Kis hozam a nagy aszályban a kukoricánál, napraforgónál

A hazai mezőgazdaságban lényegében 3-4 éve aszály van, s ennek idén is meglesznek a következményei. A kalászosokat még közepes, a kapásnövényeket alighanem gyenge hozammal aratják majd országos átlagban.

Akár nullás termés

A 2025-ös év időjárása – a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont szerint – a valaha mért legsúlyosabb aszályos évjáratok közé tartozik, amely különösen a kukorica és a napraforgó várható terméseredményeit veszélyezteti. Az aszály már a tavaszi időszakban is jelentkezett, de az év során tapasztalt csapadékszegénység és hőhullámok tovább súlyosbították a helyzetet, különösen a virágzás és termésképződés idején.

Mint nemrég írtuk: idén Magyarországon, Romániában és Lengyelországban is a tartós aszály és a forró időjárás jelentős hatással van a kukorica-, szója- és napraforgóhozamokra. Itthon kukoricából 6 tonna alatti átlagot várnak, ami újra az elmúlt 15 év egyik leggyengébb termése lehet – a klímaváltozás miatt. A tartós aszály és a kritikus vízhiány miatt Magyarországon a kukorica hozama jelentős csökkenésre számíthat. A szakértők várakozásai szerint a hozam akár 20-30%-kal is alacsonyabb lehet a megszokottnál. Ahol a kritikus virágzási időszakban nincs csapadék, a veszteség ennél is magasabb lehet, és egyes területeken akár a termés fele-egésze elveszhet.

Már határeset

A legnagyobb gondot továbbra is a kukorica vízigénye jelenti. A szakértők szerint míg a Nyugat-Dunántúlon még elérhetőek tisztességes hozamok, addig a Dél-Alföldön a növény gyakran már a virágzás előtt kisül, így ott akár nulla közeli termés is előfordulhat. Ez jelentős regionális különbségeket vetít előre a 2025-ös hozamokban.

A napraforgó szintén érzékenyen reagál a tartós szárazságra, különösen, ha az a virágzás idejére esik. Bár a napraforgó valamivel jobban bírja a szárazságot, mint a kukorica, a jelenlegi aszályos évben már ez a növény is a kritikus tűrőképessége határára került – mondják a kutatók.

Változó termesztési zónák, átalakuló fajtaszerkezet

Györgyey János, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont főmunkatársa szerint már most látszik, hogy nem mindenhol lehet továbbra is kukoricát termeszteni az országban. Ahol az eredményes termesztés ellehetetlenül, ott más növények – például köles vagy cirok – felé kell fordulni, amelyek jobban bírják a szárazságot. Ugyanakkor ezek vetőmagkínálata nem olyan széles és iparilag fejlett, mint a kukoricáé, így itt a magyar nemesítők szerepe kulcsfontosságú.

A szakemberek kiemelik, hogy a hibridek térhódítása nem állt meg a kukoricánál – idővel a kalászos gabonák (búza, árpa, rozs, tritikálé) esetében is várható a hibridek elterjedése, a hozamstabilitás és a rezisztenciatulajdonságok javítása érdekében.

Az aszály nemcsak átmeneti gond

Bakacsi Zsófia, a HUN-REN ATK Talajtani Intézetének osztályvezetője hangsúlyozta: a gyakori és tartós aszályok hosszú távon talajszerkezeti károsodásokat, humusztartalom-csökkenést és vízmegtartó képesség romlását is okoznak. Mindez állandósítja a terméskockázatot, így a mostani rossz évjárat csupán előjele lehet annak, ami rendszeressé válhat a jövőben.

A kutatók ezért tudatosabb talajgazdálkodást, öntözésfejlesztést és klímaadaptív fajtanemesítést javasolnak. A mesterséges intelligencia (AI) szerepe ebben egyre jelentősebb: segíthet az öntözés optimalizálásában, a genetikai erőforrások elemzésében, és lerövidítheti a szárazságtűrő fajták kinemesítéséhez szükséges időt.

Nem várható bő termés 2025-ben

Mindent összevetve a 2025-ös év nem ígér átlag feletti hozamokat sem kukoricából, sem napraforgóból, különösen nem az ország déli és keleti megyéiben. A csapadékhiányos időjárás, az öntözött területek korlátozott aránya és az elöregedett vízgazdálkodási rendszerek együtt súlyos terméskieséseket okozhatnak. A MezőHír júliusi lapszámában megszólalt néhány optimista gazda, igaz, ők nem a dél-,- hanem az észak-alföldi, borsodi, szabolcsi vidékeken gazdálkodnak: ott talán meg is lesz a 6-7 tonnás átlag. Ez is elmarad ugyan az elvárható 8(-9) tonnától országos átlagban, de igazán rosszul az említett déli régiók állnak a kapásnövények várható hozamával.

A jövőben a gazdálkodók stratégiai döntés előtt állnak: vagy alkalmazkodnak az új klimatikus valósághoz a termesztett növények és fajták átgondolásával, vagy vállalják a rendszeres hozamkockázatot.