Agrárgazdasági elemzések

Jelentős gabonapiaci áremelkedésnek lehettünk tanúi az elmúlt időszakban. Különösen igaz ez az európai búza és kukorica tőzsdei jegyzéseire; a különböző lejáratok árszintjei egy szűk hónap leforgása alatt féléves csúcsokat törtek át.

Kukorica

Zajlik a kukorica betakarítása a déli féltekén, a piaci szereplők azonban a korábbi aszályos és meleg időjárás következményeként a vártál alacsonyabb hozamokat prognosztizálnak. Mindezt tetézi, hogy az argentin termést jelentős rovarfertőzés is sújtja. Bár az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériumának áprilisi előrejelzése (USDA WASDE) még 55 millió tonnányi mennyiséggel kalkulált, május elejére, több elemző egybehangzó várakozása alapján Argentína kukoricatermése inkább az 50 millió tonnához lesz közelebb. A szomszédos Brazília középső területein a forró, száraz időjárás, délen pedig a szokatlanul heves esőzések okoznak fejfájást. Ennek ellenére Mato Grosso államban, ahol a legnagyobb brazil mezőgazdasági területek találhatók, az állam mezőgazdasági intézetének (IMEA – Instituto Mato-grossense de Economia Agropecuária) másodvetésű, safrinha kukoricatermésre vonatkozó becslését május elején az áprilisi előrejelzésekhez képest 4,1%-kal, 45 millió tonnára emelte. Az Egyesült Államokban szintén a csapadékos időjárás következményeként lassult a kukorica vetése, a május első hetéig elvetett területek aránya némileg elmarad a többéves átlagtól.

Az európai időjárás is szélsőségesen alakult: Nyugat-Európában a sok csapadék, Kelet-Európában (különösen Oroszországban) pedig annak hiánya ad okot az aggodalomra. A fentiek ellenére a globális kukoricamérleg továbbra is megnyugtató: a kereslet érdemi növekedése egyelőre nem körvonalazódik, a kínálat körüli bizonytalanságokat a várható fordulókészletek megnyugtató szintje a jövőben is ellensúlyozza.

A tavasz érkeztével az úgynevezett időjárási piac is kezdetét vette, így a fenti hírekre mind a nemzetközi, mind az európai árutőzsdék – akár néha szokatlan intenzitással – folyamatosan reagáltak.

A chicagói árutőzsde (CBOT) határidős jegyzéseinek lokális mélypontját február végén-március elején láthattuk, a front havi lejárat 413 USD c (dollárcent) szintig süllyedt. Némi korrekciót követően az árak közel egy hónapig szűk sávban mozogva „oldalaztak”, majd április végén újból emelkedtek.

A párizsi árutőzsdén (MATIF) a fordulat élesebb formában következett be. Március elejétől az árak kisebb lépésekkel ugyan, de egyértelműen felfelé tartó irányt vettek, április végére a piacok idegessé váltak, egy napon belül nem ritkán 4–5, akár 7 eurós kilengéseket is tapasztalhattunk.

Önmagában a kereslet-kínálati viszonyok alakulása kevésbé indokolta a 30–35 eurós emelkedését a MATIF-on. Az árakat befolyásoló, felfelé mutató kockázatok közül lényegesen hangsúlyosabb elemként jelent meg az elmúlt időszak befektetői magatartása.

Ahogyan a különböző commodity jellegű termékek (energiahordozók, fémek stb.), így a gabonafélék tőzsdei kereskedésére is igaz, hogy tényleges, fizikai teljesítéssel járó üzleteket csupán elenyésző számban kötnek. Jellemzően a piaci szereplők, a befektetők a megnyitott pozíciókat az adott határidő lejárata előtt zárják, az alapvető cél valamilyen hozam realizálása, nem pedig az áru megszerzése, hiszen valójában a különböző termények határidős tőzsdei kereskedése nem más, mint pénzügyi instrumentumok adásvétele. Az elmúlt időszakban az árak csökkenésére spekuláló befektetők elkezdték zárni a korábban felvett eladási pozícióikat (short covering), ezzel keresletet generálva a tőzsdéken. Az így kialakult vevői nyomás az árakat felfelé tolta, ezt látva a többi befektető – függetlenül a valós piaci helyzettől – hasonlóan a kiszállást választotta, így a további vételi hullám újabb áremelkedést eredményezett. A folyamat némileg öngerjesztővé vált, a párizsi árutőzsde esetében napról napra csökkenő forgalom mellett kerültek feljebb a különböző lejáratú jegyzések árszintjei.

