Jövőre a jelenlegi a termeléshez kötött anyajuh-támogatási jogcím pénzügyi kerete 4%-kal emelkedik. A döntés célja az, hogy az állam hozzájáruljon az ágazatban rejlő gazdasági potenciál kiaknázásához, ugyanis az európai piacon a bárányhúsból a jövőben is hiány várható.
Az EU pénzzel, jóváhagyással is támogatta a magyar célt
A juhágazat számára uniós és nemzeti költségvetésből egyaránt évek óta több támogatási jogcím érhető el. Ezek közül az utóbbi években indult el a tenyészkos tenyésztésbe állításának támogatása vagy a kiskérődző állatjóléti támogatás.
Közel egy évtizede, 2015-től nyílt lehetőség termeléshez kötött támogatást nyújtani az anyajuhok létszáma alapján a juhászatoknak is, melyek így közvetlen támogatáshoz juthatnak uniós forrásból. A juhtartók megerősítése érdekében most a magyar állam – a rendelkezésre álló korlátozott uniós mozgásteret kihasználva – megnöveli a termeléshez kötött anyajuh támogatásra fordítható keretösszeg nagyságát.
A támogatás rá is fér az ágazatra, nemrég arról írtunk, hogy bár új támogatási formák, növekvő kereslet, emelkedő árak vannak a szektorban, az év elején mégis tovább csökkent a hazai vágások száma.
Nő a keret, nő a díjtámogatás
A pótlólagos források bevonásának köszönhetően 2025-től a jelenlegi termeléshez kötött anyajuh-támogatási jogcím pénzügyi kerete 4%-kal nő. Ez évente több mint 880 ezer eurós, forintban kifejezve több mint 350 millió forintos többletet jelent. Az emeléssel egy időben az egy anyajuhra vetített fajlagos támogatási érték is emelkedik, az idei év kérelmezési adatait alapul véve közel 4%-kal. A keretemelést hivatalosan is elfogadta az Európai Bizottság.
Szintén a 2025-től életbe lépő kedvező változások közé tartozik, hogy a súrlókór-genotipizálás díja után igénybe vehető támogatás 6500-ról 7500 forintra emelkedik.
(Forrás: AM)