Komposztálás a gazdaságban

Megéri?

A Planet Budapest 2023 Expón zajlott le Nagy István agrárminiszter és Áder János pódiumbeszélgetése, amelynek számos kijelentése, részlete emlékezetes marad. Ezen a beszélgetésen Nagy István olyan kijelentéseket tett, amelyek arról árulkodnak, hogy a szaktárca vezetője felismerte azokat az égető problémákat, melyek korunk mezőgazdaságát terhelik. Csak hogy néhányat említsünk: a szalma erőművi hasznosításának beszüntetése, a talajok szervesanyag-pótlásának hatékony megoldása, talajtakarás, lazításos talajművelés előtérbe helyezése. Nagy örömmel üdvözöljük ezeket a gondolatokat.

A mezőgazdasági területek erodálódásának, a talajszerkezet, a termékenység romlásának és a humusztartalom csökkenésének központi eleme a talajok szervesanyag-pótlásának elmaradása. A szerves anyag pótlására rendelkezésre álló lehetőségeink a szármaradványok, takarónövények vetése, mint zöldtrágya, a szerves trágya és a komposzt. Alapvető, hogy minden szerves anyagot valamilyen feldolgozási folyamatba viszünk, mielőtt a talajba juttatnánk, azért, hogy a bomlás során keletkező elsődleges toxikus anyagok ne kerüljenek be a talajba. Egy zöldtrágya esetén ez egyszerűen a szénásodást jelenti. Szerves trágya vagy bármilyen egyéb növényi biomasszák esetén a jelenleg ismert legmagasabb hozzáadott értékkel bíró feldolgozási technológia a komposztálás. A magyar agrikultúra számára a komposztálás nem egy általánosan bevett módszer, mivel nálunk elsősorban a trágyaszarvasban érlelt szerves trágya használata terjedt el. A klasszikus komposztálás ettől eltér: ez különböző szerves anyagok összekeverése levegős körülmények között. Ez azt jelenti, hogy alapvetően nemcsak egyféle anyagot (pl. szerves trágyát) komposztálunk, hanem többfélét, egy megfelelő C : N arány megtartásával. Ezeket az anyagokat keverjük, homogenizáljuk és biztosítjuk, hogy a folyamathoz bőséges mennyiségű oxigén álljon rendelkezésre. Ezt legprofibb módon a komposztforgató gép végzi el. A trágyaszarvas-építést mára az is ellehetetleníti, hogy a nagyüzemi állattartó telepeken túl sok trágya keletkezik túl gyorsan, és az érleléshez szükséges 10–12 hónap sem áll rendelkezésre sem betonozott trágyatárolóban, sem szabadföldön (lásd nitrátdirektíva).

Ezzel szemben a levegős, forgatásos komposztálás időigénye legfeljebb 8 hét, és a minőség magas és stabil. A komposztnak több fajtája van, és ezzel együtt többféle a minősége is. A legegyszerűbb komposzt az, amit kizárólag szerves trágyából készítünk, 5% agyagos talaj hozzáadásával. Ez a trágyakomposzt, amely 5 hét alatt készül el, és 5–7 forgatást igényel. A másik véglet a humuszkomposzt, amely receptúrájában már szerves trágya, és amelybe egyéb zöld hulladék, faapríték és agyagos talaj és kerül. A humuszkomposzt 8 hét alatt készül el, és 12–15 forgatást igényel.

Beruházási igény

A szabadföldi komposztálás, amely a jelenlegi jogszabályi körülmények között mint szántóföldön végzett mechanikus mezőgazdasági melléktermék- (szerves trágya, széna, szalma, nyesedék, ágak, gallyak, levelek, bármilyen növényi maradvány) kezelés, jogszerű. Az ehhez minimálisan szükséges eszköz egy lassú menetfokozatú (min. 300 m/h), menetsebességű traktor és egy komposztforgató berendezés. A komposzforgatót a traktor kardán- vagy hidraulikus hajtással vontatja maga után. A komposztforgatók jellemző munkaszélessége 2-3 méter, a prizmamagasság 1,2–1,7 m. A megfelelő típusú komposztforgatót az éves biomassza-mennyiséghez, illetve az egy időben komposztált anyagmennyiséghez és persze a pénztárcánkhoz szabjuk. Egy közepes teljesítményű forgatógép éves teljesítménye 5–10 000 tonna, míg egy nagyobb teljesítményű gépé 15–25 000 tonna.

