Stratégiai irányok, melyek konkrét lépéseket fogalmaznak meg a kémiai növényvédőszer felhasználás csökkentésére, ezzel segítve a gazdákat és védve a fogyasztókat – hazánk legnagyobb bio kutató szervezete, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) is véleményt formált az európai piacokon kapható növényvédőszer maradék terhelése tárgyában készült jelentés kapcsán.
Helyettesítésre jelölt anyagnak nevezzük…
Európai Növényvédőszer Akcióhálózat (PAN Europe) jelentése több szakmai szervezetnél kiverte a biztosítékot, mert kiemeli – az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság adatai alapján -, hogy megnőtt az úgynevezett helyettesítésre kijelölt növényvédőszer hatóanyagok előfordulása és mennyisége a forgalomba kerülő zöldségekben és gyümölcsökben.
Helyettesítésre jelölt anyagoknak nevezzük azokat a növényvédőszer hatóanyagokat, amelyeknél már létezik korszerűbb gyártási eljárással előállítható, kedvezőbb toxikológiai vagy ökotoxikológiai tulajdonságokkal rendelkező hatóanyag, amely biztonságosabb az emberek vagy állatok egészsége, illetve a környezet szempontjából. Az e kategóriába sorolt hatóanyagok közé olyanok tartoznak, amelyek potenciálisan rákkeltő, mutagén valamint a termékenységet és az utódsejteket károsító, esetleg a hormonrendszert romboló hatásúak.
Ezeknek a hatóanyagoknak a káros hatásairól intenzív szakmai vita folyik, és folyamatos értékelésük zajlik. Elsősorban a haszon és a kockázat mértékének mérlegelése alapján maradnak felhasználhatók vagy vonják vissza őket a piacról.
A jelentés megosztó eredményekről számol be, van tennivaló
A PAN Europe a tagállami, illetékes hatóságok által működtetett növényvédőszer monitoring program eredményeit összesítette és értékelte, kifejezetten azt vizsgálva, hogyan alakult a helyettesítésre kijelölt növényvédőszerekhez kötődő szermaradékok szintje az élelmiszerekben.
A jelentés alapjául szolgáló monitoring program kockázatértékelés alapján vett mintákon végez szermaradék-vizsgálatokat. A mintavételek Magyarországon zöldségeket, gyümölcsöket, gabonaféléket, feldolgozott növényi eredetű élelmiszereket, bébiételeket, valamint kisebb számban állati eredetű termékeket érintenek.
Ki kell emelni azt a két pozitív adatot, hogy a megengedett maximális szermaradék (MRL) szintet túllépő minták száma nem lépi túl az 1-1,5%-ot, és körülbelül a minták 45-55%-ában semmilyen szermaradék nem mutatható ki. Az MRL (maximum residue limit) növényi és állati eredetű élelmiszerekben és takarmányokban, illetve azok felületén található megengedett növényvédőszer-maradékok határértékét egy, a tudományos szempontok, eredmények alapján rendszeresen változó uniós rendelet szabályozza,
A minták mintegy felében kimutatták a szermaradékot, de az a meghatározott szint alatt maradt
A felbolydulást a tanulmány megjelenése után elsősorban az okozta, hogy a minták mintegy felében, bár a forgalomba a maximális megengedett növényvédőszer maradék szint alatti mértékben, de kimutatható a szermaradék, esetenként több hatóanyag egyidejű jelenléte is.
A helyettesítésre kijelölt hatóanyagok előfordulási gyakorisága pedig nemhogy csökkent, de megnőtt a megvizsgált 2012-2020 közötti időszakban. Ezzel egybevág a NÉBIH honlapján elérhető nyilvános hazai szerforgalmi jelentés, amelyből kiderül, hogy az érintett helyettesítésre kijelölt rovarölőszerek (pl. cipermetrin, lambda-cihalotrin), gombaölőszerek (difekonazol, tebukonazol), gyomirtószerek (diflufenikán, metszulforon-metil) éves felhasználása hazánkban is tendenciózusan növekedett a vizsgált időszakban.
