Természetes talajjavítás

Szempontok, kritériumok, várható eredmények és következmények

Bevezetés

A természetes ásványi anyagok őrleménye igen jelentős nyomelem- és ritkaelem-tartalmú kőportrágya. Főként savanyú és szikes talajok, homoktalajok ioncserélő képességét, nyomelemellátását javítja. További alkalmazási lehetőségei közt érdemes megemlíteni, hogy bizonyos ásványi anyagok, melyeket a későbbiekben részletezve említünk, eredményesen alkalmazhatók állattartási hulladékkezelésre, szerves trágya kezelésére, víztisztításra, komposztáláshoz, alomanyagként a padozatra terítve, kertépítésre, növényvédőszer- és műtrágyagyártásra hordozóanyagként. Fizikai tulajdonságaiknak köszönhetően morzsalékos talajszerkezetet biztosítanak, amely pozitív hatással van a talaj biológiai életére.

A mezőgazdaság kihívásai

Az elmúlt évtizedek túlzott és sokszor indokolatlan műtrágyahasználata miatt fontos feladat a termőföldek savanyodásának megállítása, a fenntartható növénytermesztéssel összhangban a talajok tápanyag-utánpótlása, fizikai állapotának javítása (kötöttség, vízháztartás, pH), a környezeti terhelés csökkentése és a kibocsátás növelése.


1. ábra. Természetes ásványi anyagok elérhetősége Magyarországon. Jelmagyarázat: kék: meszezésre alkalmas anyagok; barna: szerves anyagban gazdag ásványi anyagok; zöld: változatos összetételű, ionháztartás javításra alkalmas anyagok; *szürke: vulkanikus üveg; *elsősorban nem a mezőgazdaságban hasznosítható ásványi nyersanyagok. Forrás: MBFH

Potenciális megoldás

A természetes ásványi anyagok fizikai tulajdonságaik, pH-értékük és ioncserélő képességük révén alkalmasak erre a feladatra. Nagy mennyiségben tartalmaznak mikro- és makrotápelemeket, a növények számára felvehető formában. Morzsalékos talajszerkezetet biztosítanak, amelynek eredményeként a termelékenység fenntartható vagy növelhető.

A talajjavító ásványi nyersanyagok csoportosítása

  1. Elsősorban a mésztartalmuk talajba juttatása miatt használt talajjavító ásványi anyagok (lápi mész, mészkő, dolomit).
  • Lápi mész: főként a savanyú talajok javítására, illetve mésztrágyázásra használható.
  • Mészkő, mészkőpor, kréta: a mészkő keményebb vagy puhább változataiból készült őrlemények mésztrágyázásra és talajjavításra egyaránt felhasználhatók. A mészkőport általában a szokottnál nagyobb adagú, közepesen érett istállótrágya alászántása után kell kiszórni, hogy kedvezőbb legyen az oldódása.
  • Dolomit: őrleménye olyan területeken használható (erdőtalaj, homoktalaj), ahol a talaj nemcsak a mészhiány, hanem a magnéziumhiány miatt is javításra szorul.
  1. A szervesanyag-bevitelre alkalmas ásványi anyagok és alkalmazási területeik (tőzeg, lápföld, alginit, lignitpor).
  • Tőzeg: kis szervesanyag-tartalmú talajokban (futóhomoktalajok, humuszos homoktalajok) a szerves anyag növelésére alkalmas.
  • Lápföld: a tőzeg kiszáradása, fokozatos lebomlása, ásványi anyagokkal való feldúsulása, víz és szél által ráhordott anyagok (iszap, por stb.) belekeveredésével képződött. Főként talajjavításra használható.
  • Alginit: jelentős a mangán-, réz-, cink-, vas-, bór-, molibdéntartalma. Használható a kezdeti tápanyag biztosítása céljából, ún. starterként vagy vízháztartás-javítás céljából
  • Lignitpor: szikesek és meszes homoktalajok javítására alkalmas. A hamu alkotórészek között található szulfát és kalcium adja a talajjavító hatását. Kalciumvegyületekkel gipszet képez, ezért gipsz pótlására is felhasználható.
  1. A talajok tápanyag-gazdálkodását az ionháztartás és a vízgazdálkodás oldaláról javító ásványi anyagok (bentonit, kaolin, illit, riolittufa, zeolit, kálitufa).
  • Bentonit, kaolin, illit: nagy vízkapacitásúak és vízmegkötő képességűek. A hazai előállítású kőzetőrlemény kedvező tulajdonsága, hogy megköti és le is adja a növényeknek a tápanyagok különböző ionjait. Jelentősen csökkenti a tápanyag-kimosódást, különösen a könnyű, homok szövetű talajokban.
  • Zeolit, zeolitos riolittufa: a zeolitok őrleménye igen jelentős nyomelem- és ritkaelem-tartalmú kőportrágya. Ioncserélő képessége alapján alkalmas a talaj kémhatásának stabilizálására. Savanyú és szikes talajok, homoktalajok, ioncserélő képességét, nyomelemellátását javítja.
  1. Komplex mezőgazdasági hasznosíthatóságú ásványi nyersanyagok (perlit, gipsz, anhidrit).
  • Perlit: főként az üveg alatti, kertészeti termesztési tőzegek jól bevált adalék-, keverőanyaga.
  • Gipsz, anhidrit: a hazai gyakorlatban főként a gipsz-anhidrit alapanyagú, őrölt, porszerű javítóanyagot használták szikes talajok javítására, amely semlegesíti a lúgosságot, és javítja a talaj fizikai tulajdonságait. (Forrás: Ásványi nyersanyagok mezőgazdasági, elsősorban talajjavításban való hasznosítási lehetőségei – MFGI)


