Itthon is egyre több a bálatűz, íme, 7 fontos szabály/jótanács

A nyári aratási és bálázási időszakban visszatérő kockázat a mezőgazdasági tűzesetek száma, különösen a bála- és tarlótüzeké. A legfrissebb hazai és európai adatok alapján kijelenthető: a 2025-ös nyári idény különösen veszélyes, és a tendencia emelkedő. A klímaváltozás, az aszályos időjárás, az emberi mulasztás és a gépi hibák egyaránt fokozzák a veszélyt, és évente több ezer bála válik a tűz martalékává.

Tények és számok: minden tizedik szabadtéri tűz agráreredetű

Magyarországon 2025 júniusa óta több mint 2300 szabadtéri tűzesetet jelentettek, amelyek közül legalább 353 közvetlenül mezőgazdasági területet érintett. Ezekben 82 esetben bálák gyulladtak ki, és összesen 5400 bála semmisült meg. Egy-egy ilyen esemény során akár több száz bálát is elérhet a tűz, percek alatt.

Az európai statisztikák szerint a nagyobb szabadtéri tüzek 30–50 százaléka kapcsolódik közvetlenül mezőgazdasági tevékenységhez: ezek lehetnek kombájntüzek, tarlóégés vagy bálaégetésből eredő esetek. Az Európai Unió területén idén már több mint ezer 30 hektár feletti tűzesetről számoltak be – bár nem minden esetet bontanak le részletesen a statisztikák, a mezőgazdasági érintettség egyre nyilvánvalóbb.

Mi okozza a tüzeket?

A mezőgazdasági bálatüzek leggyakoribb kiváltó okai a megelőzés és az óvatlanság következtében keresendők. Elsőként a meghibásodott bálázók és kombájnok, amelyek túlmelegedése szikrázást okozhat. Fontos tényező az emberi gondatlanság, például eldobott cigarettacsikk, illetve a nem vagy nem gondosan karbantartott gépek, továbbá a kiszáradt növényi maradványok: szalma, széna, tarló, amik különösen gyúlékonyak forró időben. A szélsőséges időjárás is okká válhat, a hőség, tartós szárazság és a csapadékos időszakok hiánya extrém tűzveszélyt idéz elő.

Spontán öngyulladás: a széna és a szalma is veszélyt hordoz

Sokan nem tudják, hogy a széna és a szalma is képes öngyulladásra, különösen akkor, ha nem elég száraz az anyag, és nincs megfelelő szellőzése. Ha a tárolásra kerülő bála maradék nedvességtartalma 15% fölött van, és nagy tömegben, rosszul átszellőzhető térben kerül elhelyezésre, a belső felmelegedés akár tüzet is okozhat.

A kockázat különösen nagy, ha a tárolt mennyiség meghaladja a 2000 m² alapterületet vagy a 10 000 m³ térfogatot. Akkor is, nincs betartva a biztonsági távolság épületektől, gázpalackoktól, utak szélétől vagy erdőtől (25–50 méteres távolság), belső égésű járműveket parkolnak a közelben, vagy nem történik rendszeres hőmérséklet-ellenőrzés.

Praktikus tanácsok a tűzmegelőzéshez

1. Nedvességtartalom ellenőrzése:
A bála csak akkor biztonságos, ha maradék nedvességtartalma 15% alá csökken. Használjon szellőztetőrendszert vagy természetes szárítást.

2. A tároló mérete:
Kerülje az óriási bálakazlakat. A tároló ne legyen nagyobb 2000 m²-nél vagy 10 000 m³-nél.

3. Biztonságos elhelyezés:
Tartsa távol a kazlakat éghető épületektől, fák közeléből, közművektől, gázpalackoktól. Legalább 25–50 méteres távolság szükséges.

4. Gépjárművek elhelyezése:
Ne parkoljon traktorral, autóval a kazlak közelében – a kipufogó vagy a meleg motorborítás is meggyújthatja a szalmát.

5. Hőmérséklet-ellenőrzés:
Szénaszondával naponta mérje a hőmérsékletet az első két hétben.
45 °C fölött szoros megfigyelés,
60 °C fölött azonnali tűzoltói beavatkozás szükséges!

6. Szénaoltó eszközök használata:
Léteznek speciális szénaoltó berendezések, amelyek levegő befújásával csökkentik a belső hőmérsékletet. Ezekkel a takarmány értéke is megőrizhető.

7. Ha baj van, azonnal hívja a tűzoltókat:
Ha égést, füstöt vagy megemelkedett hőmérsékletet észlel, azonnal értesítse a hatóságokat! Az izzó bála gyorsan lángra lobbanhat, ha nem megfelelő módon bontják szét.