A teljes képhez ugyanakkor az is hozzátartozik, hogy ugyanebben az időszakban számos, helyettesítésre kijelölt hatóanyagnál problémásabb növényvédőszert (így például a neonikotinoidokat a méhekre és a vadon élő megporzókra gyakorolt hatásuk miatt, vagy a klórpirifoszt a fejlődő magzatok, kisgyermekek idegrendszeri fejlődésére gyakorolt hatásuk miatt) kivontak a forgalomból. Részben ez is az oka, hogy nőtt a helyettesítésre kijelölt hatóanyagok felhasználása.
Fontos a hiteles és tényszerű tájékoztatás
„Az ökológiai gazdálkodás kutatóiként és a tanulmány adatait alaposan megismerve, fontosnak tartjuk a társadalom hiteles és tényszerű tájékoztatását, és az olyan, működő termelési alternatívák felmutatását, amelyekkel egyszerre biztosítható a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszer, valamint a kémiai növényvédőszerek felhasználásának csökkentése” – nyilatkozta dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője, az IFOAM Organics Europe alelnöke.
„Köztudott, hogy az EU növényvédelmi szabályozása az egyik legszigorúbb és legbiztonságosabb a világon. Ugyanakkor az is tény, hogy a növényvédőszer-maradékok, illetve kombinációik megengedett határérték alatti fogyasztásának hatásait, az úgynevezett koktélhatást, jelenleg nem vizsgálja semmilyen hatóság. … Az Európai Zöld megállapodás célkitűzései előrevetítik, hogy a gazdálkodóknak jelentősen csökkenteniük kell a növényvédőszer felhasználást, ami mindannyiunk érdeke. Ehhez rendelkezésre állnak a megfelelő hatékonyságú, alternatív növényvédelmi megoldások – bár a technológiai változás nyilvánvalóan sokakat kimozdít a komfortzónából” – teszi hozzá a szakember, utalva arra a kettősségre, miszerint az európai, így a hazai fogyasztókat a legszigorúbb szabályozási rendszer védi, mégis hathatós intézkedések szükségesek a növényvédőszer-terhelés csökkentése érdekében.
Éppen ezért tartja az ÖMKi fontosnak az ökológiai gazdálkodás bizonyos eljárásainak megismertetését és a jó gyakorlatok minél szélesebb körű átvételét a termelők körében.
A prioritást élvező fejlesztési területek az ÖMKi szerint:
- Az agrotechnikai védekezési eszközök széleskörű alkalmazása, például a vetésforgó tudatos tervezése a növényvédelmi problémák (pl. a fuzárium fertőzések, az amerikai kukoricabogár kártétel, a fonálféreg kártétel) megelőzése érdekében.
- A hasznos szervezetek számára alkalmas élőhelyek létrehozása és fenntartása, ezáltal a biodiverzitás növényvédelmi hatásainak érvényesítése (pl. vadvirágos sávok, vizes élőhelyek, mezővédő erdősávok kialakítása, ragadozó madaraknak ülőfák kihelyezése).
- A biológiai alapok megfelelő kiválasztása, azaz a kémiai növényvédelem nélkül is sikeresen termeszthető, kórokozókkal és kártevőkkel szemben toleráns vagy ellenálló növényfajok és fajták alkalmazása.
- A legnagyobb mennyiségben használt kémiai növényvédőszerek, a gyomirtók alkalmazásának kiváltása a precíziós mezőgazdaság adta eszközökkel, kiemelten a mechanikai és fizikai működési elvű gépekkel, elsősorban a kapás és álló kultúrákban.
- A szermaradékot egyáltalán nem eredményező, ugyanakkor hatékony biológiai növényvédelmi technológiák (pl. feromonos légtértelítés) összehangolt alkalmazása egész termesztési körzetekben, az egyéni, kémiai megoldások helyett.
- A kémiai növényvédőszerek kijuttatása esetén a mezőgazdasági gépek megfelelő kalibrációja, rendszeres karbantartása.
- A növényvédőszer maradékok rendszeres önellenőrzése, az eredmények alapján a növényvédelmi program korrekciója.
- A kémiai növényvédőszer kijuttatás csökkentését lehetővé tevő hatékony új technológiák gazdák bevonásával végzett kutatás-fejlesztése és demonstrációja, alkalmazásukhoz a szakmai szaktanácsadás biztosítása.
Forrás: ÖMKi/Sajtóközlemény
Összeállította: Barna Ferenc
