Arábiában hódít az alma, csak egy baj van vele

…hogy nem a miénk. Ami nekünk nem megy, az láthatóan nagyon is működik a szerb almatermesztőknek. A folyamatos termésnövekedést az offenzív export is húzza.

Mi kivágnánk, ott durván hízik a termés

Miközben a magyar almatermesztők már tömegesen gondolkoznak almásaik kivágásában és más gyümölcsfélék termesztésén, addig szerb kollégáik vígan nézik a grafikonokat. Szerbia 2021-es almatermése várhatóan 530-540 ezer tonna körül alakul, ami 5%-kal múlja felül a 2020-ban betakarított volument. Ez magyar viszonylatban sem lenne a legrosszabb terméseredmény, de Szerbiában egy 7 éve fennálló növekedési trend eredményeként még jobban mutat (lásd a FruitVeB ábráját!).

Egyre nő az arab piac

A szerb alma kiviteli potenciálja sem rossz: a termés 45 százalékát külső piacokon tudják eladni. A fő felvásárló Oroszország, 26 ezer tonna a környező CEFTA-országokba megy, és 7500 tonnát a Közel-Keleten értékesítenek. Ez utóbbi a legnagyobb növekedést a produkáló térség: Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emirátusok, valamint Bahrein és Omán is egyre több szerb almát vásárolt az utóbbi 2-3 évben. Ezeken a piacokon a szerbek elsősorban az ukránokkal, a törökökkel és a lengyelekkel harcolnak a pozíciókért, és Chile is komoly tételeket szállít a térségbe.

Elfogadható termés Európában

Mint laptársunk, a MezőHír nemrég megírta, az Alma- és Körte Világszövetség (WAPA) a 2021/2022-es európai alma- és körtetermést az EU-ban a 2021/2022-es szezonra 11,7 millió becsüli. Az idei termés 10 százalékkal lehet magasabb, mint tavaly, de csak 1 százalékkal haladja meg a hároméves átlagot.