A nanoszálas technológia a szántóföldi növények betegségeinek kezelésében

A hatékony és fenntartható növényvédelem nagy gazdasági és ökológiai jelentőséggel bír világszinten, a modern növénytermesztésben. Számos kihívás, például az éghajlatváltozás, a népességnövekedés és a globális kereskedelem egyre nagyobb követelményeket támaszt a jelen és a jövő növénytermesztésével és növényvédelmével szemben. Ez szükségessé teszi, hogy a terméshozam növelése kisebb környezetterhelés mellett valósuljon meg. Miközben meg kell, őrizni a jó élelmiszerminőséget és az élelmiszerbiztonságot. Az említett kihívásoknak való megfeleléshez elengedhetetlen, hogy a termelőknek adott ajánlások hatékonyak és helyesek legyenek, amit csak tudományos vizsgálatok eredményein alapuló ajánlások biztosíthatnak.

A modern növénytermesztésen belül egyre nagyobb törekvés figyelhető meg a minél kevesebb növényvédőszer alkalmazása érdekében. A vegyszerek kiváltása azonban nem olyan egyszerű dolog. Pontosan ezért, igen aktív az innovációs tevékenység ezen a területen. Az angliai Northamptonshire-ben, az Agrovista, új cellulóz nanoszálas technológiával kísérletezik az őszi búza levélbetegségek elleni védekezésében. Az anyagot permetezéssel juttatják ki a növényre. Amikor a növényre kerül a folyadék, az egyfajta hálóval vonja be a levelet, amely gátként működik a gombás fertőzésekkel szemben. A skandináv fenyőfákból előállított nanoszálakat már más iparágakban is használják, például a kozmetikumok gyártásánál. De, értékes szerepük lehet a növényvédelemben. Nem véletlen, hogy a világ számos pontján futnak ilyen jellegű projektek.

A nanoszálas anyag az angliai búza kísérleti parcellákra 1 liter/ha mennyiségben került kijuttatásra. A műveletet megismételték azért, hogy minden levél felületén kialakuljon a bevonat. A nanoszálak használata csökkentheti a talajgombákra gyakorolt ​​​​hatásokat (szemben gombaölő permetekkel, amelyek a talajt elérve hatással lehetnek a talajgombákra). Az eddigi vizsgálatok azt mutatták, hogy a nanoszálak nem csak a növényi kártevők ellen jelentenek gátat, hanem rovar kártevőknek is.

A japánok egy projekt keretében most azt vizsgálják, hogy cellulóz nanoszálas technológia hogyan vethető be a szójában nagy károkat okozó szójarozsda ellen. A szakemberek azt találták, hogy az ilyen anyaggal permetezett szójabab levelei rezisztensek a Phakopsora pachyrhizi, rozsdakórokozóval szemben. 

Czékus Mihály