Újabb katasztrofális év, alig marad exportra kukoricánk

Az utóbbi negyedszázad 5-6. leggyengébb terméseredményét arathatjuk kukoricában az ősszel. Ha a betakarítás valóban nem hoz többet 4,7 millió tonnánál, az egyben azt is jelenti, hogy nagyon kevés marad exportra. Ha minőségi problémák is adódnak, nem kizárt, hogy akár importra is szorulhat a feldolgozó- és takarmányipar.

Ellentétes trend: kevesebbet termelünk, többet használnánk

Magyarország kukoricatermelése az összmennyiség és a hektár-átlaghozam terén is jelentősen ingadozott az elmúlt években. Ennek oka a klímaválság, a nyomában járó termésbiztonsági kihívások. Az utóbbi bő 10 évben már 8+ tonnás hektárátlagok születtek. Majd jött a fordulat 2022-ben, amikor a múlt század közepét idéző 3,4 tonnás hozamokra léptünk vissza a példátlan aszályban. Ennek és a piaci viszontagságok következtében a 10-15 évvel ezelőtti 1,2 millióról 800+ ezer hektár közelébe zuhant a vetésterület nagysága.

Ugyanakkor ezzel szemben a belső felhasználási igények növekedése is folyamatos, ami a korábbi 2,3 helyett már 4+ millió tonnás hazai felhasználási igényt jelent. Az idei őszre 4,7 millió tonnás termést vár a Stratégie Grains becslése. Ez helyből 11%-os csökkenés az előző évhez képest, és már a kiindulásnál kérdéseket vet fel az exportlehetőségekről.

Szerkezet- és léptékváltás

A magyar kukoricafogyasztás szerkezete az elmúlt évtizedben látványosan átalakult. Míg korábban a legjelentősebb felvevőpiac a takarmányozási szektor volt, ma már a bővülő kapacitásokkal működő biofinomító-ipar az egyik fő fogyasztó. Ez az iparág a gabona – elsősorban kukorica – hazai feldolgozásával nemcsak a mennyiségi felhasználást növeli, hanem a termék hozzáadott értékét is. A 2023-as adatok jól szemléltetik a változást: a kukorica belföldi értékesítése 32%-kal nőtt 2022-höz képest, elérve a 2,5 millió tonnát. Ebből 1,8 millió tonna takarmányozási célra ment (+30%), 288 ezer tonna élelmezési célra (+6%), és 388 ezer tonna bioüzemanyag-előállításra (+76%). Ez a struktúra már önmagában is erőteljes nyomást gyakorol az exportálható mennyiségre, hiszen a hazai feldolgozás elsőbbséget élvez.

A 2024-es évi termés éppen fedezte a 4–4,5 millió tonnás hazai felhasználást, amelyből mintegy 1,5 millió tonna takarmányozási célra ment. Ez gyakorlatilag azt jelentette, hogy az export lehetőségei minimálisra szűkültek. Bizonyos időszakokban import is szükségessé vált, mert az exportszerződéseket teljesíteni kellett.

Elég lehet belföldre – de csak ha jó minőségű

A 2025-ös előrejelzés – 4,7 millió tonnás terméssel – ehhez hasonlóan szoros mérleget vetít előre. Amennyiben a hazai felhasználás továbbra is 4 millió tonna körül alakul (főként takarmány- és ipari célokra), az exportálható mennyiség 0,7 millió tonna körül lehet. Ez drámai visszaesés az elmúlt évek 2-4 millió tonnás átlagos kukoricaexportjához képest.

A helyzetet tovább nehezíti az aflatoxin-fertőzöttség megjelenése, amely az idei kedvezőtlen időjárás következményeként több termőtájon is felütötte a fejét. A gyenge-rossz minőségű termés korlátozottan forgalomképes belföldi felhasználóknál és természetesen az exportnál is, hiszen a minőségi, beltartalmi elvárások, előírások mindenütt fontosak.

Jó oldala is van

Mindezek alapján elmondható, hogy a 2025-ös szezonban a kukoricatermés várhatóan döntően a hazai igények kielégítésére fordítódik. Bár elméletben maradhat némi mennyiség exportra, ez nagyságrendekkel kisebb lehet a megszokottnál, és a minőségi problémák miatt még ez a mennyiség sem biztos, hogy teljes egészében piacra kerülhet külföldön. Ez a tendencia hosszabb távon is átrendezheti Magyarország kukoricaexport-struktúráját, és erősítheti a belső piac elsődlegességét.

Az ugyanakkor önmagában is kedvező fejlemény, hogy a hazai felhasználás – vagyis a feldolgozóipar – többet vásárol fel, mint korábban. A magyar mezőgazdaság egyik legnagyobb gyengesége éppen az értékes alapanyagok olcsó exportja volt. Ha a magyar kukoricamag feldolgozott áruként – takarmányként, bioüzemanyagként, izocukorként stb. – hagyja el az országot, végső soron a nemzetgazdaság jobban jár.

Fotó: Horizont Média/Kohout Zoltán

Agrárágazat Tudástár: Kukoricaexport visszaesése – Magyarország 2025-ben várhatóan csak 4,7 millió tonna kukoricát takarít be, ami az elmúlt negyedszázad egyik legalacsonyabb termése. A hazai felhasználás (4 millió tonna körül) döntően takarmány- és ipari célokra fordítódik, így az exportálható mennyiség akár 0,7 millió tonnára is csökkenhet. Az aflatoxin-fertőzöttség tovább rontja az exportkilátásokat, mivel a gyenge minőség korlátozza a piacképességet. A belső piac előtérbe kerülése ugyanakkor kedvezhet a feldolgozóiparnak, amely a nyersanyagok hazai hasznosításával nagyobb hozzáadott értéket teremt a nemzetgazdaság számára.