Kiszáradt a török napraforgótermés, ez vár a régióra

A klímaváltozás egyre nyilvánvalóbban rontja a napraforgó-termelés esélyeit Délkelet-Európa mezőgazdaságában: a hőhullámok sűrűsödése, a csapadék kiszámíthatatlansága és a hosszabb aszályperiódusok egyszerre szorítják le a hozamokat és növelik a kockázatokat.

Már a törökök is importra kényszerülnek

Látványos példa Törökország, ahol a napraforgóolaj a leggyakoribb konyhai zsiradék, mégis a 2025/26-os gazdasági évre 1,2 millió tonnára eső termést jeleznek előre – ez bő 10% visszaesés az előző évhez képest. A termőterület papíron reagál: az FAS szerint a betakarítási terület 760 ezer hektárra nő (éves szinten +10%), mert a gazdák az erős árakra vetésnöveléssel válaszoltak, különösen a zúzásra szánt irányban. Csakhogy a melegedő, száraz tavasz–nyár a vegetációs idő lerövidülésével és a virágzás–érés csúcsidőszakában jelentkező hő- és vízstresszel sokat elvesz a potenciálból. Az egyenleg: a hazai igényeket egyre inkább importtal kell fedezni. Törökország napraforgómag-importja 1 millió tonnára ugorhat (éves +200 ezer tonna), miközben a kormány vámcsökkentésekkel is ösztönzi a beáramlást. A napraforgóolaj-import 1,55 millió tonnára nőhet (+300 ezer tonna/év), hogy ellensúlyozza a hazai alapanyagkiesést, miközben a belföldi olajfogyasztás 1,4 millió tonnára emelkedik (az olívaolaj-kínálat gyengébb „holt” évével együtt).

A mi régiónkban is erősödik a klímaváltozás hatása

A régió más napraforgó-övezeteiben hasonló a kép. Az Alföldön – ahol nagy a csapadék ingadozása, gyakori a nyári vízhiány – a hőség és a kritikus fenofázisokban jelentkező aszály könnyen 20–30% közeli terméscsökkenést okozhat. Különösen akkor, ha nincs öntözés vagy fejlettebb vízvisszatartó, talajtakarási technológia. Erről írtuk nemrég, hogy: 1-1,5 tonnás napraforgó, elnéptelenedik az alföldi agrárium.

Bulgária, Szerbia és Románia déli, szárazabb térségeiben a hosszabb, egymást érő aszályszakaszok és hőhullámok tovább faragják a hozamokat. Kelet-Magyarországon és az északi peremi síkságokon a visszaesés várhatóan mérsékeltebb, de az aszályos években itt is kézzelfogható. A talajnedvesség csökkenése és a megnövekedett hőstressz miatt felértékelődik a precíz tápanyag- és vízgazdálkodás, a hibridválasztás (hőtűrő, rövidebb tenyészidejű anyagok), a talajkímélő művelés, a mulcshagyás és – ahol elérhető – az öntözés. Nélkülük a század utolsó harmadára Dél- és Kelet-Magyarországon 30%-ot meghaladó tartós terméscsökkenés sem zárható ki.

Összességében Délkelet-Európa napraforgó-szektora egy kettős nyomásban működik: a klimatikus kockázatok lefelé húzzák a hozamokat, miközben a belső fogyasztás és a feldolgozás stabil vagy növekvő. Ez növekvő importkitettséget, piaci volatilitást és szűkülő jövedelmezőséget hoz – amit csak célzott alkalmazkodással lehet érdemben tompítani.

Agrárágazat Tudástár: napraforgó és klímaváltozás – A török napraforgótermés 1,2 millió tonnára zuhant a hő- és aszálykárok miatt, az olajimport emelkedik. Hasonló kockázatokkal szembesül Délkelet-Európa is: a hozamok csökkenése mellett nő az importkitettség és a piaci volatilitás.