menet közben” változtattak a gazdák az elképzeléseiken.

A belföldi árak november első felére a kukorica árszintje alá estek, ennek a hátterében szintén az alacsony mértékű kereslet és az erősödő forint áll. A második félév exportteljesítménye jelentősen elmaradt a korábbi évek aktivitásától, következésképp az el nem adott készletek szintje a gyengébb idei termés ellenére is magas lehet.

Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató