Bírság, kockázatmegosztás: így vigyáz a gazdákra a törvény

Tavaly nyár óta új termelővédelmi jogszabály óvja a mezőgazdasági termelőket a felvásárlókkal szembeni kiszolgáltatottság ellen, és egyoldalú kockázatviselős helyett azok megosztását segíti elő. De hogyan is?

Megbírságolják a szabálytalanul szerződő felvásárlót

A kertészeti, a sertés- és baromfi ágazatokban régóta szabályozásra, szigorításra várt a termelők és felvásárlók közötti viszony. A tavaly meghozott és idéntől hatályos termelővédelmi törvény révén kötelező a termelők és felvásárlók közötti szerződésekben megosztani azokat a kockázatokat, amelyek nem kötődnek közvetlenül a termelési tevékenységhez. Megbírságolják azokat a felvásárlókat, akiknek szerződései ezeket a törvényi előírásokat által megkötött tartalmazzák. A törvény szerint a termelőt csak a termeléshez közvetlenül kapcsolódó kockázatok terhelik. Ha a termelő más kockázatot is magára vállal (áruszállítása, áruátadás, stb.), akkor az ezekhez kapcsolódó kockázatokat arányosan kell megosztani a termelő és a vevő között. Ha a szerződés mégis úgy szól, hogy minden kockázatot a termelő vállal, akkor ezt anyagilag vagy más módon kötelező ellentételezni neki. Az is nagyon fontos, hogy a termékek piaci árváltozásból eredő kockázat nem tartozik a megosztandó kockázatok közé! Ezek a kötelező elemeket mindazoknak az adásvételi szerződéseknek és mezőgazdasági vállalkozási jellegű szerződéseknek tartalmazniuk kell, amelyeket a növény vetése, a gyümölcs betakarítása évének első napja vagy az állat letelepítése előtt kötöttek.

Íme, ezt jelenti a törvény a gyakorlatban!

Az Agrárminisztérium most jól áttekinthető összefoglalót tett közzé.

A sertés- és baromfiszektorban:

– a vevő vagy megrendelő által a termelő számára biztosított napos baromfi/malac száma, amellyel az átadásnál elszámolnak;

– baromfi esetében a keléstől számított szavatosság idejét, illetve az állattartót terhelő letelepített darabszám arányában megállapított elhullási százalék;

– ha kevesebb élőállatot biztosít a vevő vagy megrendelő a szerződés teljesítéséhez a termelő számára, a mennyiségcsökkenés határértékeinek és következményeinek meghatározása;

– az élőállat szállítása során történő elhullási tolerancia és a kapcsolódó költségmegosztás;

– mind a napos baromfi/malac és a takarmány, mind a vágóállat és a takarmány ellenértékének különbözetére vonatkozó feltételek;

– az élőállat átadás-átvételére és a jegyzőkönyvek kitöltésére fordított idő a szállító jármű érkezésétől számítva, valamint meg kell határozni az ettől eltérő idő költségeit és eltérő darabszám esetén a kötbér mértékét;

– mind a napos baromfi/malac, mind a vágóállat rejtett és nyilvánvaló minőségi hibáiért való felelősség szabályai; – a vágóállat átvételkor felmerülő minőségi kifogás egyértelmű következményei; – a termeléshez a vevő/megrendelő által biztosított inputanyagok minőségi paraméterei, és e minőségi paraméterek nem teljesítésének esetére vonatkozó következmények;

– a szerződéstől való elállás feltételei;

– milyen esetekben utasítható vissza a termény termelő általi átadása vagy a másik fél általi átvétele, mikor nem fogadja a vevő/megrendelő a leszerződött árut (vis maior, műszaki probléma, baleset vagy más ok miatt);

– a szerződés teljesítés vis maior miatti akadályoztatása következményei.

A zöldség-gyümölcs szektorban:

– a vevő/megrendelő által a termelő számára biztosított szaporítóanyag, telepítési anyag darabszáma;

– ha kevesebb szaporítóanyagot biztosít a vevő vagy megrendelő a szerződés teljesítéséhez a termelő számára, a mennyiségcsökkenés határértékeinek és következményeinek meghatározása;

– a termeléshez a vevő/megrendelő által biztosított inputanyagok minőségi paraméterei, és e minőségi paraméterek nem teljesítésének esetére vonatkozó következmények;

– a szaporítóanyag, telepítési anyag rejtett és nyilvánvaló minőségi hibáiért való felelősség szabályai és a veszteség viselésének szabályai;

– a szállításra vonatkozó feltételek;

– a termény szállítása során történő minőségromlási tolerancia és a kapcsolódó költségmegosztás;

– a termény átadásának és átvételének ütemezésétől való eltérésből fakadó kockázatok viselésének szabályai;

– a termény átvétele időpontjában felmerülő minőségi kifogás egyértelmű következményei;

– a szerződéstől való elállás feltételei;

– milyen esetekben utasítható vissza a termény termelő általi átadása vagy a másik fél általi átvétele, mikor nem fogadja a vevő/megrendelő a leszerződött árut (vis maior, műszaki probléma, baleset vagy más ok miatt);

– meghatározni a következményeket, ha a szerződés teljesítés vis maior miatti akadályozott.

További részletek az Agrárágazat honlapján ebben és ebben a cikkben!