Az elmúlt hetekben a globális gabonapiaci árakat a fundamentumok kevésbé, a világpolitikai események annál inkább mozgatták. A fokozódó bizonytalanságra nem csupán a tőkepiacok, az árupiaci instrumentumok is hasonlóan intenzív mozgásokkal reagáltak.
Kukorica
Donald Trump, január 20-i beiktatását követően – a valaha volt legidősebb államfőként átvéve az amerikai elnökséget –, korát meghazudtoló sebességgel kezdett hozzá a kormányzáshoz. Gabonapiaci szempontból a talán legnagyobb port kavart importvámok bevezetését érdemes megemlítenünk, hiszen a három érintett ország (Kína, Mexikó és Kanada) az Egyesült Államok legnagyobb kereskedelmi partnerei. Ezek az országok kifejezetten komplex kapcsolatrendszeren keresztül bonyolítanak gabona- és olajosmag-üzleteket egymás között. A teljesség igénye nélkül: Mexikó az USA legnagyobb kukoricafelvásárlója, Kína – bár csökkenő mértékben – kukoricát és szóját importál az Egyesült Államokból, Kanada pedig a világ egyik legnagyobb repceolaj-exportőreként a legnagyobb mennyiséget az USA-ban értékesíti.
A fentieken túl az elmúlt hetekben mind a tőke-, mind a devizapiacok jelentős mozgásokat mutattak, különösen a dollár árfolyamának „csapkodása” okozott előre nem prognosztizálható korrekciókat a kukorica határidős tőzsdei jegyzéseiben. Ez a momentum a CBOT (chicagói árutőzsde) esetében azt jelenti, hogy a 490–500 dollárcent körül billegő árfolyam az elmúlt 15 hónap legmagasabb árszintje is egyben.
Az International Grains Council legfrissebb, januári elemzése alapján a globális kereslet és kínálat alakulásában nincs érdemi változás. A 2024/25-ös gazdasági év várható termésmennyisége közel változatlan, míg a felhasználás emelkedhet, a magasabb mexikói és orosz takarmányigény, illetve a magasabb brazil és indiai etanol-előállítás eredményeként. A kereskedett volumen tovább csökkenhet, főként az alacsonyabb kínai és indiai importkitettség, illetve az előző év szintjétől elmaradó exportaktivitás miatt.
Az Európai Tanács aktuális előrejelzése szerint a közösség kukorica-vetésterülete 2025-ben emelkedhet. Ez jó hír, bár nyilvánvalóan az elmúlt években tapasztalt 20 millió tonna körüli behozatal érdemben nem kiváltható, azonban egy kedvezőbb mérlegpozíció eléréséhez a magasabb vetésterület az Európai Uniónak jól felfogott érdeke lehet.
Hasonlóan a CBOT-hoz, január hónapban a párizsi árutőzsde (MATIF) kukoricajegyzései is emelkedtek, ezzel párhuzamosan a fizikai piaci árak is felfelé mozogtak. Olyannyira, hogy a legjelentősebb kukoricaeladó, Ukrajna kikötői árai január végére relatíve magasnak tekinthetők – különösen a magyar, lengyel, szerb árakkal összehasonlítva.
Az európai kereslet az ukrán árura továbbra is Olaszország, Spanyolország, Hollandia és Németország irányából detektálható, emellett változatlanul érkezik brazil, argentin és amerikai kukorica is az unió területére.
Szokatlan aktivitás mellett kezdődött a 2025-ös év Magyarországon, a betakarítás során szinte teljesen eltűnt exportkereslet ismét megjelent, főként az olasz, vonatos vevők vásároltak tételeket a szokásos magyar berakókon. Új elem, hogy a fuvardifferenciák szűkültek, azaz az ország keleti és nyugati régiói közötti árkülönbözet csökkent, ez különösen az északkeleti vármegyékben eredményezett kedvezőbb telephelyi árakat.
Talán kevésbé meglepő, hogy a KSH adatai szerint 2024 novemberében – közel 2 év után – ismét megugrott az import mennyisége, a legnagyobb volumen Lengyelországból érkezett.
A belföldi árak – a MATIF-fal összehasonlítva – változatlanul magasaknak tekinthetők, nem csoda, hogy a behozatal is teret nyer. A különböző minőségek továbbra is eltérő piacokon értékesíthetők, az árazások közötti diszkontok csökkennek.
Búza
Az elmúlt évek tükrében a búza globális kereslet-kínálata továbbra is szűkösen alakul, ráadásul a következő gazdasági évre vonatkozó előrejelzések adatsoraiban sem látható érdemi „evolúció”. Magasabb termésvárakozások körvonalazódnak Ausztráliában, Kazahsztánban és az Egyesült Államokban. Ezek némileg ellensúlyozzák az alacsonyabb európai és orosz termést.
Míg a felhasználás várhatóan stagnál, a nemzetközi kereskedelem aktivitása elmarad a korábbi években tapasztaltaktól. Ebben szerepet játszik a kukorica kapcsán már említett Kína csökkenő kereslete. Az Oroszország és Ukrajna irányából érkező, a termésvárakozásokkal kapcsolatos aggodalmak az elmúlt időszakban támaszt adtak a búza különböző lejáratú tőzsdei jegyzéseinek. A fentiek következtében január hónap során az árak mind a CBOT-n, mind a MATIF-on emelkedő trendben mozogtak. Úgy fest, hogy a kereslet stabil maradt mind a globális, mind az európai és közel-keleti színtéren. Míg az orosz exportvámok emelkedtek, a Baltic Dry Index – egy globális hajózási fuvarköltségindex – az említett időszakban csökkent. Az EU fontosabb piacait reprezentáló hamburgi, roueni, konstancai és gdanski FOB- (free on board) árak is emelkedtek. Mindezek értelemszerűen a magyarországi árakra is jótékony hatással voltak.
A kukoricához hasonlóan a belföldi piacon az olasz vevők mutatják a legnagyobb aktivitást. A jó minőségű búzák prémiuma továbbra is jelentős. Miután a takarmánykeverők a receptúráikban magasabb kalászosaránnyal dolgoznak, illetve jellemzően a malomipar sem fedezte a teljes szükségletét, várhatóan a tavasz során a belföldi kereslet is élénkülhet.
Reng Zoltán
Hungrana-vezérigazgató
Fotók: shutterstock.com