A legtöbb gazdaságban a szükséges traktor rendelkezésre áll: a közepes forgatók lóerőigénye 70–90 LE, míg a nagyobb gépeké 110–130 LE. A komposztforgató beszerzési értéke nettó 23–35 000 euró között mozog. A berendezések mellett szükséges beszerezni néhány mérőeszköz is, amellyel hőmérsékletet, szén-dioxidszintet, illetve akár kémiai mutatókat is vizsgálhatunk. A komposztálás során a beavatkozást (forgatás és/vagy nedvesítés) ugyanis a mért értékek alapján végezzük. Ezeknek az eszközöknek a beszerzési értéke 350-400 000 Ft. Fontos még, hogy a komposztáláshoz vizet használunk, amely a komposztforgatóra szerelt tartállyal vagy lajtos kocsival biztosítható.

Előállítási költségek

A költségeket befolyásolja a feldolgozott biomassza mennyisége. Minél többet komposztálunk, fajlagosan annál alacsonyabb a gyártási költség. A hagyományos trágyaszórással és a műtrágya-kijuttatással is összehasonlítjuk a teljes folyamatot: beszerzés, szállítási költségek, anyagmozgatás, gyártás, szórás költségei. Az összehasonlítás azonban nem tartalmazza a talajjavító és termésnövelő hatást: víz- és tápanyagmegtartó képesség javulása, csökkenő gyom- és kórokozómennyiség, talajporozitás javulása, munkamenetszám-csökkenés és termésátlag-növekedés.

A hagyományosan érlelt (6–12 hónapig álló) szerves trágya jellemző kijuttatási mennyisége 20–40 t/ha, trágyakomposztból 10 t/ha, humuszkomposztból 5 t/ha elegendő. 2023-as árakkal számolva a forgatással kezelt szerves trágya költsége 5500 Ft/ha-ral, a humuszkomposzt költsége 5500 Ft/ha-ral alacsonyabb, mint a hagyományosan 1 évig érlelt szerves trágya kijuttatása. A műtrágyával történő összehasonlításban egy jellemző szántóföldi NPK-műtrágya teljes költsége 120 000 Ft/200 kg/ha, míg a trágyakomposzt teljes költsége 60 000 Ft/10 t/ha, míg a humuszkomposzt teljes költsége 90 000 Ft/5 t/ha saját előállítás esetén.

Mit nyújt a komposzt a gazdaság számára?

A komposzt összetett szolgáltatásai teszik gazdaságossá a gazdaságon belüli komposztálást:

• talajaggregátumokat képez, ami lazítja, levegősíti a talajt;
• oxigénes kötésben stabilizálódott tápelemek teljes tárházát nyújtja, amihez a növény azonnal hozzáfér;
• a kiegyensúlyozott tápanyagkörforgás visszaszorítja az opportunista gyomnövényeket;
• a komposzt segítségével a talaj visszakapja öntisztuló képességét. A jótékony talajbaktériumokkal és gombákkal történő oltással a patogének és fertőzések száma csökken azáltal, hogy kijuttatjuk azok természetes antagonistáit;
• stabil szerves szenet juttatunk ki, ami a humusz alapanyaga;
• az antioxidánsok, vitaminok teljes tárháza tovább segíti az egészséges talaj épülését.

Amennyiben ezeket a szolgáltatásokat a piacon kapható inputanyagokból szeretnénk megvásárolni, a bevásárlólista így nézne ki:

• műtrágya;
• baktériumtrágya;
• folyékony huminsav vagy dudarit kőzetliszt;
• aminosavak;
• pelletált csirketrágya vagy marhatrágya;
• gombaölő szerek és talajfertőtlenítő.

A listából jól érzékelhető, hogy mennyire összetett képességekkel bír a jó komposzt. Csakis kiváló komposzttal lehetséges a talajok folyamatos javítása, miközben elhagyjuk a konvencionális hozamnövelőket, herbicideket és peszticideket. Az ellenőrzött folyamatból származó komposzt hozzáadása után a talajok sokkal porózusabbak, morzsásabb szerkezetűek. Ellenállóbbak lesznek a vízerózióval, a tápanyag-kimosódással és a tömörödéssel szemben.

Az ezeken a talajokon termesztett növények egészségesebbek és jóval ellenállóbbak a kórokozókkal és rovarkártevőkkel szemben, ami közvetetten komoly növényvédelmi megtakarítást is jelenthet. Ez a tény lehetővé teszi, hogy a konvencionális gazdálkodók rövid, 1–3 éves intervallum alatt áttérjenek a sikeres biológiai alapú gazdálkodásra.

A cikket Nagy István és Áder János beszélgetésével kezdtük. Zárjuk is le ezzel. Nagy István kijelentette, hogy szeretne egy olyan közösségi komposzttelepet létrehozni, amely példaként szolgálhat önkormányzatok és mezőgazdasági vállalkozók számára is. Ez igencsak előremutató gondolkodás. Mindemellett a magyar gazdák már szép számmal kezükbe vették talajaik minőségi javítását és gazdaságuk önellátó képességének helyreállítását azzal, hogy belekezdtek a nagyüzemi komposztálásba.

Szőllősi Gábor
Agrofutura Kft.