Az európai műtrágyaipar és az európai gazdák érdekében az EU-nak lépnie kell. Nemcsak az a baj, hogy az oroszok a műtrágya árából (is) finanszírozzák az ukrajnai és afrikai katonai műveleteket, hanem az is, hogy aggasztó és piacromboló Európa függése az orosz árutól.
Duplájára nőtt a „véres” karbamid behozatala
A Covid-világjárvány óta országok és gazdasági-földrajzi közösségek – így például hazánk és az Európai Unió is – arra törekednek, hogy csökkentsék függőségüket az importtól, vagy diverzifikálják beszállítók körét. Az EU-ban ezt a fontos törekvést az az erkölcsi cél is erősíti, hogy Európa ne vásároljon olyan árut, amiből katonai agresszióit finanszírozza az orosz állam. (Az oroszok csak karbamidból 1,5 milliárd euró bevételt csináltak jelentett 2022 és 2023 között, sőt, az erre kivetett 10 százalékos exportadót is közvetlenül háborúira költi az orosz állam – írja az Euractive)
Az európai függőség igen nagy. A 2020/2021-es mezőgazdasági szezon óta az EU oroszországi karbamidimportja megkétszereződött. Az orosz áru ma az EU teljes importjának körülbelül egyharmadát, Franciaország műtrágyaszükségletének 80 százalékát adja.
Kettős orosz csapás az európai mezőgazdaságon
Az oroszok kereskedelmi háborút is folytatnak a műtrágya-, például a karbamid-előállításban, például a gáz árának manipulálásában. Az első 2021-es, ijesztő gázáremelés is már a háborús készülődés jegyében történt. Az EU-tagállamok Ukrajna 2002-es inváziója óta csökkentették a vásárolt orosz gáz mennyiségét, de a karbamid-behozatal megugrott. A gáz ára a fő tényező a karbamid előállításának költségében. Mivel Oroszország szabályozza és alacsonyan tartja a gázárakat, ez lehetővé tette a műtrágyagyártók számára, hogy alákínáljanak az uniós termelőknek.
Ahogy az EU gazdálkodóinak az orosz műtrágyáktól való függése nőtt, az európai műtrágyaipar megszenvedte az olcsó import hatását. Az EU műtrágya-kapacitásának mintegy ötöde jelenleg tétlenül áll a kereslet hiánya miatt, mivel az olcsóbb orosz karbamid váltotta fel az EU-ban gyártott műtrágyákat. Az orosz exportőrök nagyon célzottan árazták be termékeiket, így valamivel, de folyamatosan olcsóbbak az EU termelési költségeinél.
Tehát Oroszország kettős csapást mér az EU-ra: műtrágyaexportját arra használja fel, hogy az európai gazdálkodókat függővé tegye az orosz termelőktől; és az exportértékesítésből származó bevételt hadigépezetének finanszírozására fordítja.
Az EU vámokkal tud védekezni az orosz áru ellen
Az európai műtrágyaipar arra szólítja fel az EU-t, hogy tegye meg a lehető leghatározottabb lépéseket annak érdekében, hogy megakadályozza, hogy Oroszország fegyverként használja fel a karbamidexportot. Ha az EU például vámokat vezet be az orosz műtrágya- vagy alapanyag-importra, azzal védené az európai mezőgazdaságot. (Ugyanez történt akkor is, amikor az EU gyakorlatilag az orosz árut kizáró mértékű vámot vetett ki az onnan érkező gabonákra – lásd ezt a cikkünket!.)
Az EU műtrágyaiparának ráadásul elegendő kapacitása van az EU piacához szükséges műtrágya előállításához. Ha tehát az EU kizárja az orosz behozatalt, akkor arra lehet számítani, hogy az ott feleslegessé váló készletek megjelennek a világpiacon, ami az árakra csökkenő hatást gyakorolna. (Ez már csak azért is valószínű, mert Kína és India az Ukrajna elleni agresszió óta a korábbinál olcsóbban vásárol más alapanyagokat is: gabonát, energiahordozókat az oroszoktól.)
Arról már nem is beszélve, hogy a kevésbé fejlett orosz gyáripar sokkal nagyobb környezeti lábnyommal állítja elő a műtrágyákat, mint az európai gyártók.
