fbpx

Láthatatlan fények: hogyan mesélnek egészségükről a növények?

Írta: Agrárágazat-2025/07. lapszám cikke - 2025 augusztus 16.

A növények világa első pillantásra csendesnek, szinte mozdulatlannak tűnik. Pedig a zöld levelek és szárak mögött folyamatos élet zajlik: a sejtekben bonyolult anyagcsere-folyamatok, védekező reakciók és kommunikációs mechanizmusok működnek. De vajon honnan tudhatjuk, hogy egy növény jól érzi magát, vagy éppen stresszhelyzetben van? A válasz egy különleges, szabad szemmel láthatatlan biológiai jelenségben, az ultragyenge fotonemisszióban (UPE) rejlik, amely a növények „titkos fényüzenete”.

A növények titkos fényjele

A növényi sejtek működése során apró, szinte felfoghatatlanul gyenge fényvillanások keletkeznek. Ezek a fotonok – amelyekből mindössze néhány tucat vagy száz jut egy négyzetcentiméterre másodpercenként – az úgynevezett ultragyenge fotonemisszió révén szabadulnak fel. Ez a biolumineszcencia a sejtekben keletkező reaktív oxigénfajtákból (ROS) ered, amelyek más molekulákkal kölcsönhatásba lépve gerjesztett állapotot hoznak létre, majd energiájukat fény formájában bocsátják ki.

Bár ezek a fények túl gyengék ahhoz, hogy az emberi szemmel láthatóak legyenek, speciális, érzékeny műszerekkel rögzíthetők. Az UPE intenzitása és mintázata értékes információkat ad a növények aktuális állapotáról, anyagcseréjéről és stresszreakcióiról. A fény leggyakrabban a vörös/távoli vörös tartományban (700–750 nm) jelentkezik, ahol a növényi szövetek különösen aktívak.

világító gomba
Fotó: shutterstock.com

De mi az az UPE?

A növények egészségi állapotáról nemcsak a levél színéből vagy a növekedés üteméből lehet következtetni: létezik egy szabad szemmel láthatatlan, de annál informatívabb jelenség, az ultragyenge fotonemisszió (UPE). Ez a különleges fénykibocsátás akkor keletkezik, amikor a növényi sejtekben biológiai stressz – például szárazság, hőség, fertőzés vagy sérülés – hatására megnő a reaktív oxigénfajták (ROS) mennyisége. Ezek a molekulák a sejtekben energiát szabadítanak fel, amelyet gyenge fényvillanások formájában bocsátanak ki. Ez a biolumineszcencia rendkívül gyenge – mindössze néhány tucat foton négyzetcentiméterenként másodpercenként –, de érzékeny műszerekkel rögzíthető.

A fénykibocsátás mintázata és intenzitása árulkodik a növény aktuális állapotáról: minél erősebb a stressz, annál erősebb az UPE. Ez a nem invazív módszer forradalmasíthatja a mezőgazdaságot, mert lehetővé teszi a növények állapotának valós idejű, mintavétel nélküli monitorozását – akár szenzorokkal felszerelt üvegházakban vagy szántóföldeken is. Az UPE révén a növények szinte „világító üzeneteket” küldenek: ha megtanuljuk ezeket olvasni, sokkal hamarabb és célzottabban avatkozhatunk be, csökkentve a veszteségeket, és javítva a fenntarthatóságot.

Stresszhelyzetben fényesebben „szólnak”

A növények érzékenyen reagálnak a környezeti kihívásokra – legyen szó mechanikai sérülésről, hőmérséklet-változásról, szárazságról vagy kémiai terhelésről. Ilyenkor a sejtekben megnő a reaktív oxigénfajták mennyisége, ami az UPE intenzitásának jelentős növekedését okozza. A levelek sérült vagy beteg részei sokkal több fényt bocsátanak ki, mint az egészséges szövetek. Ez a különbség szinte „világító” térképet rajzol a növényen belül, amelyet a kutatók pontosan követni tudnak.

