Sárgarozsda mindenhol. De ki látta ezt előre?

A kérdésre nincs jó válasz, előre egy sárgarozsdajárványt megjósolni nem lehet, a statisztika szerint közel 10 évente viszont nagy valószínűséggel felüti a fejét. Így történt ez most is, a 2014-es legutóbbi járvány után az idei év ismét erről a kórokozóról és következményéről szól.

Milyen előzmények vezettek ide?

A kérdést Kurtz Györgynek, a BASF Hungária Kft. kalászos termékfelelősének tettük fel Mezőberényben, a Csárdaszállási Agrár Zrt. kísérleti parcellái között, ahol az Isterra Közép-Európa Kft.-vel és a Yara Hungária Kft.-vel közös technológiai- és fajtabemutatót tartott a BASF.

A járvány megítéléshez az idei szezon kórtani előzményeit kell először sorra vennünk – kezdte válaszát Kurtz György. Tavaly ugyanis óriási szárazság volt, gyakorlatilag semmilyen betegséggel nem kalkuláltak a termelők. Így mindenkit váratlanul ért, hogy ősszel bezzeg megjelentek a betegségek a korai vetésű kalászosokban, főleg az őszi árpán, de egy-két búzatáblában is.

Az ok az időjárásban keresendő. A szeptember meleg volt és csapadékos, majd az októberi melegben még mindig párában fejlődött a vetés, és ezt követte a relatív meleg, csapadékos november. Ez épp elég volt ahhoz, hogy megjelenjenek a betegségek, jött a hálózatos levélfoltosság, a lisztharmat, valamint a törperozsda. A gazdák nincsenek hozzászokva, hogy ősszel is permetezni kelljen, pláne egy 2022-es óriási aszály után. A tünetek láttán mindenki elkezdett kapkodni, elővette a már lezsírozott, fagyállóval feltöltött permetezőgépét, és – viszonylag későn – kijutottak a területre permetezni. A fejlődésnek (és a fertőzésnek) ebben a stádiumában mi már látható jeleit tapasztaltuk a kísérleti parcelláinkban ill. termelői partnereink tábláiban, hogy a Systiva^® csávázószerrel kezelt táblákon ősszel nem volt szükség állománypermetezésre.

Koratavasszal, mikor az enyhe és csapadékos tél és a hűvös, esős koratavasz után belobbant a sárgarozsda fertőzés, gyakorlatilag addigra egyértelművé vált, hogy járvánnyá növi ki magát. A sárgarozsda elleni védekezés kulcsfontosságú eleme a pontos időzítés –  a szinte folyamatos esőzések miatt azonban logisztikai- és időzavarba kerültek a termelők, sokak képtelenek voltak kimenni a földekre és lássuk be, a tavalyi év költségmegszorítási következményei miatt többen ki is hagyták ezt a gombaölős kezelést.

A Systiva® csávázószer ekkor is segített időhaladékot adva egy-egy kezeléshez és így a sárgarozsda elleni kezelés pontos időzítéséhez. Összességében tehát a Systiva^® csávázószer az első, korai lombvédelmi kezelést váltja ki és késlelteti a koratavaszi betegségek betelepedését, amit most itt Mezőberényben is láthatunk a kísérleti parcellákon. Az Isterra vetőmagjai rezisztensek sárgarozsda ellen, viszont más kórokozó esetén visszaigazolódott a Systiva^® pozitív hatása.

Miről szólt a bemutatott kísérlet?

Az állításunk tehát az, hogy az első korai lombvédelmi kezelést tudjuk helyettesíteni a Systiva^®-val – kezdte a parcellabejárást velünk Kurtz György. Ennek igazolására 3 parcellán állítottuk be a kísérletet az alábbiak szerint:

1. parcella: kezeletlen kontroll, csak hagyományos gombaölő szeres csávázószerrel kezelt
2. parcella: Systiva^® csávázószerrel és hagyományos csávázószerrel kezelt vetőmag + Priaxor^®-os kalászolás kezdeti állománykezelés
3. parcella: Systiva^® csávázás nélküli, hagyományos gombaölő szeres csávázás + egy kora tavaszi 1-2 nóduszban elvégzett Revycare^®-es állománypermetezés + a Priaxor^®-os kalászoláskezdeti állománykezelés

A kísérleti parcellában ugyan nem volt sárgarozsda a fajta rezisztenciája miatt, viszont mivel vörösrozsdára érzékeny, a kontroll parcellában már látszódnak is a tünetek. Erre érdemes figyelni, hiszen nagyon gyorsan el tud terjedni, óriási terméskiesést okozva. A második parcella viszont igazolja a Systiva^® hatását, hiszen ugyanolyan tünetmentes volt az állomány, mint a 3. parcellában, ahol a Systiva^® helyett egy kora tavaszi Revycare^®-es lombvédelmet alkalmaztunk.

Mikor jön el a kalászoláskezdeti állapot?

Az őszi búza zászlóslevél kiterülését nevezzük kalászoláskezdetnek – áll a szakirodalomban. Fontos tisztázni, hogy a zászlóslevél kiterülése alatt azt értjük, amikor a zászlóslevél függőlegesen állva kifejlődött teljesen (elérte a végleges méretét), a nyelvecske éppen látható, míg a kalászolás kezdete során a kalász csúcsa kibújt a levélhüvelyből, a zászlóslevél a vízszinteshez közeli helyzetben helyezkedik el. Ennek pontosítása nagy jelentőséggel bír a mostani sárgarozsdajárványos helyzetben. Mivel a két időpont között akár 10 nap (hűvös időben még több is) eltelhet, e két fejlettségi állapot téves értelmezéséből adódó megkésett védekezés súlyos (tonnákban mérhető) termésveszteséget okozhat. Sárgarozsda esetében amikor az 1%-os küszöb felett van a fertőzöttség mértéke, azonnal védekezni kell, nem szabad halogatni a permetezést csak azért, hogy elérjük a kívánt növényfejlettséget. A már fertőzött állományokban történt kezelések után a látható tünetek még tovább erősödhetnek, hiszen a permetezéskori lappangó tünetek még láthatóvá válnak, a permetezés hatása általában csak 5 nap után érzékelhető.

Bővebb információkat a Szakmai Ártalom podcast epizódjában hallhatnak, vagy olvassák el a BASF szakmai cikkét ebben a témában.