fbpx

Növényegészségügy és növényvédelem: kihívások, válaszok, eredmények

Írta: Agrárágazat-2025/06. lapszám cikke - 2025 június 23.

Nemcsak a mezőgazdaság főágazata, hanem természetesen a létezésnek is az alapja a növénytermesztés, ezért a növényegészségügy és a növényvédelem kiemelt fontosságú szegmens az agráriumban.

A növényegészségügy szerepe és a megelőzés fontossága

A május 12-én ünnepelt növényegészségügy nemzetközi napja évről évre ráirányítja a figyelmet arra, hogy a növények egészsége nemcsak ökológiai, hanem gazdasági szempontból is kulcsfontosságú. A növények megóvása alapvető fontosságú az élelmiszer-ellátás, a mezőgazdaság és a környezet fenntarthatósága érdekében. Ezen célok mentén dolgoznak a Nébih és a kormányhivatalok növényegészségügyi szakemberei, akik évente több tízezer vizsgálattal, ellenőrzéssel és tájékoztatókampánnyal járulnak hozzá a hazai növényállomány védelméhez.

Vizsgálatok és ellenőrzések: számokban a növényegészségügy

2024-ben a Nébih közel 24 ezer hazai vizsgálatot és károsítófelderítést végzett, és több mint 25 ezer tételt vizsgáltak meg import- és exportellenőrzések során. A laboratóriumi és helyszíni vizsgálatok során 90 különböző károsítót azonosítottak. Kiemelt figyelmet kaptak a tengeri konténerek – különösen a Kínából érkező szállítmányok –, ahol 714 konténer ellenőrzése történt. Ezzel a cél az invazív fajok hazai megtelepedésének megelőzése, a gazdaságilag jelentős kártevők kiszűrése, valamint a hazai növény- és állatvilág védelme volt.

szántó ültetvény
Fotó: Horizont Média/Kohout Zoltán

Fókuszban a Xylella fastidiosa és az aranyszínű sárgaság

A Xylella fastidiosa baktérium a jelenlegi növényegészségügyi helyzet egyik legkomolyabb fenyegetése Európában. Ez a kórokozó több mint 600 növényfaj – köztük a szőlő, az olajfa, a citrusfélék – gazdanövénye lehet. Az Európai Unió területén Dél-Franciaországban, Dél-Olaszországban és Spanyolországban már jelen van, így komoly kockázatot jelent a turizmus és a növényáru-behozatal révén történő behurcolása. Magyarországon eddig még nem azonosították, de megelőzésként az Európai Unión kívülről csak érvényes növényegészségügyi exporttanúsítvánnyal, az EU-n belül pedig növényútlevéllel szállíthatók növények.

Tilos növényeket behozni – így előzzük meg a bajt

A közvélemény és a termelők ‑gyelmének felkeltésére a Nébih edukációs kampányt indított a közösségi médiában, amely a legfontosabb szabályok betartására, valamint a Xylella fastidiosa felismerésére és megelőzésére koncentrál. A kampány része egy egyhetes minikvíz is, amely játékos formában segíti a tájékozódást. A hivatal a PlantHealth4Life elnevezésű nemzetközi kampányhoz is csatlakozott, mely az EFSA és az Európai Bizottság szervezésében 32 ország részvételével zajlik.

A 2024. évi kampányban tehát Magyarország a szőlő aranyszínű sárgaságát állítja a figyelem középpontjába. Ez a fitoplazmás megbetegedés rendkívüli gazdasági károkat okozhat, ezért kiemelten fontos a szőlősgazdák felkészítése. A betegség terjedésének megfékezéséhez elengedhetetlen a megelőző intézkedések – például a tünetes tőkék eltávolítása és az átvitelt végző kabócafajok gyérítése – következetes végrehajtása.

