Közelít a kéknyelv-betegség

Hollandia és Belgium után Németországban is kimutatták a kéknyelv-betegség vírusát. Az illetékes hatóságok egy juhnál diagnosztizálták a betegséget egy, a holland határ közelében lévő telepen.

Az érintett állománynál karantént rendeltek el

A vizsgálatok szerint a farm többi állata nem mutat betegségre utaló jeleket, ettől függetlenül karantént rendeltek el.

A megbetegedés súlyos gazdasági károkat okoz a térségben, ugyanis Észak-Rajna-Vesztfália elveszíti a betegségmentes státuszát – ez pedig kereskedelmi korlátozásokat jelent a kéknyelv-betegségre fogékony állatfajok kapcsán.

Növekszik a megbetegedések száma

A mostani hullám első eseteit augusztusban, spanyol juhtelepeken észlelték, majd szeptember elején a holland hatóságok fedték fel. Jellemzően juhtelepeken mutatták ki a vírus jelenlétét, napjainkban már közel 40 állattartó gazdaság érintett Észka-Hollandiában és az Utrecht tartományban. Azonban most már néhány szarvasmarhatelepen is pozitív a vírustesztet produkáltak az állatok.

A betegségért vírus 3-as szerotípusú kórokozója a felelős a térségben, amely súlyos tűneteket produkál, különösen a juhoknál. Európában jelenleg nincs vakcina e típus ellen. Hollandia elvesztette BTV-mentességét (Bluetongue vírus).

További intézkedésig nem lehet fogékony fajokat (szarvasmarha, juh, kecske) Hollandiából Németországba vinni. A vágásra szánt állatokra külön előírások vonatkoznak.

Október első felében Belgiumban jelentek a betegség tünetei, majd igazolták a vírus jelenlétét.

Hogyan terjed a kéknyelv-betegség?

A kéknyelv-betegség egy vírus, amely főként szarvasmarhákban, juhokban és kecskékben fordul elő. A lámák, alpakák és vadon élő kérődzők szintén érzékenyek a BTV-re. Emberre nem terjedhet, ezért rájuk nézve ártalmatlan.

A kórokozót kizárólag a Culicoides nemzetségbe tartozó törpeszúnyogok terjesztik. A szúnyogok a fertőzött állatok vérével táplálkozva fertőződnek, majd 6-8 nap után a nyálmirigyükben elszaporodó vírusokat továbbadják a fogékony állatoknak. Állatok közti közvetlen kontaktus révén, illetve egyéb úton a fertőzés nem terjed.

A kéknyelv-betegség Európában bejelentendő.

A kórokozó általában 100 napig aktívak

Az Alsó-Szászországi Állami Fogyasztóvédelmi és Élelmiszer-biztonsági Hivatal (LAVES) szerint a 8-as szerotípus esetében, amely Németországban fordul elő, eddig csak enyhe tüneteket figyeltek meg.

A kórokozó általában 100 napig aktív marad az állatban. A betegség meggyógyulhat, és az egyedben immunitás alakul ki.

Szarvasmarhák esetében jelentkező tünetek:

• láz;
• bágyadtság;
• orrfolyás;
• kötőhártyagyulladás;
• vizenyős részek kialakulása (fej, fültő, nyaki részeken, lábvégeken);
• duzzadt, kék nyelv, melyet az állatok gyakrabban kiöltenek;
• száj nyálkahártyáján fekélyes részek kialakulása.

A juhoknál jelentkező tünetek:

• láz;
• a fertőzött egyedek apatikusak, elkülönülnek a nyájtól;
• fokozott nyáladzás, esetleg habzás;
• fekélyes nyálkahártya;
• sántaság;
• vemhes állatoknál abortusz.

A klinikai tünetek általában a fertőzés után 3-7 nappal jelentkeznek. Juhokban általában súlyosabbak a tüneteket, de a kecskék és a vadon élő kérődzők többnyire tünetmentesen átvészelik a betegséget.

A helyzetet súlyosbítja, hogy közben – a kéknyelv-betegséghez hasonlító – epizootiás haemorrhagiás betegséget (angol rövidítése EHD) is kimutatták Európában.

Forrás: agrarheute