Képzett szakemberekre, exportpiacokra, kiszámíthatóbb szabályozási környezetre van szükség
A szélsőséges időjárás egyre nagyobb kihívást jelent a vetőmagszektor számára is, amely a mezőgazdaság stratégiai fontosságú első lépcsőfoka – hangzott el a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZ) éves gödöllői küldöttgyűlésén. Az ágazatot nemcsak a klímaváltozás sújtja, hanem az orosz-ukrán konfliktus is, amely a kukorica- és napraforgó-vetőmagok két fontos piacán is visszaesést okozott.
Kevesebb víz, több öntözési program
– Nem létezhet élelmiszer-biztonság hazai vetőmag nélkül – hangsúlyozta a rendezvényen Papp Zsolt György, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke. A vetőmagszakma kiemelkedik az innováció, a fajtaválasztás, az öntözés és a technológia terén, miközben az agrárkibocsátás 9%-át biztosítja alig 100 ezer hektár termőterületről. A jövő kulcsa a piaci pozíciók megőrzése, az alkalmazkodás a klímaviszonyokhoz és a piaci igényeknek megfelelő genetikai háttér biztosítása.
A klímaváltozás következményei már kézzelfoghatók: például a Tisza vízhozama 30%-kal csökkent, a talaj felső rétegéből 90 mm csapadék hiányzik. A sikeres termelés öntözés nélkül szinte lehetetlen. Ezért indultak el különböző programok, csatornafeltöltések, pályázatok az öntözés feltételeinek megteremtésére, és új támogatási konstrukció is készül, amelyben a vetőmagágazat is részesedhet.
A szektort képviselő, 1993 óta működő Vetőmag Szövetség nemcsak minisztériumokkal és hatóságokkal áll kapcsolatban, hanem szoros együttműködést ápol a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával és a Gabonatermesztők Országos Szövetségével is. Közösen szervezik a posztregisztrációs fajtakísérleteket kukorica-, őszibúza- és repcekultúrákban – ezek eredményei megbízható tájékozódási pontot jelentenek a gazdálkodóknak. Tavaly több mint 100 faj közel 1500 fajta vetőmagját minősítették 107 ezer hektáron. Az őszi búza 24 ezer hektárt tett ki, a kukorica 15 ezret.
Magyar vetőmagok az EU-tól Afrikán át Ázsiáig
A belföldi és exportpiacra szánt vetőmag értéke 200 milliárd forint volt. Az orosz-ukrán háború miatt azonban jelentősen csökkent a két célországba irányuló kukoricavetőmag-export: 1,5 millió hektár vetésterületre elegendő mennyiséggel esett vissza a kiszállítás, az adminisztratív nehézségek, embargók, határellenőrzések és dráguló szállítás miatt. 2024-ben Magyarország 2,5 millió hektárra elegendő kukorica-vetőmagot termelt, amelyből Afrika, Ázsia és az EU is vásárolt. Napraforgóból az export fő piaca az EU volt, míg Oroszországba egyáltalán nem szállítottunk.
A klímaváltozás hatása egyre nyilvánvalóbb: 2024 év országos középhőmérséklete 2,1 °C-kal haladta meg a 30 éves klímanormát, és még 0,7 fokkal melegebb volt, mint a korábbi rekorder 2023. A klímakutatók szerint a jövőben akár tízszer több szélsőséges esemény várható. Ez érzékenyen érinti a teljes agráriumot, köztük a vetőmagágazatot is. Szélsőséges hőhullámokkal, kiszámíthatatlan csapadékkal, inputanyag-drágulással, inflációval és növényvédőszer-kivonásokkal kell szembenézni, miközben jó minőségű, öntözött területen, stressztűrő fajtákkal kell eredményesen vetőmagot előállítani.
Takács Géza, a Vetőmag Szövetség elnöke szerint ehhez nemcsak tudományos eszközök és precíz nemesítési eljárások szükségesek, hanem jól képzett szakemberek, valamint új exportpiacok is. Ugyanakkor kihívást jelent, hogy a világ szántóföldi területei nem bővülnek számottevően, így a vetőmagpiac növekedése is korlátozott marad.
Rendszerszintű problémáinkra is lenne működő modell
Lapunk tavaly terjedelmes interjút közölt a Vetőmag Szövetség 2024-es díjazottjával. Pavelka Árpád szerint a zöldségágazat legfőbb kihívásai – a munkaerő, az öntözés és az integráció, a nemzetközi piaci orientáció hiánya – rendszerszintű problémákra mutatnak rá, amelyekre egyelőre nincsenek átfogó válaszok, nincsenek a termeléstől az értékesítésig, a végső fogyasztóig elérő hatékony és piacképes stratégiáink. A neves szakember a holland modellt állította példának: „ott nem az állam vagy államhoz kötődő szervek, személyek szabták meg a szakmai irányt. Pár éve a zöldségágazat fejlesztése érdekében az állam akkori áron 12 milliárd forintnyi összeggel finanszírozta egy ágazati tanács létrehozását, de oda nem állami embereket, nem önjelölt marketingeseket delegáltak, hanem a piaci szereplők választottak maguk közül olyan döntéshozókat, akik a vetőmagiparban, a piacon lettek sikeresek, ismerték a nemzetközi viszonyokat, kapcsolatokkal, használható tudással rendelkeztek.
VSZ/Kohout Zoltán
