Túl nagy a kínálat, nőnek a veszteségek a gabonapiacon

Bár van kereslet, a beérkező jelentések folyamatosan mind nagyobb várható kínálatot vetítenek előre az európai és eurázsiai mezőgazdaságban. A piac most veszteséget hoz a gazdáknak, és egyelőre semmi sem mutat a gabonák árának konszolidációjára.

Romlik az európai pozíció, sok az orosz gabona

Az európai gabonapiac továbbra is árnyomás alatt van: a múlt héten gyakorlatilag minden főbb termény gyengült, és az új hét is veszteségekkel indult. A technikai alapok ugyan stabilak (búza 189–190 euró per tonna, kukorica 185–186 euró per tonna, repce körülbelül 470 euró per tonna – Agritel), de a kínálati többlet, a magas terméskilátások, a változékony euró/dollár árfolyam (1,193-ról 1,183-ra) eltörölték a hét közbeni erősödés jó részét. Most a fundamentumok sem segítenek: az Európai Unió és az Egyesült Királyság együttes teljes gabonatermését a Coceral 301-ről 307 millió tonnára emelte, ezen belül a búzaprognózis 143-ról 147 millió tonna fölé nőtt, míg a kukorica-előrejelzés 61-ről 57 millió tonna alá csökkent. Vagyis az összkínálat bővül. S bár lehet, hogy a fő takarmánygabonánál lefelé módosult a termés – ami átrendezheti a takarmányreceptúrákat –, de összességében nem enyhíti az árnyomást, mert a lágybúza-export is gyenge. Az Európai Bizottság szerint július 1. és szeptember 14. között az Európai Unió mindössze 3,8 millió tonnát exportált (az előző, amúgy is gyengébb év azonos időszakában 5,7 millió tonna volt). A fekete-tengeri térségből érkező, egyre élesebb verseny – az idén erősebb orosz termés és a kazah növekedés miatt – tovább rontja az uniós pozíciót.

Nő a termésbecslés, nőnek a készletek

A globális kép sem kínál támaszt. A Nemzetközi Gabonatanács a szeptemberi világméretű búzatermés-előrejelzését plusz 7,7 millió tonnával 819 millió tonnára emelte, miközben a fő exportőrök többletkészlete plusz 5 millió tonnával 68 millió tonnára nőtt. Kanadában a statisztikai hivatal plusz 1 millió tonnával szűk 37 millió tonna búzát jelez, Oroszországban a betakarítás kezdete óta 114 millió tonna gabona került a raktárakba (ebből 84 millió tonna búza). Az orosz szakminisztériumi előrejelzés 135 millió tonna éves gabonatermést tart. A súlyos orosz szerkezeti gondok ellenére idén, a SovEcon pedig a 2025-ös búzát plusz 1,1 millió tonnával 87,2 millió tonnára emelte (2024: 82,6 millió tonna; sokéves átlag: 88,3 millió tonna). Ugyancsak fenyegetés az európai piacokra a kazah termelés növekedése. Mint a napokban megírtuk, bár az idei búzatermés gyengén sikerült, a kazah készletek és a mennyiség így is komoly konkurencia a magyar búzának. Ezek a pályák együttesen kínálati plafont rajzolnak a piac fölé.

Az olajosmag-szegmensben a szójabab pénteken egyszázalékot meghaladó mértékben esett, ami lefelé húzta a repcét is. Most az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi bizonytalanság is lassítja az elmozdulást. Az USA-farmerek és -exportőrök komoly gondokkal néznek szembe, ha a vámháború miatt nem tudnak jövedelmező piacot találni a terményeiknek.

Magyarországon az Agrárközgazdasági Intézet szerint (augusztus utolsó hete) az étkezési búza 74,4 ezer forint per tonna (éves összevetésben plusz 3 százalék), a takarmánybúza 71,4 ezer forint per tonna (plusz 5 százalék), a takarmánykukorica 78,6 ezer forint per tonna (plusz 11 százalék). Bár a kukoricánál kétszámjegyű az emelkedés, a búzáknál alacsony a dinamika, ami – a tavaly óta megugrott inputköltségekkel (energia, finanszírozás, logisztika) összevetve – negatív jövedelmezőséget eredményezhet sok gazdaságban. Az uniós export lassulása, a fekete-tengeri árverseny, a magas készletszintek és a devizahatás egyaránt gátolja, hogy a jegyzések tartósan felfelé törjenek; rövid távon a technikai szintek és a deviza mozgása maradnak az iránytűk.

Agrárágazat Tudástár – Gabonapiaci túlkínálat

A gabonapiaci túlkínálat olyan helyzet, amikor a termés és a készletszintek a keresletet tartósan meghaladják, így az árak csökkennek és a jövedelmezőség romlik. 2025-ben Európában és a Fekete-tenger térségében rekordtermések és magas készletek alakítják ki az árnyomást. Ez nemcsak a búza és kukorica, hanem az olajosmagok piacára is kihat, hiszen az árverseny és a devizahatás együtt fékezi a felvásárlási árak emelkedését, csökkentve a gazdálkodók profitját.