Érdemes azonban azt is figyelembe vennünk, hogy amennyiben a piac túlfűtötté válik, a befektetői aktivitás csökkenésével egybecsengő, kedvezőbb időjárással kapcsolatos hírek esetén korrekció jöhet, tehát a jelenleginél alacsonyabb árszintek is könnyedén kialakulhatnak.

A Nemzeti Agrárkamara által előzetesen közölt vetési szándék nagysága meglepte a belföldi piaci szereplőket: a 800 ezer hektár alattikukorica-vetésterület kifejezetten alacsonynak tűnik. Ennek tükrében a napraforgó területének szükségszerűen emelkednie kell, azonban a vetésforgó miatt erre csupán korlátozott mozgástér kínálkozik.

Az árak a nemzetközi tőzsdék emelkedésével párhuzamosan Magyarországon is felfelé mozogtak. Az exportvásárlások gyakorlatilag megálltak, érdemi keresletet a hazai feldolgozók, állattartók és takarmánykeverők mutatnak, a fokozatosan szűkülő kínálat mellett. A meglévő készletek változatlanul elegendők a hazai igények fedezésére, az alacsony eladói aktivitás hátterében egyrészt a további áremelkedés reménye, másrészt a kevés csapadék miatti aggodalmak állnak.

Búza

A 2023-as év második felében a globális szinten tapasztalt rekordmagas hőmérsékletek jól tükrözték az El Niño jelenség és az éghajlatváltozás egyre markánsabb következményeit. A szélsőséges meleg a 2024/2025-ös gazdasági évben is folytatódhat, amely akár búza terméspotenciálját is erodálhatja. Az El Niñót követő La Niña esetleges visszatérésének mezőgazdasági termelésre gyakorolt hatása nehezen prognosztizálható, az elmúlt évek tapasztalatai alapján azonban az átlagosnál valamivel alacsonyabb terméshozamokat rendre a globális időjárási jelenség „számlájára” írták. A legfontosabb mezőgazdasági alapanyag-előállító és -felhasználó országokat tömörítő, a G20-ak mezőgazdasági miniszterei által létrehozott piaci információs rendszer (AMIS) legfrissebb, május elején megjelent előrejelzése alapján a főbb adatokban nem körvonalazódik érdemi változás. A várható 788 millió tonnás termés – a némileg magasabb felhasználás ellenére – bőségesen fedezi a keresletet, a fordulókészletek szintje a jelentés szerint 300 millió tonna felett alakul.

Tény, hogy az elmúlt néhány hónapban a nemzetközi és európai gabonapiacok fókuszában a búzaárak alakulása állt. Hasonlóan a kukoricához, a pénzügyi szereplők tőzsdei műveletei a fokozódó időjárási kockázatok mellett az árakat felfelé mozgatták. Míg Oroszország szárazsággal küzd, Franciaországban a jelentős mennyiségű csapadék hozott bizonytalanságot a búza piacára. Mindezek következményeként az új termést árazó CBOT és MATIF szeptemberi jegyzései jelentős emelkedést tudhatnak maguk mögött.

A hazai búzapiac egyre inkább az új termésre koncentrál. A kevésbé csapadékos és meleg időjárás következményeként az érési folyamatok felgyorsultak, elképzelhető, hogy a szokottnál korábbi betakarítással számolhatunk. Vevők főként az exportpiacra keresnek tételeket, a belföldi felhasználók (malmok, takarmánykeverők) kevésbé aktívak.

Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató