Bezárás

A hazai növényállomány megfigyelése műhold segítségével

Írta: Agrárágazat-2020/10. lapszám cikke - 2020 október 28.

GPS precíziós gazdálkodás

A közelmúltban az Index.hu* adott közre egy cikket, melyben arról írnak, hogy az Európai Űrügynökség SMOS földmegfigyelő műholdja, mely a talaj nedvességtartalmát figyeli, rendkívüli tavaszi szárazságot érzékelt Európa-szerte.

Maga a hír a gazdálkodók számára nyilván nem újdonság, hiszen országszerte általános kép volt a vízhiánytól szenvedő gabonaállományok látványa, és sajnos sok helyen lényegében porba kellett vetni a napraforgót vagy a kukoricát. Ez több helyen elhúzódó vagy akár erősen hiányos kelést eredményezett. A május végi, június eleji esők aztán mentőövet nyújtottak a kapásoknak, és ahol a keléssel nem volt gond, ott most sok helyen szép állományokat láthatunk.
Az viszont mindenképpen fontos üzenete a cikknek, hogy a műholdas távérzékelés sok tekintetben képes hasznos információt szolgáltatni a szántóföldi növénytermesztés számára. Ennek említésekor ma a legtöbben a növényzet vegetációs aktivitását mutató indexekre (elsősorban az NDVI-re) gondolnak, de ahogy az idézett példa is mutatja, akár a vízhiány is térképezhető ily módon.

Sőt, ma már elmondható, hogy vannak hasonló alapokon álló, de a növénytermesztés sajátosságaihoz jobban illeszkedő megoldások is. Az SMOS műhold globális léptékű adatgyűjtésre szolgál, ennek megfelelően térbeli felbontása 35–50 km-es. A Landsat és Sentinel műholdak 30, illetve 10 méteres felbontásukkal lényegesen részletesebb információval tudnak szolgálni egy területről, mégpedig olyan részleteset, amely sokkal jobban hasznosítható a mezőgazdaságban, különösen a helyspecifikus növénytermesztésben. Műholdas méréssel nem csak a növényzetről, de a talajfelszínről, illetve a meteorológiai viszonyokról is tudunk információt gyűjteni. Ez alapján képet kaphatunk a talaj felületi vagy mélyebb rétegének hőmérsékletéről, de akár annak víztartalmáról is.

 

1. ábra. Talajhőmérséklet- és talajnedvesség-adatok az AXIÁL mAXI-MAP szoftverének Monitoring moduljában
1. ábra. Talajhőmérséklet- és talajnedvesség-adatok az AXIÁL mAXI-MAP szoftverének Monitoring moduljában

 

Korábban az ilyen adatok mérésének egyetlen módját a meteorológiai állomások és az azokhoz tartozó talajszondák kihelyezése jelentette. És bár ezek a műszerek valóban nagyon pontosak tudnak lenni, csak pontszerű mérésre képesek – mérési adatuk teljes biztonsággal csak a saját pozíciójukra igaz. A műholdas mérés nagy előnye, hogy szenzorok kihelyezése nélkül juthatunk információhoz, igaz, ez a mérési mód viszont kevésbé érzékeny a lokális időjárási jelenségekre. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy ez nem jelenti azt, hogy egyik módszer jobb lenne, mint a másik. Két eltérő elvű és sajátosságú mérési módszerről van szó, melyek jó kiegészítői lehetnek egymásnak.

A növényzet vízellátottságának megítélésében ugyanakkor csak közelítő információt jelent a lehullott csapadék mennyisége, illetve a talaj víztartalmának ismerete. Igazán tisztán akkor látnánk, ha a növények víztartalmát, illetve vízhiány okozta stressz-szintjét tudnánk mérni. A mai műholdas távérzékeléssel ez is lehetséges. E tekintetben az egyik legjobbnak bizonyult vegetációs index az NDWI – Normalizált Differenciális Víz Index (Normalized Difference Water Index), amely a vízhiányból adódó növényi stressz egyik legjobb mutatója, az aszálymonitoring hatékony eszköze. Összetett vegetációs index, mely nem csak a növényi szövet víztartalmát, de a növények levelei belső struktúrájának és szárazanyag-tartalmának változását is méri. Segítségével jól térképezhető egy táblán belül a növényállomány vízhiány okozta stresszének mértéke. Idősoros felvételek elemzésével pedig jól nyomon követhető annak alakulása – térbeli és időbeli változása.