Kísérletek bizonyították, hogy például az Arabidopsis thaliana, a Hydrocotyle vulgaris vagy a Ginkgo esetében jól elkülöníthető UPE-mintázatok jelennek meg stresszhelyzetben. A napraforgónál (Helianthus annuus) pedig az emisszió időbeli dinamikája alapján modellezni lehet a növény fejlődési szakaszait is – mindezt anélkül, hogy a növényt megsértenénk, vagy mintát vennénk belőle.

A jövő mezőgazdasága: stresszmonitorozás fényjelek alapján

Az UPE mérése forradalmasíthatja a növények gondozását és a mezőgazdasági kutatásokat. Ez a módszer teljesen nem invazív, vagyis nincs szükség a növények megsértésére vagy mintavételre: a fényjelek elemzése alapján valós időben, érintés nélkül követhető a növények egészségi állapota. Így gyorsan felismerhető, ha egy növény stressznek van kitéve, és időben be lehet avatkozni a terméshozam és a minőség megőrzése érdekében.

Képzeljük el, hogy a jövő üvegházaiban vagy szántóföldjein a növényeket folyamatosan automatikusan monitorozzák speciális kamerák vagy szenzorok, amelyek az UPE-t érzékelik. Ezek a rendszerek azonnal jelezhetik, ha egy növény stresszhelyzetbe kerül – például vízhiány, kártevők vagy extrém hőmérséklet miatt –, így a termelők gyorsan és célzottan tudnak beavatkozni. Ez nemcsak a termésbiztonságot növeli, hanem a környezeti terhelést is csökkenti, hiszen a beavatkozások pontosan ott és akkor történnek, ahol és amikor szükségesek.

A természet új nyelve ökológiai és gazdasági jelentőségű

A növények nem csupán a földi élet alapját jelentik: oxigént termelnek, táplálékot adnak, szabályozzák a klímát és a vízháztartást, élőhelyet biztosítanak számtalan fajnak. Egészségük és alkalmazkodóképességük ezért nemcsak ökológiai, hanem gazdasági szempontból is kulcsfontosságú. Egyetlen növényfaj pusztulása vagy megbetegedése is komoly következményekkel járhat az egész ökoszisztémára és a mezőgazdasági termelésre nézve.

A növényegészségügy közvetlenül befolyásolja az élelmiszer-biztonságot és a gazdasági stabilitást. Az UPE-alapú vizsgálatok lehetővé teszik, hogy a növények „szavak nélküli üzeneteit” is meghalljuk, és új szintre emeljük a fenntartható mezőgazdaságot. A nemzetközi kereskedelemben is fontos szerepe lehet ennek a technológiának, hiszen a növényeket érintő betegségek vagy kártevők gyors felismerése segíthet elkerülni a jelentős gazdasági veszteségeket.

Az UPE-kutatás azt is megmutatja, hogy a természetnek van egy eddig rejtett nyelve: a fény. A növények apró fényvillanásai a stressz, a fejlődés vagy akár a betegség jelei lehetnek. Ezek a láthatatlan jelek összekötik a biológiát, a fizikát és a modern technológiát, és új lehetőségeket nyitnak meg a tudomány és a mezőgazdaság számára.

A jövő kertészei és gazdái talán már nemcsak a levelek színéből vagy a növekedés üteméből következtetnek a növények állapotára – hanem a láthatatlan fényjelekből is, amelyek eddig rejtve maradtak előttünk. Így a növények egészsége, fejlődése és stressztűrése pontosabban, gyorsabban és kíméletesebben követhető, mint valaha.

A növények világa sokkal izgalmasabb, mint azt elsőre gondolnánk. Az ultragyenge fotonemisszió kutatása nemcsak tudományos érdekesség, hanem a fenntartható mezőgazdaság, az élelmiszer-biztonság és a természetvédelem egyik új kulcsa lehet. Ha legközelebb egy zöldellő mező vagy egy virágzó kert mellett sétálunk, gondoljunk arra: a növények talán éppen most is fényjeleket küldenek – csak mi még tanuljuk, hogyan hallgassunk bele ebbe a különleges, láthatatlan beszélgetésbe.

Fesztóry Ottó

▼Hirdetés

▼Hirdetés