Egy arab búzahibrid 19% feletti(!) fehérjetartalma mellett tűri a sós, sivatagi viszonyokat is. Ez is rámutat arra, ha több, jobb gabonát akarunk termeszteni, valamit kezdeni kell a korszerű, tudományosan igazolt géntechnológiákkal. Különben sem a versenyt nem fogjuk bírni, sem az időjárási és növényvédelmi, fenntarthatósági kihívásokat…
Jobban bírják
Kína nagy szemű búzát génszerkesztett nemrég, ami a nagy termés mellett ellenáll a lisztharmatnak. Argentína HB4-es búzája ellenáll a szárazságstressznek, és 20%-kal magasabb termést hoz, mint a hagyományos fajták aszályos viszonyok közt. A Sharjah néven piacra került új búzahibrid világrekordot állított fel 19,3%-os fehérjetartalmával. Ezt a só- és hőségtűrő fajtát az Egyesült Arab Emírségekben precíziós nemesítéssel és mesterséges intelligencia segítségével fejlesztették ki 1450 növény genetikai vizsgálata után.
Tízmillió hektárokon folyik már
Az ilyen hírek rámutatnak Magyarország, illetve az Európai Unió technológiai lemaradására, különösen a génszerkesztés területén. (A hagyományos génmódosítástól eltérően a génszerkesztés nem alkalmaz idegen géneket egy adott faj-fajta nemesítésekor. Saját génállományában hajt végre olyan precíziós módosításokat, amelyek hagyományos nemesítéssel is elérhetők volnának, csak sokkal hosszabb idő, így sokkal nagyobb emberi és anyagi erőforrás ráfordításával.) Jelenleg világszerte már 75 millió hektáron vetnek ilyen módszerrel előállított növényeket.
Válasz versenyre, növény-, talaj- és környezetvédelemre
Az EU már elindította a precíziós nemesítési technikák szabályozásának folyamatát, ami jelentősen befolyásolja a tagállamok agrárfejlesztési lehetőségeit. Itt nem kizárólag hozamnövelési előnyökről van szó – noha az alapvető cél persze a bőséges és beltartalmilag erős termény. A korszerű génszerkesztési technológiák alkalmazásával egy sor inputanyag (növényvédő szerek, tápanyagok) mennyisége csökkenthető, kevesebb menetszámmal is sikeres lehet a növénytermesztés. Mindezzel csökken a talajokat érő fizikai és kémiai terhelés. Ha pedig magas minőségű búzát tudunk termeszteni a klímaválság időjárása közepette, az stabil piacot hozna a magyar gazdáknak. A mostani magyar gyakorlatban még mindig nem a prémium, hanem egyszerű étkezési vagy takarmánybúzát termelnek, így a gazdák-gazdaságok nem jutnak hozzá a felárhoz, sőt, lemaradunk a kommersz gabonák piacán a mennyiségi versenytársakkal (Kazahsztán, Ukrajna, Oroszország) szemben.
Fontos esély vs. lemaradás
A klímaváltozás, a növényvédő szerek korlátozása és a globális verseny rávilágít arra, hogy a jövő csakis minőség- és innovációorientált szemlélettel biztosítható. A hazai vetőmagágazat szerint is kulcskérdés, hogy alkalmazzuk a precíziós nemesítés nyújtotta lehetőségeket. Aligha kétséges, hogy ez lehet a magyar mezőgazdaság egyik legfontosabb esélye a fenntarthatóság és a versenyképesség irányába. Az EU és benne hazánk lemaradása már így is jelentős, pedig a szigorú szabályozások előtt folytak előremutató kutatások e téren.
Kohout Zoltán