Ennek szemléltetésére álljon itt két konkrét esettanulmány:

Egy dél-magyarországi tábla őszibúza-állományt végigkövetve jól látható a biomassza tömegnövekedése, illetve a száraz tavaszi időszakban a vízhiány okozta stressz egyre erősebbé válása. A március 18-i műholdfelvételen kisebb halványsárga foltokban látható egy enyhe vízhiányos állapot megjelenése. Március 24-25-e során mintegy 50 mm csapadékot kapott a terület. Ennek köszönhetően a március 28-ai képen ezek a foltok halványultak, a folyamat megfordulni látszik.

Az idő előrehaladtával, csapadék hiányában azonban ismét fordulat állt be – újra éreztette hatását a vízhiány, ráadásul egyre nagyobb mértékben. Az április 9-ei műholdképen a korábbi sötétzöld színt egyre inkább a nagyobb stresszt jelző halványzöld váltja fel. Ez a trend folytatódik az április 19-ei felvételen is, ahol már egyre inkább a sárgászöld a térkép meghatározó színe.

Májusban aztán megérkezett a várva várt csapadék. Május 3-án és 4-én összességében 15 mm, majd május 12-20. között további 16 mm. Kérdés, hogy ez képes volt-e valamelyest enyhíteni az állomány vízhiányát? A május 22ei vízstressztérkép egyértelműen azt mutatja, hogy igen, hiszen a sötétebb zöld színek alacsonyabb stresszt mutatnak. Kivételt képeznek ez alól az erősen vízhiányos részek (tábla közepe, jobb alsó sarka), ahol ez a hatás már nem igazán tudott érvényesülni.

 

1. kép. Vízstressztérkép, március 18. és 28. (forrás: mAXI-MAP Monitoring modul)
1. kép. Vízstressztérkép, március 18. és 28. (forrás: mAXI-MAP Monitoring modul)

2. kép. Vízstressztérkép, április 9. és 19. (forrás: mAXI-MAP Monitoring modul)
2. kép. Vízstressztérkép, április 9. és 19. (forrás: mAXI-MAP Monitoring modul)

3. kép. Vízstressztérkép, május 22. (forrás: mAXI-MAP Monitoring modul)
3. kép. Vízstressztérkép, május 22. (forrás: mAXI-MAP Monitoring modul)

 

Júniusban aztán tovább csökkent az állomány víztartalma, és ezen már a június 17-éig lehulló közel 120 mm csapadék sem tudott változtatni. Érthető is, hiszen itt már az állomány fiziológiás vízvesztéséről, éréséről van szó.

 

Meg kell jegyezni még egy figyelemre méltó tényt. A vízstressztérképeken már április-májusban megjelent az a mintázat, ami a növényzet vegetációs aktivitását mérő NDVI (Normalizált Differenciál Vegetációs Index) térképeken június során alakult ki.

Ez érthető is, hiszen először jelentkezik a vízhiány, majd ha az eléri azt a mértéket és kellően tartós, akkor fogja éreztetni a hatását a növényzet fejlődésében. Ebben a konkrét esetben a vízstressz- és a vegetációsaktivitás-térképek mintázata olyan szintű egyezést mutat, hogy kijelenthető, a vízhiány jelentős meghatározó tényezője volt a növényi növekedésnek, fejlődésnek. Feltehetően korlátozója is a hozamnak a vízhiányos részeken. Nyilvánvalóan ez a mintázat sem véletlenül alakult ki – ezek a foltok lényegében az eltérő vízgazdálkodású részeket mutatják a táblán belül. Ennek oka a víz el- és összefolyását okozó domborzati tényezők mellett elsősorban az eltérő fizikai talajféleség, esetleg talajtömörödöttség.

Az alábbi nyugat-dunántúli kukoricatáblán szintén jól követhető a vízellátottság változása és annak hatása. Bár a terület a májusi 50 mm után júniusban újabb 85 mm csapadékot kapott, június közepéig ez mindössze 3 alkalommal jelentett 15 mm-nél több, egyszerre lehulló esőt. És bár ebből június 15-re esett 16 mm, a június 19-ei műholdfelvétel a növényzet jelentős vízhiányos állapotáról árulkodik, jellegzetes mintázatot mutatva a táblán. 22-én lehullott további 18,5 mm csapadék. Ez és feltehetően a korábban hullott csapadék eddigre megérkező jótékony hatása látható a június 26-ai műholdfelvételen, ahol ez a vízhiány okozta stressz láthatóan enyhült (sárga, sárgászöld helyett sötétebb zöld színek).