Forrás: MBFH

Magyarország ásványi vagyona

Összességében jelentős mennyiségű ásványi vagyon áll rendelkezésünkre ezekből a természetes anyagokból, amelyek ezáltal hoszszú évtizedekig kielégíthetik a mezőgazdaság igényeit.

A természetes ásványi anyagok felhasználási lehetőségei

Dr. Köhler Mihály és munkatársai kutatásai, a felhasználási technológiák kidolgozása több évtizedes múltra tekint vissza a természetes ásványi anyagok témájában. Hasznosíthatóságuk függ a kőzetfizikától, tápelemtartalomtól. Általánosságban a következő főbb felhasználási lehetőségeket emelnénk ki:

  • A természetes ásványi anyagok szinte bármely kertészeti, illetve szántóföldi kultúrában felhasználhatók. • Adagolhatók közvetlenül az ültetőgödörbe. • Kiválóak palántázáshoz és ültetőközeg adalékanyagaként. • Használhatók komposztálás során, illetve virágfölddel, szerves trágyával különböző arányban keverve. • Gyepek, pázsitok telepítése előtt, illetve faiskolákban.
  • Alkalmasak háziállatok almozására, szagtalanításra, nedvszívó képességük révén.
  • Felhasználhatók ökológiai gazdálkodásban talajjavításra és tápanyag-utánpótlásra (pl. Bodrogkeresztúri Riolittufa, a NÉBIH engedélye révén).

Talajjavításra, tápanyagutánpótlásra• Kötött, agyagos talajok esetén lazításra, tápanyag-utánpótlásra: 0–15 cm-re bemunkálva szántóföldi növény-, zöldségfélék, álló szőlő- és gyümölcsültetvények alá.

  • Homok-, vályogtalajok esetén szerkezetjavításra, tápanyag-utánpótlásra: 0–15 cm-re bemunkálva szántóföldi növény-, zöldségfélék, álló szőlő- és gyümölcsültetvények alá.
  • Felhasználhatók továbbá palántázott növényeknél ültetőgödörbe, tápkockába, talajjal keverve.
  • Szőlő-, gyümölcstelepítéskor ültetőgödörbe talajjal, érett istálló- vagy komposzttrágyával keverve.
  • Gyümölcsfák tányérjába 1-2 cm vastagon terítve, sekélyen bemunkálva.

Egyéb területeken:

  • palántanevelésnél (zöldségfélék, virág stb.),
  • üveg- és fóliaházi termesztésnél: ültetés előtt bemunkálva,
  • egyéb nevelő-, hajtatóedények esetén: különböző arányban talajjal keverve vagy felszíni rétegbe bemunkálva.

A természetes ásványi anyagok alkalmazásának eredményei

Minden talajtípuson tartósan javul a talajszerkezet, könnyebbé válik a talajművelés. Csökken a talajhőmérséklet ingadozása, javul a víztartó képesség, csökken az erózió hatása. Javul a tápanyag-ellátottság, a növények fejlődése és egészségi állapota. A talaj kémhatását a semleges tartomány felé stabilizálja. A növény- és zöldségfélék hozama, minősége javul (íz, zamatanyag). A gyümölcsültetvények hozamnövekedése mellett a tárolhatóság, az íz- és zamatanyagok javulása várható. Szőlőtermesztésnél növekszik a must cukorfoka, a hozamnövekedés mellett csökken a hajtások száma, javul a héj- és beltartalmi arány, csökken a fagyérzékenység.

Gyümölcs- és erdészetiszaporítóanyag-előállítás során növekedett az első osztályú szaporítóanyag aránya. Új erdőtelepítéseknél nőtt a megeredési arány, és csökkent a kipusztulásiszázalék.

Állattartásban az alom- és a keletkezett trágyák kezelése révén bűz- és fertőzésmentes környezet alakítható ki. Fokozódik a trágya nitrogénértéke. A szervestrágyázással együtt megvalósítható a talajjavító őrleménnyel végzett talajjavítás.

Dr. Tamás András,
Dr. Köhler Mihály

dolomit gipsz homoktalaj ioncserélő képesség komposztálás kőportrágya lápföld mész mikro- és makrotápelem nyomelem őrlemény perlit riolittufa ritkaelem savanyú szerves trágya szikes talaj talajjavítás természetes ásványi anyag tőzeg
..