Fejtrágyázás hatékonyan

A vonatkozó jogszabályi előírások szerint (59/2008 FVM rendelet) nitrátérzékeny területen fagyott, vízzel telített, összefüggő hótakaróval borított talajra trágya nem juttatható ki. Nem is lenne értelme, hiszen ha a talaj fagyott, akkor még bizonyára hideg van, a növényállomány fejlődésének megindulása távoli. A fagyott felszín nem engedi át a műtrágyát, az nem tud beszivárogni, megáll a felszínen, ami az enyhüléskor, hóolvadáskor lefolyásnak indul a lejtő irányába (teljesen sík tábla gyakorlatilag nem létezik). Ez egyrészt nitrogénveszteséget okoz, a felhalmozódása pedig környezetvédelmi problémákat eredményez, és nem biztosítja az állomány homogén fejlődését.

Fontos kérdés, hogy vajon mennyi hatóanyagot juttassunk ki. Ehhez természetesen nem csak a hatályos előírásokat, de a növény igényét is figyelembe kell venni. Hogy ez mennyi? Vegyük számba az őszi búza és az őszi káposztarepce igényét (1. táblázat) a fajlagos hatóanyagigényre alapozottan.

Hatékonysági, környezetvédelmi szempontból, valamint a növény élettani igényei alapján is a legjobb választás, ha a tavaszi fejtrágya dózisát megosztjuk. A tervezett nitrogén mennyiségét célszerű két vagy három adagban kijuttatni. Jelenleg az első fejtrágyázás lehet aktuális, melynek időpontja a növényállomány igénye alapján a bokrosodás végi időszak.

De vajon miért ez a javasolt időpont?

Mert ez az a vegetáció megindulása előtti állapot, ami után az állomány robbanásszerűen fejlődni kezd, és már ott kell lennie a szükséges mennyiségű nitrogén hatóanyagnak a talajban.

Ilyenkor történik a kalász differenciálódása. Ennek során a tenyészőkúp átáll a vegetatív növekedésről a generatív fejlődésre. Kialakulnak a virág- és magkezdemények, eldől a kalászban lévő szemek száma. Könnyen belátható, hogy a magas hozam eléréséhez a sikeres kalászdifferenciálódáson keresztül vezet az út. Ha ez a folyamat zavart szenved (pl. tápanyaghiány miatt), a kalász nem fejlődik megfelelően, a hozam csökken. Itt kell megjegyezni, hogy már az ősszel kijuttatott nitrogén mennyiségének is fontos szerepe van a részleges őszi bokrosodás miatt.

Ugyanakkor az is igaz, hogy nem csupán a nitrogén, hanem más, minimumban elérhető tápelem hiánya is zavart okoz a kalászdifferenciálódásban. Ez persze elvezet egy következő gondolathoz, mégpedig a szakszerű műtrágya-megválasztáshoz. Csak nitrogén juttassak ki? Ha nem, akkor mit juttassak még ki? Lehet kombináltan kijuttatni az egyes hatóanyagokat?

A válasz egyszerű, de egyben bonyolult is. Mivel közeleg az intenzív fejlődés szakasza, valamennyi tápelem iránt megnő a növény igénye. Alapvetően azon tápelemeket kell pótolnunk, melyek az igényekhez képest minimumban vannak. Ha ezt nem tudjuk, mert nem áll rendelkezésre ebből az időszakból növényanalízis-eredmény, akkor kiindulhatunk abból, hogy a legnagyobb mennyiségben igényelt tápelemeket célszerű ekkor egy menetben pótolni. De melyek ezek a tápelemek? Nyilvánvalóan a makroelemek. A foszfort és a káliumot − amennyiben ősszel megfelelő mennyiségben juttattuk ki − figyelmen kívül hagyhatjuk. Azaz a nitrogénen kívül marad a kén, a kalcium és a magnézium (2. táblázat).

Persze a termékmegválasztásban segít az is, ha tudjuk, hogy az előző évek során tapasztaltunk-e kalcium-, magnézium- vagy kénhiányt. Sajnos azonban a kb. 10−15% hozamkiesést okozó, úgynevezett rejtett hiány – ami nem jár együtt szabad szemmel látható elváltozásokkal − csak levélanalízissel pontosítható. Attól függően, hogy mely elemeket és milyen mennyiségben kell pótolnunk, választhatunk a Pétisó, a GreenMax, a Pétisó+S és a Pétisó-S Max közül (3. táblázat).

A fenti táblázatból jól látható, hogy a Pétisó és a GreenMax nitrogén, kalcium és magnézium, a kénes Pétisók pedig nitrogén, kalcium és kén pótlására használhatóak egyetlen menetben. Dózisukat a növény aktuális nitrogénigénye, valamint a pótlandó kalcium, magnézium és kén mennyisége alapján választhatjuk meg. A nagyobb mennyiségű kalcium és magnézium egyidejű pótlása a GreenMax-szal, a nagyobb mennyiségű kalcium és kén pótlása a Pétisó-S Maxszal érhető el.

Ne feledjük, a Pétisó stabilizálja a talaj kémhatását, a GreenMax pedig emeli a savanyú talajok pH-ját, ezáltal javítja a talaj szerkezetét, vízgazdálkodását, és a tápelemfelvétel hatékonyságát.

Agrárágazat Tudástár: Fejtrágyázás – A tavaszi vegetáció indulásakor, főként kalászosoknál és repcénél végzett pótlólagos tápanyag-kijuttatás (jellemzően nitrogénnel), amelyet hatékonysági és környezetvédelmi okból célszerű megosztva adni; nitrátérzékeny területen fagyott, vízzel telített vagy összefüggő hótakaróval borított talajra tilos kijuttatni, mert lefolyás, hatóanyag-veszteség és környezetterhelés lehet a következménye.