fbpx
193530

Kétezer éves öntözőcsatornákat is használnak a szárazságban

Írta: Kohout Zoltán - 2023 november 21.

Az, hogy két évtizede nem esett hó, még csak szomorú. Hogy már a római és mór megszállók által 2000-1200 éve épített öntözőcsatornákat is használja a spanyol mezőgazdaság, az már figyelmeztető jel.

A szántón váltanak, az ültetvényeken még nagy a vízigény

Spanyolországban (akárcsak az olaszoknál) súlyos aggodalmak kísérték a nyári növények vetését, mivel nagyon kevés víz állt rendelkezésre az öntözés számára a víztározókban. A tavaszi vetés a kevésbé vízigényes kultúrák felé tolódik el, rizs helyett kukoricát, sőt, már inkább napraforgót vetnek. Az ültetvényeken azonban nem megy ilyen gyorsan a fajtaváltás. Mivel a spanyol mezőgazdaság rákapott vízigényes növények – például mango és avokádó – termesztésére, ezek különösen szenvednek az évek óta egyre romló vízhiányos állapot miatt. A spanyol mezőgazdasági miniszter a több éve tartó aszályra hivatkozva már idén májusban is válságkezelést kért az unió agrárszervétől. A spanyol mezőgazdasági területek mintegy 60 százalékát sújtotta idén aszály. A szántók mellett a szárazság a gyümölcstermesztésre is kihat, a kiszáradt legelők, kaszálók miatt az állatállomány létszámát csökkentik, ezért a szálastakarmány importja, így ára is nő.

2000 éves megoldások az extrém helyzetben

Ez az extrém helyzet olyan drámai megoldásokat szül, mint a régi: 1200-2000 éves öntözőcsatornák használatának felújítása. A Deutsche Welle tudósításában egy 95 éves dél-spanyolországi gazda meséli, hogy miután gazdálkodói családi hagyományként ismeri a rég nem használt öntözőrendszert, most azt is a vízhiány elleni harchoz használja. A régi csatorna- és öntözőrendszerek egy részét a rómaiak használták Hispánia provinciában, majd Róma bukása után a mórok (az Ibériai-félsziget és más nyugat-mediterrán vidékek muszlim gyarmatosítói-lakói – KZ) építették-fejlesztették tovább. Ezeket persze a modern technológiák váltották fel – még akkor, amikor nem kellett a vízzel takarékoskodni. Most a régi vezetékrendszereket is renoválják, és használatuk környezeti szempontból is jó: lejjebb hatol a víz, nagyobb biológiai sokféleséget teremt vagy tart fent, és némileg hozzásegítenek a víz megtartásához.

Kádár Imre szilvafarmja Kisszálláson
A csepegtetőrendszerű öntözés Magyarországon is mind elterjedtebb a cikkben is részletezett okok miatt. Felvételünk Kádár Imre példaértékű kisszállási szilvaültetvényén készült idén augusztus végén

A jövő a modern csepegtetőrendszeré

A spanyol gazda elpanaszolja, hogy a régióban 18 éve nem esett hó, pedig régen a tetőről utcára lapátolták a nagy mennyiségű fagyott esőt. Most a mind súlyosabb vízhiány miatt gyorsan terjednek a csepegtetőrendszerek. Ez ottani fiatal mezőgazdasági technikus szerint igazából nem a régi vezetékeké, hanem ezé a takarékos új technológiáé a jövő – akárcsak Magyarországon. Ez a rendszer nem engedi elpárologni, elszivárogni a vizet, így ebből a fontos inputanyag-forrásból 40-60%-kal kevesebb is elég a növénytermesztéshez, mint a régi megoldásokkal.