Argentína, Dél-Afrika, Ukrajna vagy a Távolkelet időjárásnak kitett vidékei, hazai aszályos termőrégiók – a világ minden tájáról vannak példák arra, hogy a csökkentett vagy zéró talajművelés hogyan teszi eredményessé a gazdálkodást. Az idén is nagy szakmai érdeklődéstől kísért TMG REAG konferencia egyik legnagyobb érdeklődéstől kísért előadásában Mykhaylo Draganchuk összegezte a bolygó különböző vidékein szerzett tapasztalatait a csökkentett forgatásos, növénytakarásos talajművelésről.
Mykhaylo receptjei 300 mm csapadéknál
A Talajmegújító Gazdák Egyesületének idei REAG-konferenciájának középpontjában ezúttal is a regeneratív mezőgazdaság, a talajóvó műveléses technológiák álltak. Ezek között természetesen nagy hangsúlyt kaptak a csökkentett vagy zéró talajműveléses eljárások. A téma egyik nemzetközi szaktekintélye, az ukrán származású Mykhaylo Draganchuk 20 éve váltott regeneratív, talajművelés-mentes gazdálkodásra. A döntő ok a klímaválsággal érkező időjárás-változás volt: földjein súlyos szárazságok, viharok követeltek új válaszokat a technológiában. – Kezdetben senki sem hitte el nekem, hogy évi 300 mm csapadék mellett sikerrel fogok növényeket termeszteni. Mégis sikerült. Búzákat termelek mind kevesebb műtrágyával, kukoricát öntözés nélkül, kevesebb vetőmagot és műtrágyát kell vennem, mégis jövedelmező a gazdaság – említett példákat meggyőző gyakorlatából. Gazdaságát, földjei jelentős részét elrabolták az orosz megszállók, új területeken kellett megbirkóznia az említett kihívásokkal, de azóta szakkönyve terjesztésével, világjáró előadó és tapasztalatszerző körutakkal segíti a no-till globális törekvéseit.
Beválik, de érdemes kicsiben kezdeni
„Receptjei” is a világszerte bevált eszközökön alapulnak. Az első a széles sortávú vetés. A másik a megfelelő fajtaválasztás a takaró- és főnövényekre vonatkozóan (az általa Ukrajnában vetett egyik legsikeresebb búzafajta a 2018-ban agrárinnovációs díjat is elnyert martonvásári Mv Nádor – KZ). A harmadik a mulcsos takaróréteg kialakítása. A negyedik: érdemes belföldi és nemzetközi online gazdakörökhöz csatlakozni az állandó tapasztalatcsere érdekében. Az ötödik egy matematikai példa: 3-1=2 és 8-6=2 – vagyis nem a hozam, a termésmennyiség a döntő, hanem a jövedelmezőség, a ráfordítás és bevétel mérlege. Ha kisebb ráfordítással is sikerül jó minőségű, piacképes terménnyel biztosítani a gazdaság működését, akkor semmi értelme nagy inputanyag-, idő- és energiaráfordítással a nagy hozamokat hajszolni. Mykhaylo Draganchuk végül azt tanácsolta a gazdálkodóknak: aki hagyományosból regeneratívra vált, először kezdje kicsiben, kis parcellákon, kis volumenben, majd a tapasztalatok alapján fokozatos növelje a talajművelés-mentes, takarónövényes gazdálkodást.
No-till a Föld körül
Draganchuk az előadásában úgyszólván varázsszőnyegre ültette hallgatóit, és világszerte alkalmazott gyakorlatok révén mutatta be a sikeres no-tillezést. Egy argentin kollégája-barátja például 350-400 milliméter csapadék mellett sem forgatja, alig műveli a talajt. Földjeit viszont az év minden napján vastag növény- vagy mulcstakaró védi. Ez távlatosan növeli a N-szintet, óvja a felszínt az eróziótól, jobb talajhőmérsékleti viszonyokat biztosít, gátolja a szinte csak nyáron érkező csapadék kipárolgását, a különféle gyökérzetű növények lazítják a termőréteget.
Sok helyütt – például az ugyancsak kitett afrikai vidékeken – a hagyományos, sűrűsoros vetéssel ellentétben egyharmados-egynegyedes vetőmagnormával ritkás, pontszerű, tág térállású vetést alkalmaznak. A soros helyett pontszerűen bokrosodó növények trágyázása, öntözése is takarékosabb, hatékonyabb. A fa-szerűen növő szója 2,7 tonnát terem; a bokor-szerűen, 1 tőről 6-9 elágazást hajtó búza 5-6 helyett 9 tonnát hoz. No-tillerek Afrikában is állandó takarást biztosítanak; sok helyütt az állatokat is ráhajtják a vegetáció bizonyos pontján a táblákra.
Draganchuk megosztotta egy USA-beli kollégája 5-pontos sikerreceptjét is, aki a következőket javasolja: minimális talajbolygatás, állandó növény egész évben erős gyökérzetekkel, kapjon a tábla szerves trágyát. Draganchuk szerint emellett fontos a diverz vetésterv, a lehető legjobb minőségű vetőmag és az aktív talajélet.
(Részletes beszámolónkat a MezőHír márciusi számában közöljük!)
