Miközben a korábban virágzó orosz búzaexport továbbra is gyengélkedik, a kazah mezőgazdaságot szinte kiönti a termény. Mintha átrendeződés kezdődnek az eurázsiai gabonapiacokon…
Megtört az orosz lendület
Oroszország éveken át a világ búzaexportjának egyik fő motorja volt, 2025-re azonban látványosan megtört a lendület. Az orosz gabona- és különösen búzakivitel visszaesése egy időben jelentkezik a kazah készletek történelmi rekordjával – ez a kettős jelenség alapjaiban rajzolhatja át az eurázsiai gabonapiaci erőviszonyokat.
2025 júliusa és októbere között Oroszország mindössze 20,6 millió tonna gabonát tudott kivinni a világpiacra. Ez közel 25 százalékos visszaesés a 2024-es azonos időszak 27,3 millió tonnás teljesítményéhez képest. A legnagyobb ütést a búza kapta: a 18,2 millió tonnás mennyiség 28 százalékkal marad el az egy évvel korábbi szinttől. Ez már nem pusztán „hullámzás”, hanem egy olyan trend, amelyre minden importőrnek és exportőrnek érdemes figyelnie.
A részletes adatok különösen októberben festenek kedvezőtlen képet. Az orosz búzaexport egyetlen hónap alatt 14 százalékkal maradt el a 2024. októberi szinttől, miközben az árpa kivitele több mint a felére esett vissza, a kukoricáé pedig harmadára zsugorodott. A borsóexport szintén drasztikus csökkenést mutatott. Nemcsak a volumen, hanem a szerkezet is romlott: míg egy évvel korábban 26 különböző terméktípus szerepelt a kivitelben, 2025 októberében mindössze 9 féle gabona és hüvelyes jutott ki Oroszországból – számolt be a MezőHír.
Kevesebb a vevő is
Hasonló szűkülés látszik a vevők körében is. Búzát már csak 30 ország vásárolt Oroszországból, szemben az előző évi 50-nel. Egyiptom továbbra is a legnagyobb partner, de a 2024-es 1,562 millió tonnához képest 16 százalékkal kevesebb, 1,307 millió tonna orosz búzát vett át. A második helyen álló Törökország ugyanakkor csaknem megkétszerezte beszerzéseit (470 ezerről 883 ezer tonnára), míg Iránba közel ötszörösére nőtt a kivitel (114 ezerről 545 ezer tonnára). Vagyis kevesebb vevő, koncentráltabb relációk, nagyobb kitettség néhány kulcspartner irányába.
Árpát 2025 októberében már csak hét ország vásárolt Oroszországtól, szemben a korábbi 15-tel. Irán 28 százalékkal növelte importját, ugyanakkor olyan tradicionális vevők, mint Szaúd-Arábia és Líbia látványosan visszafogták a beszerzéseiket. Kukoricát mindössze két ország felé tudtak értékesíteni, míg egy évvel korábban 11 reláció szerepelt a statisztikában. Az eladott mennyiség gyakorlatilag összezsugorodott. A számok összességében arra utalnak, hogy az orosz gabonaexport egyszerre szenved a kereslet szűkülésétől, a vevők körének beszűkülésétől és a termékpaletta egyoldalúvá válásától – mindez hosszabb távon a világpiaci pozíció gyengülését vetíti előre.
Kazahsztán történelmi csúcsokon
Miközben Oroszország exportja megtorpan, a szomszédos Kazahsztán történelmi magasságba emelte gabonatartalékait. 2025. november 1-jén az országban mintegy 20 millió tonna búza volt raktáron, ami az elmúlt 12 év abszolút rekordja (2024-ben ugyanezen a napon 18,8, 2023-ban 13,1 millió tonnát tartottak nyilván). Az idei készletekből 18 millió tonna étkezési búza, 1,02 millió tonna vetőbúza, közel 947 ezer tonna takarmánybúza. Külön jelentős a durumkészlet: 1,14 millió tonna, amelyből 1,03 millió tonna étkezési minőségű.
Az árpaállomány 2,95 millió tonna körül alakult – alig marad el az előző évi 2,97 millió tonnától –, miközben a kukoricakészletek 438,5 ezer tonnára emelkedtek a 2024-es 362 ezer tonnáról. A zabkészlet nagyjából stabil (297 ezer tonna a tavalyi 299 ezerhez képest), a hajdina viszont valamelyest csökkent (94 ezer tonna az egy évvel korábbi 111 ezerhez viszonyítva). Összességében Kazahsztán 2025 novemberének elején 25,04 millió tonna gabonát és hüvelyest (rizst is beleértve) tartott készleten, szemben a 2024. novemberi 23,4 millió tonnával.
Ez a készletbőség több szempontból is meghatározó. Egyrészt erős pozíciót ad Kazahsztánnak az exportpiacokon: a nagy mennyiségű étkezési és durum búza komoly alternatívát kínál azoknak a vevőknek, akik az orosz relációtól függenek, de szeretnék diverzifikálni beszerzési forrásaikat. Másrészt a régiós árképzésre is hatással lehet: miközben Oroszország kevesebbet és szűkebb relációkba szállít, Kazahsztán – logisztikai és infrastrukturális korlátai mellett – potenciálisan nagyobb szerepet vállalhat a környező országok, köztük Közép-Ázsia és a Közel-Kelet ellátásában.
A két szomszédos exportőr trendje így ellentétes irányba mutat: Oroszország exportteljesítménye és partnerköre szűkül, miközben Kazahsztán rekord készletekkel és magas minőségi aránnyal áll a rajtvonalon. A világ gabonapiaca szempontjából ez nem csak statisztikai érdekesség: ha az orosz kivitel tartósan alacsony marad, a kazah búza – más exportőrökkel együtt – fontos kiegyensúlyozó szerepet kaphat a kínálati oldalon. A következő hónapok kulcskérdése az lesz, milyen ütemben tud Kazahsztán a készletbőségből versenyképes, stabil exportot építeni, és hogy az orosz gabonakivitel mennyiben képes kilábalni a mostani mélypontból.