Mérséklődő növényvédőszerpiac: kevesebb bevétel, kevesebb ráfordítás

A növényegészségügy mellett a növényvédelem is jelentős ‑gyelmet kapott 2024-ben. A peszticidek értékesítéséből származó nettó árbevétel 133 milliárd forint volt, amely 10,5 százalékos visszaesést jelent az előző évhez képest. A ráfordítási árak átlagosan 10,7 százalékkal mérséklődtek. A gyomirtók átlagosan 14, a gombaölő szerek 17, az egyéb szerek 6, a rovarölő szerek pedig 4 százalékkal lettek olcsóbbak. Egyedül a gyűjtőcsomagok ára nőtt, 8 százalékkal – írta nemrég az Agrárközgazdasági Kutatóintézet összesítése.

Drágulás és visszaesés: hatásmechanizmusonként eltérő trendek

A növényvédő szerek 2024. évi költségei a teljes mezőgazdasági folyó termelőfelhasználás 7,5 százalékát tették ki. A forgalmazott volumen nem változott 2023-hoz képest, azonban termékkategóriánként eltérések figyelhetők meg. A gyomirtók értékesítése 10,5 százalékkal nőtt, míg a rovarölőké és a gyűjtőcsomagoké 15 százalékkal csökkent. A gombaölő és egyéb szerek volumene stagnált.

növényvédelem permetezés
Fotó: Horizont Média/Kohout Zoltán

Szélsőséges időjárás: kulcstényező a felhasználásban

Az időjárási viszonyok jelentősen befolyásolták a növényvédőszer-piacot. 2024 az eddig mért legmelegebb év lett 12,91 °C-os országos éves középhőmérséklettel, ami 0,7 °C-kal haladta meg a 2023-as értéket. A nyári hónapok különösen forrónak bizonyultak: 61 napon mértek 30 °C-nál magasabb hőmérsékletet, a forró napok száma (35 °C felett) is jelentősen nőtt. Az Alföldön 40-nél is több hőségnapot regisztráltak.

Emellett az éves csapadékmennyiség is jelentősen elmaradt az előző évekétől: 2024-ben mindössze 525,5 mm csapadék hullott, ami 241,8 mm-rel kevesebb a 2023-as évnél. Nyolc hónapban is kevesebb eső esett a sokéves átlagnál, július különösen száraz volt, a havi csapadékösszeg több mint 60 százalékkal maradt el az átlagtól.

A növényvédő szerek értékesítésének alakulása szoros kapcsolatban állt ezekkel a klimatikus tényezőkkel, hiszen a hőmérséklet és a csapadék mennyisége közvetlenül befolyásolja a kórokozók és kártevők jelenlétét, valamint az alkalmazott védekezési stratégiák típusát és gyakoriságát.

Koncentrálódó piac

A növényvédőszer-piac koncentrációja is erősödött: 2024-ben a tíz legnagyobb forgalmazó a teljes forgalom 76,7 százalékát adta, ez 0,4 százalékpontos növekedés a megelőző évhez képest. Ugyanakkor volumenarányosan a részesedésük 2,6 százalékponttal, 73,4 százalékra csökkent.

Következtetések

A 2024-es év adatai azt mutatják, hogy a növényegészségügy és a növényvédelem terén a kihívások komplexek és összetettek. A globális klímaváltozás, a fokozódó nemzetközi áruforgalom, valamint az új kórokozók és invazív fajok megjelenése egyre szorosabb együttműködést kíván meg a hatóságok, a gazdálkodók és a szakmai szervezetek között. A preventív növényegészségügyi intézkedések és a célzott, tudásalapú növényvédelem jelenti az egyetlen, hosszú távon is fenntartható választ az új kihívásokra.

A jövő agrárstratégiájának elengedhetetlen része kell hogy legyen az élelmiszerlánc minden szintjén történő növényegészségügyi tudatosság erősítése, a hatósági munka támogatása és a lakossági edukáció. Csak így garantálható, hogy a hazai mezőgazdaság versenyképes, biztonságos és fenntartható maradjon a klímaváltozás és a globalizált kereskedelem kihívásai közepette is.

Kohout Zoltán