 

4. kép. Vízstressztérkép, június 8. és 28. (forrás: mAXI-MAP Monitoring modul)
4. kép. Vízstressztérkép, június 8. és 28. (forrás: mAXI-MAP Monitoring modul)

5. kép. NDVI-térképek, június 8., 13., 23. és 28. (forrás: mAXI-MAP Monitoring modul)
5. kép. NDVI-térképek, június 8., 13., 23. és 28. (forrás: mAXI-MAP Monitoring modul)

 

További 20 mm csapadék mellett ez a tendencia látszik folytatódni a július 4-ei felvételen is. Sőt, az ezt követően érkezett további 38 mm esőnek köszönhetően (ebből több mint 20 mm július 25-én esett) az állomány augusztus elejére kimondottan jó vízellátottságot mutatott, és bár a jellegzetes mintázat továbbra is jelen volt, a táblán belüli különbségek is jelentősen mérséklődtek.

A vízellátottság hatása jól tükröződik a növényzet vegetációs aktivitásában ez esetben is. A június 19-ei, erősen vízstresszes állapotban a kukorica vegetációs aktivitása is erős heterogenitást mutatott, melynek mintázata lényegében megegyezett a vízstressz mintázatával. Az erősen vízhiányos részeken a vegetációs aktivitás is erősen visszaesett. Az augusztus elejére helyreálló vízellátottság jótékony hatással volt a növényzet anyagcseréjére, és bár az országot járva helyenként senyvedő, már akár száradásnak is induló kukoricákat is látni, a vizsgált táblán az állomány nagyon erős vegetációs aktivitást mutatva lépett be augusztusba. Figyelemre méltó az is, hogy a korábbi legvízstresszesebb folttól eltekintve a tábla szinte teljesen homogén képet mutat.

A vízhiány okozta növényi stressz tehát műholdfelvételek segítségével térképezhető, és több tekintetben is hasznos.

 

6. kép. Vízstressztérkép, június 19. és 26. (forrás: mAXI-MAP Monitoring modul)
6. kép. Vízstressztérkép, június 19. és 26. (forrás: mAXI-MAP Monitoring modul)

7. kép. Vízstressztérkép, július 4. és augusztus 1. (forrás: mAXI-MAP Monitoring modul)
7. kép. Vízstressztérkép, július 4. és augusztus 1. (forrás: mAXI-MAP Monitoring modul)

8. kép. EVI- (Enhanced Vegetation Index) vegetációs aktivitás térkép, június 19. és augusztus 1. (forrás: mAXI-MAP Monitoring modul)
8. kép. EVI- (Enhanced Vegetation Index) vegetációs aktivitás térkép, június 19. és augusztus 1. (forrás: mAXI-MAP Monitoring modul)

 

Segíthet bizonyos múltbéli történések megértésében – pl. elmaradt hozam –, illetve aktuális döntések meghozatalában. Szezonon belül képet ad az állomány aktuális vízellátottságáról, ami például fejtrágyázások tervezésekor adhat fontos támpontot – felmérhető, hogy a növényzet aktuális vízellátottsága mellett mennyire számíthatunk a kijuttatott tápanyag hasznosulására.

Hosszabb távon, egy szezon távlatában képet kaphatunk arról, hogy a vízellátottság, illetve annak problémái mennyiben korlátozták a tábla hozamát. Több szezonon, több kultúrán át vizsgálva a területet ki tudnak rajzolódni azok a foltok, ahol visszatérő jelenség a vízhiány. Ezeken a részeken célzottan utána lehet járni, hogy mi állhat a háttérben, és célzottan be tudunk avatkozni, például a tömörödöttség megszüntetésével, vagy ha az nem megszüntethető – a talaj fizikai féleségből adódóan –, akkor alkalmazkodni tudunk hozzá a felesleges inputfelhasználás csökkentésével.

A fenti elemzések az AXIÁL Kft. mAXI-MAP szoftvere Monitoring moduljának adataira épülnek. További információt a mAXI-MAP szoftverről a területileg illetékes precíziós gazdálkodási kollégáinktól kaphat!

 

 

 

 

*Index.hu cikk: https://index.hu/techtud/2020/06/24/esa_smos_aszaly_szarazsag_europa_muholdkepek/Eredeti: https://www.axial.hu/cikkek/hirek/muholdas-novenyallomany-megfigyeles-a-magyar-gazdaknak

 

Dr. Mesterházi Péter Ákos
precíziós gazdálkodási csoportvezető